Étrend-kiegészítők: nincs helyük a terápiában!
Korra és nemre való tekintet nélkül egyre többen vásárolnak és használnak étrend-kiegészítőt – hangzott el többek között a Pharma Tribune étrend-kiegészítőkről szóló konferenciáján.
A megyei kormányhivatalok az üzletek polcain szemezgetve emeltek ki 92 étrend-kiegészítőt, míg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai az interneten rendeltek meg 77 féle terméket tavalyi ellenőrzéseik alkalmával. Ami a bolti forgalomban lévő készítményeket illeti, 61 százalékuk vizsgázott elégtelenre. Vagy az összetételükkel, minőségükkel – kevesebbet vagy többet, esetleg egyáltalán nem tartalmazták a jelölt hatóanyagot – kapcsolatban kellett a szakembereknek kifogást emelniük, de szép számmal akadtak jelölési hibák is. Az ellenőrzésről Szilvássy Blanka, a NÉBIH élelmiszerbiztonsági felügyelője számolt be a konferencián. E vizsgálati csoportból 9 terméket végül ki kellett vonni a forgalomból, a kifogásolt áruk közel felét bírsággal sújtották.
Az interneten „gyanú” alapján szemezgettek, s mint kiderült: volt miből. Fantáziát meghazudtoló javallatokkal kínálják az ismeretlen eladók termékeiket: pénisz-, sperma- és mellnövelő egyaránt előfordult a vizsgált áruk között. Nem véletlen, hogy ebben a csoportban a termékek 87 százaléka került a nem megfelelő kategóriába, 39 százalékot ki kellett vonatni a forgalomból. A NÉBIH végül összesen közel 11 millió forintos bírságot rótt ki.
Arra, hogy milyen hatalmas, s dinamikusan növekvő piacról van szó, már az Országos Táplálkozás és Táplálkozási Állapot vizsgálat is rámutatott, idézte előadásában az OTÁP adatokat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője. A megkérdezettek 54 százaléka közölte, hogy szedett valamilyen étrend-kiegészítőt az elmúlt egy esztendőben. E készítmények egyaránt népszerűek a férfiak és a nők között, gyakorlatilag minden korosztályban. A legtöbben vitamin és ásványi anyag pótlásra (86 %), egészségmegőrzésre (80 %), illetve immunerősítésre (70 %) használják. A fogyasztók döntő többsége gyógyszertárban vásárolja meg az általa fontosnak vélt készítményt, de sokak beszerzési forrása az internet vagy a multi-level marketing rendszerek valamelyike. Schreiberné Molnár Erzsébet nem tagadta, hogy bizonyos esetekben – a valódi hiányállapotok megelőzésében vagy példá
ul az általános jó egészségi állapot fenntartásában – lehet szerepe e termékeknek, de az étrend-kiegészítőknek nincs helyük a terápiában!
Az OGYÉI-hez tavaly több mint 1300 notifikációs, s további 2000 módosításra vonatkozó kérelem érkezett. Mindent összevetve az ügyiratok száma tavaly megközelítette a hatezret. A hivatal által emelt kifogások nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg: ezek vagy az egészségügyi állításokkal voltak kapcsolatban, vagy a termék összetételére vonatkoztak, de előfordult az is, hogy nulla éves korhatártól ajánlottak egy étrend-kiegészítőt.
A Hungaropharma vezérigazgatójának adatai is az étrend-kiegészítők piaci térhódítását dokumentálták, hiszen szerepük a patikai forgalomban egyre jelentősebb. Az adatok arra is rámutatnak, hogy e termékek mennyire reklámérzékenyek. A gyógyszer-nagykereskedők egyébként összefogva a Magyar Gyógyszerészi Kamarával, valamint a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Szövetségével egy éve önszabályozó megállapodást kötöttek, annak érdekében, hogy a patikák polcaira kizárólag megfelelő minőségű étrend-kiegészítők kerüljenek.
Míg a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, Ilku Lívia a hamis-hamisított-illegális nehezen szétszálazható jogi különbségeire hívta fel a résztvevők figyelmét, Zalai Péter egészségügyi szakjogász többek között arra a jövő év közepén Magyarországon is életbe lépő uniós rendeletre figyelmeztetett, amely alapvetően átrajzolja a fogyasztókkal kapcsolat adatkezelési szabályokat.
