Milyen az egészségesek bélflórája?
A Science nyilvánosságra hozta az egészségeseken eddig végzett legnagyobb bélflóra-vizsgálat első eredményeit. A Belga Bélflóra Projekt ezer önkéntes életmódja és bélbaktériumai között keresett összefüggéseket.
Az eddigi legnagyobb egészséges populáción végrehajtott vizsgálat ezer önkéntes székletmintája alapján 69 olyan tényezőt állapított meg, ami összefüggésben áll a bélflóra összetételével; a Leuveni-i Katolikus Egyetem professzora, Jeroen Raes által vezetett vizsgálat eredményei a Science-ben jelentek meg (Population-based metagenomics analysis reveals markers for gut microbiome composition and diversity), és mint a kutatók kifejtik, az asszociációk irányának tisztázása – mi az ok, és mi a következmény – további munkát igényel.
A Belga Bélflóra Projekt 2012-ben indult, célja 5000 egészséges személy fizikai állapota, táplálkozása, életmódja és bélflórájának összetétele közötti kapcsolatok feltárása. A bélmikrobióta-variáció populáció szintű feltárása alapot szolgáltat betegségekkel kapcsolatos jövőbeli kutatások és klinikai vizsgálatok tervezéséhez, nyilatkozta Raes.
A most nyilvánosságra hozott eredmények szerint a bélmikrobióta-variációval összefüggést mutató legfőbb változók a széklet bélcsatornán történő áthaladásának időtartama, a diéta, a szedett orvosságok, a nem és az életkor. Mint kiderült, 14 olyan baktérium-nemzetség van, amelyik a minden egyes személyben jelenlévő univerzális alap-mikrobiomot alkotja.
Mint Raes kifejti: a korábbi vizsgálatok túlnyomó többsége speciális betegségekre fókuszált (korábbi vizsgálatokból tudjuk pl., hogy Parkinson-kór esetén megnyúlik a széklet bélcsatornán történő áthaladásának időtartama, ami visszafelé hatva befolyásolja a mikrobióta összetételét), azonban a bélbaktériumokon alapuló diagnosztikumok és gyógyszerek kifejlesztése érdekében alapvetően fontos az átlagos bélflóra elemzése.
A bélmikrobióta összetételével a széklet bélcsatornán történő áthaladásának időtartama mutatja a legerősebb összefüggést, a második legfontosabb tényező pedig az étrend, ezen belül is a táplálék rosttartalma. A számos meglepetés egyike, hogy kiderült: a keserűcsokoládé-, illetve a sörfogyasztáshoz speciális bélbaktérium-populáció társul. Nem meglepő viszont az, hogy az oxigénfelevő kapacitás és a használt gyógyszerek is kapcsolatban állnak a bélflóra összetételével. A gyógyszerek közül nemcsak az antibiotikumok és a hashajtók számítanak, de erős az összefüggés az antiallergén szerekkel, valamint a fogamzásgátlás és menopauzális tünetenyhítés céljából használt hormonkészítményekkel is. Figyelemre méltó, teszik hozzá a kutatók, hogy az élet korai szakaszának eseményei, így pl. a születés és a táplálás módja (szoptatás vs. tápszer) nem tükröződnek a felnőttek mikrobióta-összetételében.
A Belga Bélflóra Projekt különlegessége továbbá, hogy lehetőség van az eredményei replikálására is, mivel Raes és munkatársai együttműködnek a holland LifeLines vizsgálattal. Így derült ki, hogy a belga vizsgálat során összefüggést mutató tényezők 90%-a a holland vizsgálatban is összefüggésként jelent meg. A LifeLines egy különleges holland összefüggésre is fényt derített: speciális mikrobióta-összetétellel jár együtt a hollandok magas író-fogyasztása.
Mindazonáltal a Belga Bélflóra Projekt eddig a felderített bélmikrobióta-variációnak csak a 7%-át tudta megmagyarázni, azaz, teszik hozzá a kutatók, még hatalmas mennyiségű munkát kell elvégezni a bélflóra ökoszisztémájának megértéséhez. A teljes kép felrajzolásához a becslések szerint 40 000 ember székletmintájának a feldolgozására lesz szükség, a megértéshez továbbá a bélflóra időbeli változásainak – evolúciójának – nagy léptékű nyomon követése is szükséges.
