Elindult a Selye János Lelki Egészség Program

Az MTA-SE Mentális Egészségtudományok Kutatócsoport prof. Kopp Mária vezetésével létrehozta a Selye János Lelki Egészség Programot, melynek célja a krónikus stressz által érintett csoportok és egyének szakszerű tájékoztatása, stresszkezelő beavatkozások (előadások, képzések, tréningek) tartása és azok hatékonyságának vizsgálata. A Program segíti a stresszel foglalkozó szakemberek továbbképzését, és általuk az ismeretek minél szélesebb körű átadását is. 

A Program első szakmai tájékoztatójára május 12-én került sor. Az előadók – Kopp Mária, Ádám Szilvia, Cserháti Zoltán, Székely András, Purebl György és Kovács Mónika Erika – többek között elmondták, hogy a Program részletesebben megfogalmazott célja a lelki egészség fontosságának tudatosítása, egészségfejlesztési beavatkozások végrehajtása, a tudományos kutatás és a nagyközönség összekapcsolása, szakemberhálózat kialakítása, közösségi kezdeményezések elősegítése, valamint „ernyőprogram” létrehozása, azaz a témához kapcsolódó programok összefogása, menedzselése.

A stressz a legáltalánosabb értelemben: magatartási választ igénylő helyzetek az ember és környezete közötti kapcsolatban. A modern stresszelmélet szerint a lényeg: kontrollvesztés ezekben a helyzetekben.

A humán stressz alapvető jellemzője: a minősítés központi jelentősége. A minősítés függ
- a társas támogatástól, ami a kommunikációs készségek fejlesztésével változtatható a stresszkezelő programok  keretében;
- a megbirkózási készségektől; a stresszkezelő programok ezen változtatnak leginkább, a nem adaptív megbirkózási módok helyett kialakul az adaptív megbirkózás, pl. az agresszivitás vagy önalárendelés helyett létrejön az asszertivitás, önérvényesítés;
- a személyiségtől; a helyzet egyéni minősítése változtatható a tréning személyiségfejlesztő hatása révén.

Munkahelyi Stresszcsökkentés alprogram
Az Egészségügyi Minisztérium támogatást nyújt a Program egyes résztevékenységeinek ellátására. Ennek keretében a Munkahelyi Stresszcsökkentés alprogram különböző tevékenységeit a kutatók és képzők a részvevők számára térítésmentesen látják el. A stresszkezelő programok megvalósítási ideje: 2009. május 4.– 2009. június 19. Az alprogramra különféle szervezetek pályáztak, így kis-, közepes- és nagy vállalkozások, oktatási intézmények, állami szervezetek, önkormányzatok, egészségügyi intézmények, munkaügyi központok, civil- és szociális szervezetek, és magánszemélyek is részt vesznek a „Képzők, facilitátorok képzésé”-ben. A munka során a megfelelő jogi környezet kialakítására is javaslatot tesznek a szakemberek.

Néhány munkahelyi stresszkeltő tényező:
- Egyszerre több munkacsoportban való tevékenykedés
- Rossz kommunikáció a csoporton belül
- Túl sok változás rövid időn belül
- Teljesíthetetlennek tűnő feladatok
- Pontosan körül nem határolt munkafeladatok
- Konfliktus a csoport többi tagjával
- Konfliktus a piac más szereplőivel
- Munkaerőhiány
- Az idősebb kollégák támogatásának hiánya
- A munkával való egyedüli megbirkózás
- Túl sok adminisztráció

Az EU-ban a munkával kapcsolatos stressz okozta egészségromlás, életminőség-romlás konzervatív becslések szerint is évente legalább 20 milliárd euró veszteséget jelent a korábbi uniós tagállamoknak (EU-15). Hazánkban a depresszió, illetve a tartós munkahelyi stressz évente legalább 200 milliárd forint közvetlen veszteséget okoz a gazdaságnak, azaz a GDP 1 százalékát.

