Egyre több nő dohányzik, egyre több közöttük a tüdőrákos

A dohányzás káros következményeire és aggasztó trendekre figyelmeztet a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója a május 31-i Dohányzásmentes Világnap apropóján. Pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek. A 17-18 százalékos, javuló túlélési aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Ez az eredmény a betegség korai felismerésével, a megfelelő terápia alkalmazásával ugyanakkor meghaladhatná a 60 százalékot, jelentősen csökkentve az évi kb. 6000-re tehető tüdődaganatos halálozási számot. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tüdőrák elleni küzdelem összetett folyamat, amelynek fontos eleme a kockázati tényezők csökkentése, a dohányzás visszaszorítása.

„A dohányosok átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók. Ebben a hevített termékek használata sem jelent megoldást, mert azok is károsak a tüdőre, szív- és érrendszerre, és nem bizonyított, hogy ne lennének rákkeltőek” – mondta dr. Bogos Krisztina, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója (MTT OSZ) vezetője, tüdőgyógyász-onkológus.

Ijesztő fejlemény, hogy hazánkban 2014 és 2019 között nőtt a dohányzó nők aránya a lakosságon belül (22,3 százalékról 23,9-re), míg a férfiaké 2009 óta csökkent (36,08-ról 30 százalékra).

A szűrés életet ment

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elindított, időközben további kilenc centrumra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi alacsony dózisú CT-szűrés segítségével a betegség korai felismerését, ami komoly eredmény.

„Az államilag támogatott, kiterjesztett projekt sikeres folytatása kiemelt jelentőségű, napjainkban azért is mert a koronavírus-járvány sokakat visszatartott a vizsgálattól, aminek következményeként havi szinten akár 30 százalékkal is csökkenhetett az újonnan regisztrált tüdőrákos betegek száma. Félő, hogy sok esetben emiatt megcsúszik a pontos diagnózis felállítása, ami késlelteti a kezelés megkezdését, rontja az új betegek esélyeit” mondta Bogos Krisztina

Korai diagnózis, modern gyógymódok

A KSH adatai szerint** az utóbbi években, a modern terápiák bevezetése óta folyamatosan csökken a daganatos betegségekben elhunytak száma, ami azt mutatja, hogy a korai felismerést szolgáló szűrővizsgálatoknak és a korszerű gyógymódok alkalmazásának köszönhetően javul a helyzet. A szakértők a kedvező folyamatok fenntartása érdekében a koronavírus-járvány hatásai mellett a közeljövőben azt a jelentős számú esetet is megvizsgálják, amelyekben csak utólag derül ki, hogy a beteg halálát tüdőrák okozta. Az okok feltárása segíthet tisztázni, hogy az időben elvégzett szűrővizsgálattal, megfelelő kezeléssel sikerült volna-e megmenteni őket.

Sosem késő leszokni!

Habár a tüdőrák okozta kihívásra egyre több válaszunk van, muszáj hangsúlyozni, hogy a tüdődaganat és a tüdőt érintő egyéb megbetegedések elkerülésének leghatékonyabb módja a dohányzásról való leszokás. A KSH adatai szerint a leszokottak aránya szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 10 évben.* „Az országban nagy hangsúlyt helyezünk a leszokást segítő programokra, így senki sincs egyedül a folyamat során” – tette hozzá Bogos Krisztina. Minden jelenleg dohányzó számára fontos üzenet: minél előbb kezdi el a leszokást, annál több az esélye az egészséges életre; a dohányzást abbahagyni sohasem késő!

____________________________

*Forrás: A KSH adatközlése az Európai lakossági egészségfelmérésről

https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0040.html

**Forrás: A KSH adatközlése az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregisztere alapján, illetve a halálokokra lebontott halálozási ráta https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_8_1.html

Forrás: 123rf-archív

„Élj tiszta tüdővel!”

A Dohányzásmentes Világnap alkalmából az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet elindítja az „Élj tiszta tüdővel!” című, dohányzóknak szóló kampányát, melynek célja nemcsak azt megmutatni, hogy egészséges tüdővel mennyivel jobb és könnyebb minden, hanem biztosítani a leszokáshoz elengedhetetlen támogatást is.

A magyar lakosság 45%-a vallja, hogy egészségesen vagy nagyon egészségesen él, és mindössze 16% mondja azt, hogy életmódját nem tartja egészségesnek – derül ki a Korányi Intézet 2019 végén készített felméréséből[1], amely a hazai 18 év feletti lakosság dohányzási szokásait vizsgálta. Ez azért is érdekes, mert 2019-ben a felnőtt lakosság 29,6%-a (férfiak 34% és a nők 25%-a) dohányzott vagy használt valamilyen dohányzással összefüggő elektronikus eszközt. A fenti számok azt mutatják, hogy olyan emberek is dohányoznak, akik egyébként az élet más területén próbálnak egészségesen élni, figyelnek a táplálkozásukra, vagy akár rendszeresen mozognak. Most induló, a tiszta tüdőt népszerűsítő kampányával elsősorban őket szeretné elérni a légzőszervi betegségek korai felfedezésével és gyógyításával foglalkozó intézmény.

A magyar dohányzók 92%-a napi rendszerességgel hódol szenvedélyének

A dohányzók többsége már 18. életévének betöltése előtt rászokik a cigarettára. Az átlagéletkor 17,5 év - nők esetében ez valamivel magasabb, míg a férfiaknál alacsonyabb. Azt, hogy a dohányzás függőséget okoz, az is igazolja, hogy közel negyedük maximum fél doboz (10 szál), több mint felük 10-20 szál, egyötödük pedig akár egy doboznál (20 szál) is több cigarettát szív el naponta. Ezzel nem csak egészségüknek ártanak, hanem pénztárcájuknak is - a rendszeres dohányzók akár havi több tízezer forintot költenek dohánytermékekre.

