Hol van ehhez elég halottkém?

Alap felidéz a közelmúltból néhány botrányos esetet, melyek között a legsúlyosabb talán az volt, amikor Tatárszentgyörgyön, a romák elleni gyilkosságsorozat egyik állomásán a helyszíni halottvizsgálatkor nem ismerték fel a lőtt sebet az áldozatok testén.

Említik a tardi háziorvos elhíresült történetét is, aki nem volt hajlandó elvégezni betege halottvizsgálatát, mondván: az orvosi hibák eltussolása ellen épp az védi az embereket, ha az elhunytat egy másik szakember vizsgálja, és nem az, aki esetleg maga kezelte félre a beteget.

– Az ilyen a helyzetekre az új szabály egyértelmű megoldást kínál – mondta lapnak Kereszty Éva, a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Tanszékének vezetője. A jövőben a halál tényének megállapítása ugyan továbbra is a háziorvos feladata marad, ám ha az elhunytnak még életében valamilyen ismert konfliktusa vagy panasza adódott az érintett orvos munkájára, akkor egy másik orvost és úgynevezett halottvizsgálati szaktanácsadót (halottkémet) kell a helyszínre hívni.

Ezt a munkát a jövőben kifejezetten az erre a feladatra képzett, szakvizsgával rendelkező orvosok végzik majd. Más kérdés – írja a lap – , hogy hiába igyekeztek e passzussal a jogalkotók elkerülni a tardihoz hasonló botrányokat, a megoldás még nem tökéletes, mert kevés lehet hozzá a szakember. A módosítással gyakorlatilag rendkívüli kategóriába soroltak a döntéshozók csaknem minden olyan esetet, amely „nem ágyban, párnák közt” történt. Páldául jövőben valamennyi, akár a legegyszerűbb háztartási baleset – ilyen a létráról leesés is – rendkívüli halálnak minősül, és rendőrnek, illetve halottkémnek kell helyszínelnie. Gyenge pontja az új szabályozásnak, hogy erősen kétséges, van-e az ilyen feladatokra elegendő „hadra fogható” szakembere a rendőrségnek vagy a szakértői intézeteknek, hiszen évente körülbelül 120-130 ezer haláleset van, melyből 15-20 ezerre tehető a rendkívüli halál gyanúja – olvasható a nol.hu-n.