Az egészséget támogató munkahely jellemzői:
- A dolgozók tisztelete
- A különbözőség, mint erőforrás
- Autonómia és részvétel
- A változások megfelelő menedzselése
- Megfelelő terhelés
- Folyamatos tanulás és kríziskezelés, mint fejlődés
- Az egészség, mint érték
- Egyensúly a különböző életfeladatok között

A Munkahelyi Stresszcsökkentés program keretében többféle képzés indul, amelyekre pályázati úton lehetett jelentkezni.
A képzések során részben saját fejlesztésű tréning-technikákat használnak a szakemberek, részben az angolszász környezetben kidolgozott módszerek adaptációját. Az adaptálásra azért van szükség, mert országunk intézményeiben a szervezeti kultúrának vannak speciálisan kelet-európai sajátságai, eltérő a kulturális attitűd az önmenedzseléssel és öngondoskodással, valamint a tréninggel mint képzési formával kapcsolatban, azaz más a kulturális beágyazottság.
1. Rövid stresszkezelő program: a munkatársak szélesebb köre kap tájékoztást a krónikus stresszről, a stressz hatásairól, a stresszkezelés lehetőségeiről.
2. Célzott stresszkezelő program: a munkatársak szűkebb (12–20 fős) csoportja részesül 12–16 órás képzésben. Az alkalmazott módszerek:
     Williams Életkészség Program (komplex stresszkezelő és kommunikációs készségfejlesztő program)
     Stressz Szerviz (Stresszkezelő és munkaerőpiaci hatékonyság-növelő program)
     Ügyfélszolgálati kommunikációs és konfliktuskezelő tréning,
    „Gondoskodó elbocsátás” tréning (vezetőknek) és „Újrakezdés” tréning (elbocsátott/elbocsátás előtt álló munkavállalóknak).
3. Képzők, facilitátorok képzése
4. Az intézmény alkalmazottai stressz-szintjének előzetes felmérése. A célzott stresszkezelő program hatásának vizsgálata.
5. A vizsgálatok eredményeinek kiértékelése után szervezési, vállalatfejlesztési ajánlások készülnek a szervezeten belüli stressz-szint csökkentése érdekében.
A program egyik legfontosabb átfogó célja a stresszkezelő beavatkozások hatékonyságának vizsgálata. A kutatás keretében a beavatkozás előtt egy, a munkacsoport által összeállított kérdőív segítségével felmérik a szervezet alkalmazottainak stressz szintjét, majd célzott beavatkozási program esetén a felmérést a beavatkozást követően 3 hónap múlva megismétlik.

A Williams Életkészség Programot Redford Williams orvos és Virginia Williams tanár dolgozta ki. A pszichiáter professzor a Duke Egyetem Orvosi Központjának Viselkedésorvoslási Kutatóközpontját vezeti, feleségével több nagysikerű könyvet írtak arról, hogyan lehet jobb, erősebb, hatékonyabb kapcsolatokat építeni barátainkkal, családtagjainkkal, kollégáinkkal, milyen a hatékony kommunikáció, hogyan kezelhetjük negatív érzelmeinket, mi módon fejleszthetjük érzelmi intelligenciánkat, és mindez hogyan járul hozzá az egészségünk fejlesztéséhez, boldogságunk és kreativitásunk növeléséhez.
A Williams Életkészség Program magyar változatát a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársainak közreműködésével 2004-ben dolgozta ki a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság, magyarországi alkalmazására kizárólagosan a Társaság jogosult.

A Stressz Szerviz elsősorban a munkahelyi stressz kezelésére összpontosít, személy- (munkavállaló) központú, a szervezeti stresszforrásokat nem befolyásolja. Holisztikus jellegű – a pszichológiai készségfejlesztés mellett az életmódban rejlő stresszkezelési készségekre is hangsúlyt fektet.
Az Ügyfélszolgálati kommunikációs és konfliktuskezelő tréning többek között azáltal nyújt többet az ezen a téren szokásos tréningeknél, hogy online ügyfélszolgálatok, valamint fórum-moderálás számára is testre szabott megoldásokat ad.
A vezetői tréning többek között megtanítja a rossz hírek támogató és kíméletes közlésének módszereit, segít a vezetőnek az őt ért stressz, a nehéz érzelmi helyzetek kezelésében.
Az elbocsátottak tréningje segít a veszteség-feldolgozásban, a saját és környezeti erőforrások felismerésében és hatékony felhasználásában, a pozitív önértékelés kialakításában, a hatékony kommunikációban. Javul általa az asszertív érdekérvényesítés, a konfliktuskezelés, fejlődik a rugalmas, megoldásközpontú gondolkodás. Felkészít a sikeres állásinterjúra.

Kazai Anita