Vannak kritikus életszakaszok
Elhízás: szükség van a család támogatására!
Az elhízás az első helyen szerepel a metabolikus szindrómában mint kiindulási pont – mondta lapunknak dr. Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezetője.
Sokat hallunk róla, hogy az elhízás népbetegség. Mennyire elterjedt valójában, hol áll a magyar népesség az elhízottak rangsorában?
Különböző felmérések vannak, amelyek kissé eltérő helyezéseket mutathatnak, de a lényegük ugyanaz. Az elhízott nemzetek sorában az első az Amerikai Egyesült Államok, a második Mexikó, a harmadik Új-Zéland és a negyedik Magyarország. Korábban a harmadikok voltunk, de nem a magyarok fogytak le, hanem az új-zélandiak híztak meg. Európában mindenképpen az elsők, tehát a leginkább elhízott nemzet vagyunk.
Az elhízás a metabolikus szindróma részeként számos anyagcserezavarral társul. Hogyan látja, az elhízás a közös oka a tünetegyüttesnek, vagy inkább közös eredőnek tekinthető?
Véleményem szerint az elhízás, ezen belül az intraabdominális zsírfelszaporodás első helyen szerepel a metabolikus szindrómában mint kiindulási pont. Vannak metabolikusan egészséges elhízottak is, ahol nincs jelen a szénhidrát- és lipidanyagcsere zavara, pedig nagy a testtömegindexük és a haskörfogatuk. Ők többnyire fiatalok, és csak idő kérdése, hogy a többi anomália is kialakuljon náluk. Ezeket a betegeket folyamatosan követjük, hogy időben felismerjük a megjelenő anyagcsere-eltéréseket, és be tudjunk avatkozni. A cukoranyagcsere eltérései mellett a magas vérnyomás is nagyon gyakori a körükben, a 2-es típusú diabetesnek pedig az elhízás a legfontosabb kockázati tényezője, különösen nőknél, ahol kétszer nagyobb rizikót jelent a jelenléte. A ma érvényes szemlélet szerint a 2-es típusú diabetes olyan cardiovascularis betegség, ahol magas a vércukorszint, ami szerintem teljesen igaz megállapítás. Nem elég csak az elhízást, hanem komplexen, a szindrómát alkotó tényezőket is kezelni kell. Míg szerencsére az is igaz, hogy a testtömeg csökkenésével az egyéb metabolikus paraméterek is jelentősen javíthatók.
Mi az oka annak, hogy ilyen sokan küzdenek az elhízással?
Az élet folyamán számos olyan kritikus időszakot él át az ember, amikor különösen nagy az elhízás veszélye. Az első lépést jelenti a várandós anya helytelen táplálkozása, ami kihat a magzat fejlődésére. Születés után sokszor tévesen értelmezett anyai gondoskodás miatt túltáplálás következhet be, így már a kicsi gyerek is elhízik, és később is kövér maradhat. Kritikus életszakasz a pubertás, de később a megállapodott élet is, amikor otthonülővé válnak az emberek, családi körben otthon és a munkahelyükön élik, többnyire ülve az életüket, és beszűkülnek a külső kapcsolatok. A menopauza idején az abdominális elhízás előfordulásának növekedése kíséri, ennek következtében a nők körében a férfiakhoz képest 10 éves késéssel, megjelennek a cardiovascularis és a metabolikus betegségek. Bűnös általában a mozgáshiányos, ülő életmód és a túlzott kalóriabevitel. Az emberek általában időhiányra hivatkozva nem mozognak, pedig sétálni mindig lehet, egy fél óra a legzsúfoltabb napirendbe is belefér. Napi 10 000 lépés megtétele lenne a cél, ami elérhető úgy, hogy ha egy megállóval előbb szállunk le a buszról, a bejárattól szándékosan távolabb parkolunk az autónkkal, az emeletre lépcsőn, nem pedig lifttel megyünk fel. A séta extrém túlsúlynál is segíthet. Fokozatosan növelve a megtett távot visszatér a mozgás öröme és sikerélményt is nyújt.
Az életmódi változtatások nagyon nehezek. Hogyan vezethető végig a beteg a folyamaton?