A dohányozó lakosság egyharmada (33%) szeretné abbahagyni a dohányzást

Mint az a kutatásból is kiderül, a dohányzók tisztában vannak azzal, hogy szenvedélyük káros az egészségükre, ezért többen próbálkoznak meg a leszokással. A jelenleg dohányzók több mint egynegyede (26,4%) már tett kísérletet a dohányzás abbahagyására. Jó eredménynek számít, hogy több mint kétharmaduk (68,5%) sikeresnek minősítette a leszokási próbálkozást, a válaszolók 31,5%-a viszont jelenleg is dohányzik.  

A dohányzásból eredő nikotinfüggőség erős addikció. Sokan „egyetlen bűnös tevékenységüknek” tudják be, hogy az amúgy egészséges életük mellett mégis dohányoznak, pedig ez egy olyan krónikus betegség, aminek kezelésére léteznek eszközök. A kampány célja, hogy inspirálóan hasson a dohányzókra és motivációt adjon nekik a leszokáshoz. A dohányzás elhagyásának sikeressége főleg belső elhatározás függvénye, azonban mind a döntésben, mind a leszokás sikerében számottevő jelentőségű a külső támogatás és a szakavatott tanácsadás is.

A dohányzást abbahagyóknál a legfontosabb ok a saját egészségük volt (58,2%), a második helyen a cigaretta ára szerepelt (24,8%)

A dohányzás következtében több mint 7000 mérgező és legalább 70 ismert rákkeltő vegyület jut a szervezetbe, amelyek szinte minden szervrendszerben károsodást idézhetnek elő. A dohányzás következtében a szervezetben gyulladás alakulhat ki, amely az érrendszeren és a tüdőszöveten keresztül számos belszervi működést károsíthat, különböző biológiai mechanizmusok révén pedig daganatképződéshez vezethet. A dohányfüst a dohányzó környezetére is káros. Gyermekekben és serdülőkben akadályozza a tüdő egészséges fejlődését, amelynek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a korai COPD kialakulásának kockázata. A Covid-19 járvánnyal küzdő világunkban különös fontosságot kap a dohányzás abbahagyása és a dohánymentes környezet kialakítása.

A dohánytermékek és az élvezeti cikként használt nikotintartalmú termékek (pl. e-cigaretta, nikotinos tasak, hevített dohánytermékek) függőséget okozó hatásának alapja a nikotin, amely elsődleges szerepet játszik a dohányzásra való rászokásban és a rendszeres dohányzás kialakulásában. A nikotinnak a fizikai függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett ma már számos egészségkárosító hatása ismert: a legfontosabbak között említendő, hogy befolyásolja a magzati növekedést és fejlődést, az immunrendszer, a tüdő, a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer működését, továbbá hozzájárul a koraszülés és a halvaszülés kockázatának növekedéséhez.

A dohányzók 18%-a örömmel venné, ha önerején kívül másoktól is kapna segítséget a leszokáshoz

A felmérésben részt vevők döntő többsége nem vett igénybe külső segítséget (78,7%) a leszokáshoz, pedig a viselkedésváltozást célzó tanácsadás és a megvonási tüneteket enyhítő gyógyszeres segítség elengedhetetlenül fontos a dohányzásról való leszokás folyamatában.

A leszokás akkor tud sikeres lenni, ha a nikotinfüggőség gyógyszeres kezelése mellett más tényezőkkel is foglalkozunk. A viselkedésváltozás célja az, hogy a dohányzó megtanulja a dohányos helyzeteket máshogy kezelni, és új stratégiákat alakítson ki a dohányzáshoz kapcsolódó érzések átalakítására. A sikeres viselkedésváltozáshoz elengedhetetlen a belső motiváció megtalálása, az önmegfigyelés és az önkontrollstratégiák alkalmazása. Ebben segíthet az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ ingyenes telefonos leszokástámogató tanácsadási programja (06-80-44-20-44), illetve a tüdőgondozók és az egészségfejlesztési irodák egyéni és csoportos tanácsadási programja.

Az „Élj tiszta tüdővel!” kampányról

A nyár elején induló kampány célja, hogy a már csak megszokásból dohányzó embereket ráébressze, mekkora szabadságot hozhat számukra a dohányzás elhagyása. Mindezt olyan élethelyzetek bemutatásával teszi, amelyekkel azonosulva a dohányzók maguk is megtalálhatják a leszokáshoz szükséges belső motivációjukat.

A kezdeményezéssel, valamint a leszokással kapcsolatos további információ a www.eljtisztatudovel.hu weboldalon található. A honlapról letölthető a Korányi Intézet „Gond Egy szál se!” alkalmazása is, amely segít elhatározni, megtervezni és megkönnyíteni a leszokás folyamatát, továbbá hozzájárul a szükséges motiváció és önbizalom fenntartásához.

A DLTK-ról:

Az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet fenntartásában működik. Feladata, hogy módszertani segítséget nyújtson a bizonyítékokon alapuló leszokás támogatáshoz. Közreműködik a dohányzás visszaszorítását célzó tevékenységben, kezdeményezi a vonatkozó szakmai irányelv szerkesztését, szakemberképzési és oktatási feladatokat lát el, és működteti az ingyenesen hívható telefonos leszokást támogató szolgáltatást.