Fülesdi Béla: Mindenki fél...

 – Ön is hallott már olyan felvetést, hogy jobb a járvány elején megbetegedni, mert akkor még van elég szabad lélegeztetőgép? 

– Igen, de ezt olyan emberek mondják, akiknek fogalmuk sincs, milyen súlyos állapottal jár a lélegeztetés. 

– A lélegeztetőgépen levő betegek fájdalomcsillapítót kapnak, és altatják őket. Ez a folyamat tényleg akkora szenvedést okoz? 

– Normál esetben belégzéskor beszívjuk a levegőt, a gép viszont ezzel ellentétesen benyomja a tüdőbe a levegőt. Ez egy feszítő érzést okoz, ami főleg addig kellemetlen, amíg az intenzív terápiás orvos kititrálja (térfogatelemzéssel kiszámolja – a szerk.), hogy az adott betegnek mekkora nyomásra és egyszeri belélegzett levegőmennyiségre van szüksége. A fájdalomcsillapítás és az altatás abban segít, hogy ez minél jobban tolerálható legyen, és a beteg összhangban lélegezzen a lélegeztetőgéppel.

– Sorban ürítettek ki az elmúlt napokban az országban olyan kórházi egységeket, ahol vezetékes orvosi oxigén van az ágyak mellett, lélegeztetőgép viszont nincs. Az oxigén önmagában is segíthet? 

– Külön kell választani az oxigénterápiát és a lélegeztetést. Az oxigénterápia során a környezetinél magasabb oxigéntartalmú levegőt lélegez be a beteg. A környezeti levegőben 21 százalék az oxigén, egy maszkkal vagy orrszondával ezt a szintet emeljük fel arra a százalékra, ami a páciensünknek optimális.

(...)

– Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon 1735 lélegeztetőgép van és még 1309 olyan altatógép, amellyel lélegeztetni lehet, melyik típusról van szó?

– Ez az invazív lélegeztetőgépekre vonatkozik. 

– Miért olyan nehéz a koronavírusos beteget lélegeztetni? Az ország onnan ismerte meg az ön nevét, hogy kollágáival sikerült egy agyhalott édesanya gyermekét világra segíteni, és az életfunkcióikat több mint 90 napig fenn tudták tartani. 

– Kilencvenkét napig. 

– De ha egy agyhalottat ennyi ideig tudtak tartani, és még a szerveivel is életet menteni, a koronavírus-betegeknél hogyan lehetséges, hogy a lélegeztetőgépen levők 80 százalékát elveszítik? Mi magyarázza ezt a drámai nemzetközi adatot? 

– Más elvet kell alkalmazni, mint egy normál betegségnél. Először a koronavírus-fertőzötteket is non-invazív módon kezdték el lélegeztetni, és csak később tértek át az invazív módra, de kiderült, hogy ez rossz módszer, mert így a betegek állapota hirtelen rosszabbodott. Most azt tanácsolják, a légzési elégtelenség romlásánál minél korábban be kell dugni a beteg légcsövébe a lélegeztetőcsövet, és minél hamarabb el kell kezdeni ezen keresztül lélegeztetni.

(...)

– Magyarországon nagyon magas, tíz százalékos az igazolt fertőzötteken belül az elhunytak aránya. Ön szerint mi ennek az oka? 

– Nem túl informatív ez az arányszám, hiszen sokan úgy eshettek át a fertőzésen, hogy ők maguk sem tudtak róla, mert nem voltak tüneteik vagy csak nagyon enyhék. Hasznosabbnak tartom az egymillió lakosra jutó halálozást összehasonlítani a különböző országok között, mert az sokkal kifejezőbb, és abban a magyar egészségügy nem áll rosszul. 

– Valóban, a V4-eknél alacsony ez az érték. Ám könnyen lehet, hogy ez csak azt jelzi, sikerült ellaposítani a járványgörbét. A kórházak sincsenek tömve betegekkel. 

– A súlyos állapotúak mindenképpen az intenzív osztályra kerülnének, de szerencsére ezt sem látjuk. Debrecenben sem, hála Istennek. 

– A magas halálozási adatot az is magyarázhatná, ha „békeidőben” is alacsony volna a magyar lélegeztettek felépülési aránya.  

– Nem, az intenzív osztályos halálozás aránya 20 százalék körül van, ez nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. 

– A svédek most is 80 százalékos túlélési aránnyal dicsekszenek. Ám 80 év felett senkit sem tesznek lélegeztetőgépre, és a 70 éven felülieket sem, ha a vírusfertőzésen kívül van legalább egy alapbetegségük. 

– Egészséggazdaságilag lehet így gondolkodni, de hogyan érezném magam, ha az én édesanyám vagy édesapám lenne ott?

– A Magyar Orvosi Kamara a hétvégén nyilvánosságra hozta etikai elveit. Ha Debrecenben hirtelen nagyon megugrana az esetszám, és nem lenne elég a lélegeztetőgép, akkor hogyan döntenék el, ki jut hozzá és ki nem? 

– Nagyon messze vagyunk ettől, hiszen az egyetemen jelenleg egyetlen lélegeztetett beteg van. A Kenézy Kórházában kezdődött meg a koronavírusos betegek ellátása, mert ott van az infektológiai osztály. Ha a Kenézy betelne, mi újabb 34 intenzív ágyat tudunk megnyitni. Száz ágyig tudjuk bővíteni a lélegeztető kapacitást. Készen állnak a tervek, persze a műszerezettség javítására szükség van.  

– Így szerencsére csak elvi jellegű a kérdés: mi történne, ha nem lenne elég lélegeztetőgép? Az orvos maga döntene, vagy készült erről egy terv, amely előírja a döntés szempontjait? 

– Igen, létezik, és ez a legeslegeslegvégső forgatókönyv azt szabályozza, ha egyszerre annyi beteg érkezne, hogy már nincs elég lélegeztetőgép, akkor kinek kell először hozzájutni a lélegeztetéshez, és kinek, ha felszabadul lélegeztetőgép. Az oxigénterápiát akkor is mindenkinek biztosítani kell.

– Már 150 fertőzött egészségügyi dolgozó van Magyarországon, és a legnagyobb veszélynek  a nemzetközi tapasztalatok szerint azok vannak kitéve, akik a fertőzötteket lélegeztetik. Nem félnek? Vagy esetleg volt a kollégái közül, aki beteget jelentett?

– Mindenki fél, senki nem szeretné elkapni a fertőzést, ezért már három hete oktatásokat szervezünk és gyakoroljuk a védőfelszerelés helyes felvételét, levételét, és azt is, hogyan kell védőfelszerelésben a beteg légútjaihoz nyúlni. Szerencsére a fertőzés később ért Magyarországra, ezért van idő babákon gyakorolni, hogy minimalizáljuk a fertőzéseket. 

– Azt mondja, hogy végzett szakorvosok, professzorok babán gyakorolnak, mint egy zöldfülű medikus? 

– Igen, mindenkit kiképzünk, aki valószínűleg a team tagja lesz, hogy ne ott szembesüljön vele, mennyire bonyolult a védőruhát felvenni, abban dolgozni és úgy levenni, hogy ne fertőződjön meg a viselője. Ezzel a betegséggel egyetlen orvos sem találkozott még, ebből a szempontból nem segít a gyakorlat, mind zöldfülűek vagyunk. És: igen, félünk. Mindenki fél, de ha félelmünkben elszaladunk, nem lesz, aki ellássa a betegeket.

A teljes interjút a VálaszOnline közli.