Bélbaktériumaink diverzitása és egyes gyógyszereink hatásossága összefügg

A táplálékban, pl. a szójatermékekben található izoflavonok védenek az érelmeszesedés ellen, és csökkentik a szívbetegség előfordulási arányát, azonban a nagy esetszámú vizsgálatok szerint csak az ázsiaiak körében. A British Journal of Nutrition cikke magyarázattal szolgál arra, hogy a nyugati országok lakói esetén miért nem jelentkezik az izoflavon-tartalmú ételek kedvező hatása (Vasudha Ahuja és munkatársai: Significant inverse association of equol-producer status with coronary artery calcification but not dietary isoflavones in healthy Japanese men).

Mint kiderült, az egészségvédő hatást nem maguk az izoflavon-molekulák biztosítják, hanem az izoflavonból az egyes bélbaktériumfajták által előállított metabolit, az equol. Míg az ázsiai populáció 50-60%-a rendelkezik equol-előállító baktériumtörzsekkel, a nyugati országok lakosainak csak 20-30%-a (az izoflavonok hatását vizsgáló korábbi majomkísérletek is téves következtetésre adtak okot, mivel a majmok mind képesek az izoflavonokból equolt előállítani); Kínában és Japánban átlagosan napi 25-50 mg izoflavont fogyasztanak az emberek, míg a nyugati országokban kevesebb mint 2 mg-ot.

Copyright: boygointer / 123RF Stock fotó

A tanulmány megállapítása szerint az equoltermelő baktériumoknak köszönhetően 90%-kal csökken a koszorúserek elmeszesedési aránya.

Mint Akira Sekikawa, a tanulmány utolsó szerzője elmondja, az equol rendelkezésre áll táplálékkiegészítő formájában is, azonban az obszervációs vizsgálatokon túl randomizált klinikai vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy a szer valóban kardiális védőhatású, valamint annak eldöntéséhez, hogy milyen dózisban érdemes szedni. Mindez azért is fontos, mivel az izoflavonok sok más betegség ellen is védelmet jelentenek, így az equol esetleges nagyobb hatékonysága miatt alkalmazható lesz pl. csontritkulás, demencia, a menopauza során jelentkező hőhullámok, prosztata- és emlőrák kezelésében is.

Mikrobiom és immunterápia

Az American Society of Clinical Oncology (ASCO) legutóbbi gyűlésén a University of Texas kutatói bejelentették, hogy azon metasztatikus melanómában szenvedő betegek esetében, akik jól reagálnak a PD1-gátló immunterápiára, nagyobb a bélbaktériumok diverzitása és egyes baktériumtípusok nagyobb volumenben vannak jelen a bélben. Jennifer Wargo vizsgálatvezető és munkatársai szerint a mikrobiom diverzitásának és összetételének vizsgálata révén előre jelezhető az immunválasz bekövetkezte, illetve a mikrobiom befolyásolása révén fokozható az immunterápia hatékonysága. A kutatók a preklinikai eredmények után jelenleg tervezik a klinikai vizsgálatok beindítását.

Wargo és munkatársai 228, metasztatikus melanómában szenvedő beteg szájüregi és székletmintájának baktériumösszetétele és az immunterápiára adott válasz összefüggését vizsgálták. A szájüregi minták esetében nem tudtak összefüggést kimutatni, azonban a székletminták 16S rRNS-szekvenálása eredményt hozott.

Az immunterápiára reszponderek esetében nagyobb volt a bél-mikrobiom diverzitása, székletmintájukban nagyobb mennyiségben voltak jelen a Clostridiales rendbe, azon belül a Ruminococcaceae családba tartozó baktériumok, míg a non-reszponderek székletmintáiban több volt a Bacteriodes. A reszponderek esetében egyéb eltéréseket is meg lehetett figyelni: szignifikánsan magasabb volt a tumor immuninfiltrációja és a CD8+ T-sejtek száma, ami szintén összefüggést mutatott egy speciális baktériumfajta jelenlétével.

A kutatók kifejtik: a mikrobiom számos módszerrel befolyásolható, így pl. diétával, probiotikumokal, antibiotikum-kezeléssel vagy széklettranszplantációval segíthetjük a kívánt fajta baktériumok szaporodását, ami a közeljövőben a tumorellenes kezelés részét fogja képezni.