Az „immunnyugtató” sejtek elhárítják az immuntámadást

Sok, akut mieloid leukémiában szenvedő beteg egyetlen reménye egészséges csontvelői őssejtek transzplantációja. Akut mieloid leukémiában, mint ismert, rákos fehérvérsejtek termelődnek. Ha azonban besugárzással és kemoterápiával kiirtják mind a rákos sejteket, mind a beteg immunsejtjeit, nagyon nehéz újraépíteni az immunrendszert.
 

A műtét utáni hetekben az érett, egészséges, donorból származó fehérvérsejtek védelmet nyújtanak, de csak átmenetileg. Azonban ezek a sejtek megtámadhatják a szervezet sejtjeit is, graft-versus-host (GVH) reakció alakulhat ki, amely akár halálos is lehet.
 

Olasz és izraeli kutatók most megoldást találtak arra a problémára, hogy a donor immunsejtjei megvédjék a recipienst a veszélyes fertőzésektől, de ugyanakkor ne támadják meg a befogadó szervezet szöveteit. Olyan „immunnyugtató” sejteket adtak hozzá a transzplantátumhoz, amelyekkel elérhető ez a hatás.

Eredményeiket az Amerikai Hematológiai Társaság New Orleans-i éves közgyűlésén ismertették, és a Technology Review (MIT) számolt be róluk.
 

A GVH reakció fellépésének veszélye annál kifejezettebb, minél nagyobb a különbség a donor és a recipiens humán leukocita antigénjei (HLA) között, és mivel tökéletesen megfelelő donor általában nem áll rendelkezésre, a HLA-k csak részlegesen felelnek meg egymásnak. Yair Reisner, a mostani kutatás egyik szerzője korábban állati modellben már kimutatta, hogy részleges HLA megfelelés esetén is el lehet kerülni a kilökődést, ha igen nagy adag őssejtet kap a recipiens, amelyekből érett immunsejt alakul ki. Ezután Reisner a Perugiai Egyetem kutatóival 300 betegen próbálta ki ezt az eljárást. A részlegesen megfelelő donorok esetében a transzplantáció sikerességi aránya hasonló volt, mint tökéletes megfelelés esetén.
 

A jelen vizsgálatban az olasz kutatók 28 leukémiás betegbe CD4/CD25+ regulátoros immunsejteket infundáltak, amelyeket a donor véréből különítettek el. Ezek a sejtek csökkentik a T-sejteknek azt a hajlamát, hogy megtámadják a recipiens szöveteit, és állati kísérletekben megakadályozták a GVH kialakulását. Az „immunnyugtató” sejtek ugyanakkor nem akadályozzák meg a fertőzésekkel szembeni védekezést.
 

A CD4/CD25+ sejteket azután injektálták a betegbe, hogy ráksejtjeit és saját immunsejtjeit a sugárkezeléssel és a kemoterápiával működésképtelenné tették. Ezután a betegben csontvelő-átültetést végeztek, és a transzplantátum az őssejtek mellett érett T-sejteket is tartalmazott, a rövid távú vírus- és gombaellenes immunvédekezés érdkében.
 

A kezelésben részesült 28 beteg közül csak egyben alakult ki GVH, és emellett úgy tűnt, hogy a recipiensek immunrendszere hamarabb állt helyre a szokásosnál. Massimo Martelli, a kutatás vezetője azt reméli, hogy ez az újfajta terápia csökkenteni fogja a fertőzések miatti halálozást, és így az összhalálozást is.