Elkerülhető lesz a biopszia?

Közismert tény, hogy az élő szervezeteket alkotó sejtek csak mikroszkóp alatt láthatók. Arról viszont kevesen tudnak, hogy az apró sejtek képesek hangot adni, amivel állapotukról is jelt adhatnak. Az utóbbit sikerült megállapítania a los-angelesi Univerity of California (UCLA) biológusainak. Kiderítették, hogy a működésben lévő sejtek az 1000 Herz-es frekvencián, tehát másodpercenként ezerszer rezegve hanghullámokat bocsátanak ki. Ezt füllel nem, csak speciális műszerrel lehet érzékelni, és megfelel a zongorák középső C-je felett két oktávval hallható, igen kellemetlen, sikító hangnak.
A sejthangok érzékelhetővé tételében az UCLA-n kutató Jim Gizewski és a londoni University College munkatársa, Andrew Pelling jeleskedett. Megállapították, hogy a hangokat a fehérjéknek a sejtek körüli mozgása gerjeszti. Emberi sejtekben csak akkor, ha azokat erős fény éri. Az emlősök sejtburkolatai egyébként nem rezegnek, nem adnak hangot, a növényeké és az élesztőké viszont - rezgésre hajlamosak lévén - "lehallgathatók".
A jelenséget tovább elemezve, a manchesteri egyetemen kutató Richard Snook és Peter Gardner prosztata mirigyekből kiemelt sejteket infravörös fénnyel serkentettek hangadásra, és a rezgő sejtek hangját speciális mikrofonjaikkal fogták fel. A művelet közben hőmérsékletüket is váltogató sejtek feletti levegőmolekulák rezgése keltette jeleket statisztikailag is analizálták. Megállapították, hogy az egészséges prosztatasejt hangja eltér a rákos sejtekétől. A különbséget úgy jellemezték, mintha egy nagy zenekar hangját figyelnék: az ép sejthalmazok hangjaiban nincs disszonancia, a rákosokéban azonban a tuba mélyebben és hamisan szól.
Most azon dolgoznak, hogy a módszert és lehallgató-értékelő eszközeit finomítsák, egyszerűsítsék. Ha sikerül, elkerülhető lesz a biopszia, a rákgyanús prosztatákból metszetek kiemelése. A sejtek lehallgatása a jövőben - reményeik szerint - a megelőző szűrővizsgálatok egyszerű módja is lehet.

Szűcs J. - MTI-Press