A fogyókúra komplex folyamat. Ha valaki eljön hozzánk, az Országos Obezitológiai Centrumba, az már komoly motivációt jelent. Sokszor azonban csak azt kérik: „Adjon valamit, amitől lefogyok.” Ilyenkor a beteg a külső segítségtől várja a megoldást, ami magában nem működik. Tavasszal általában erősebb a motiváció, sokan szeretnének nyárra szebben mutatni, főleg a nők. A férfiakat inkább a párjuk hozza el gondoskodón szeretettel, hogy megóvja az elhízáshoz társuló betegségektől. Fontos, hogy a család is elfogadja a fogyókúrát, és támogassa ebben a beteget. Az egész folyamatnak fejben kell eldőlnie, enélkül nem működik. Fontos a kezdeti sikerélmény a motiváció fenntartására. A kórházban átlagosan 3,4 kg-ot fogynak a betegek 5 nap alatt. Ez már látványos, és tovább motiválja őket. Utána sem engedjük el a kezüket, ambuláns kontrollra visszahívjuk őket, ahol segítséget kapnak a felmerülő problémáikra, és a terápiát is meg lehet ismételni az intézetben szükség esetén. Az osztályon töltött idő alatt a páciensek egymás között beszélgetnek, megosztják a módszereiket, erősítik egymás motivációját. Pszichológiai támogatást is kapnak, a tornatermünkben kétféle intenzitású mozgásprogramban vehetnek részt. Dietetikus is tanácsot ad, ez a sokoldalú támogatás segíti a motiváció fenntartását. A vezetett 3 napos táplálkozási napló segít megtalálni a feleslegesen bevitt kalóriákat, rávilágítani a diétahibákra.
Hogyan kerül a centrumba a beteg?
Az Országos Obezitológiai Centrumot Berdros professzor úr alapította. Ide bárki bekerülhet az egész országból, ha a testtömegindexe (BM) meghaladja a 30 kg/m2-t (néhány esetben a 25 kg/m2-t). A Covid-járvány alatt a fekvőbeteg-ellátás szünetelt, csak ambulánsan tudtuk kezelni a betegeinket.
Milyen fejlődés várható az obezitológiában?
A diagnosztikában nem várható fejlődés, megbízhatóak és pontosak a módszereink. A BMI, a haskörfogatmérés az alap, nagyobb központokban impedanciamérésre is lehetőség van, illetve tudományos célból CT-, MR-vizsgálat is végezhető. A terápiában várható fejlődés, további új gyógyszerek megjelenése. Jelenleg elhízás indikációban a liraglutid, a naltrexon-bupropion fix kombináció és az orlistat érhető el hazánkban. A liraglutid felírása korábban szakorvosi képesítéshez volt kötve, de ezt eltörölték és így már háziorvos is felírhatja obesitas indikációban.
Mennyire ismerik a kollégák az obezitológiai központ által nyújtott lehetőségeket?
Ez az egyetlen országos centrum működik, bár máshol is foglalkoznak elhízással a kollégák. A háziorvos előjegyzése alapján kerülhet ide bárhonnan a beteg. A kollégák ismerik a lehetőséget, jóllehet a Covid sajnos megakasztotta a már jó együttműködéseket.
Hogyan szerezhető meg a szakképesítés?
Az obezitológiai licencképést Emmi-rendelet szabályozza. Jelenleg 16 hónapos a képzési idő és az orvostudományi egyetemek koordinálják. A jelentkező szakképzési tervet állít össze, amelyet az illetékes grémium fogad el. A gyakorlati időt akkreditált szakképző helyen kell eltölteni és a végén vizsgát kell tenni. Egyszerűsíteni szeretnénk a szakképzést, mert jelenleg túl sok kreditpontra volt szüksége a jelölteknek, amelynek megszerzése a Covid-járvány alatt nem könnyű. A licencképzést szeretnénk a tapasztalatok alapján egyszerűsíteni és gyorsítani. Az Emmi befogadta már a javaslatot, várjuk, hogy megszülessen az új szabályozás. Jelenleg több mint 60 obezitológus dolgozik az országszerte, de a képzés egyszerűsödésével reméljük, hogy számuk növekedni fog.
Névjegy |
1987-ben végzett a SOTE ÁOK-on, majd ezt követően 2007-ig a BM Központi Kórházban belgyógyászati és kardiológiai osztályokon dolgozott. Ezt követően 2007−2013-ig a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban osztályvezető főorvos, a Kardiometabolikus Centrum vezetője, továbbá orvos-igazgató volt. 2013 óta a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa. Az intézményben orvos-igazgató és a Belgyógyászati Szakmák Mátrix Szervezetének vezetőjeként is tevékenykedett. Tudományos fokozatát az Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájában „summa cum laude” minősítéssel védte meg. 2020 októbere óta a Szakmai Kollégium Belgyógyászat, endokrinológia, diabétesz és anyagcsere-betegségek tagozat titkára. Belgyógyász- és kardiológus-szakvizsgákkal és hipertonológus-, lipidológus-, diabetológus- és obezitológus-licencvizsgákkal rendelkezik. |