Az egészségügyi technológiai újítások költségei – a robotsebészet esete
A technológiai újdonságok az egészségügyben nagy szerepet játszanak a költségek növelésében. Az új kezelési lehetőségeket gyakran az orvosok és a betegek egyaránt örömmel fogadják, még mielőtt előnyeik és gyengeségeik teljesen kiderültek volna.
A költségek rendszerint növekednek, vagy egyszerűen azért, mert az új módszer drágább a korábbiaknál, vagy mert bevezetésével megnő a kezelt betegek száma. A robotsebészet esetében nézték meg a szerzők közelebbről, hogy milyen mértékben nőttek bevezetésével a költségek, és milyen tényezők felelősek ezért.
A robotsebészet lehetővé teszi, hogy a sebész egy konzollal távolról irányítson robotkarokat, ami megkönnyíti a laparoszkópos beavatkozásokat. A laparoszkópia alkalmazása viszont – szemben a nyitott műtétekkel – csökkenti a az időt, amit a beteg a kórházban tölt, kisebb posztoperatív fádalommal jár, kisebb heg marad vissza utána, ritkábbak lesznek a fertőzések és az esetek kisebb hányadában lesz szükség vértranszfúzióra.
A robotsebészetről
Az utóbbi négy évben mind az Egyesült Államokban, mind Európában rohamos gyorsasággal terjedt el a robotsebészet alkalmazása. 2007 óta világszerte majdnem megháromszorozódott a robotsebészeti beavatkozások száma (80 000-ről 205 000-re). A piacot uraló da Vinci robotsebészeti rendszer gyártója, az Intuitive Surgical adatai szerint 2007 és 2009 közott az Egyesült Államokban 75 százalékkal (800-ról 1400-ra), és a többi országban 100 százalékkal (200-ról 400-ra) nőtt a kórházak által megvásárolt rendszerek száma.
A robotsebészetet számos eljárásnál használják. Ezek egy részét korábban is laparoszkópiával végezték, és az ilyen esetekben a robotsebészet növeli a beavatkozás költségét. Azoknál a beavatkozásoknál, amelyekhez azelőtt nyitott műtétre volt szükség, a robot bevezetése nemcsak a procedúra költségét befolyásolhatja, hanem a kezelt betegek számát is.
A robotsebészeti rendszerek ára 1–2,5 millió dollár. A sebészeknek 150–250 beavatkozást kell végrehajtaniuk a rendszerrel ahhoz, hogy valóban járatosak legyenek a használatában. Emellett drága a rendszerek karbantartása és a hozzájuk szükséges egyszer használatos kiegészítők is. Ha nyitott műtét helyett alkalmazzák a robotsebészetet, a költségnövekedést ellensúlyozhatja, hogy kisebbek a posztoperatív kórházi kezelés költségei és hogy a beteg hamarabb lesz ismét munkaképes.
A szerzők áttekintették a 2005 óta megjelent irodalmat, hogy felbecsüljék, milyen mértékű költségnövekedést okoz átlagosan a robotsebészet. Figyelembe vették az összes – mintegy 20 – eljárást, amelynek során alkalmazzák a rendszert. Számításaik szerint 2007-ben egy beavatkozásra számítva a költségnövekedés 6 százalékos (mintegy 1600 dollár) volt, de ha figyelembe vették a robot amortizációját is, akkor már 13 százalékos.
A nyitott műtéteket a legnagyobb mértékben a körülírt prosztatarák esetében váltotta fel a robotsebészet által lehetővé tett laparoszkópia. Az Egyesült Államokban 2005 és 2008 között több mint 60 százalékkal emelkedett a prostatectomiák száma (ez a szám magában foglalja a hagyományos és a robotsebészeti eljárásokat is), noha a prosztatarák gyakorisága csökkent ebben az időszakban. A növekedés nagyrészt a robotsebészettel végzett prostatectomiáknak tudható be. A robotsebészet ebben az esetben megnövelte a sebészi kezelések arányát és csökkentette a nem-sebészeti terápiákét. Ez nem látszik indokolhatónak, mivel a körülírt prosztatarák sok esetben sikeresen kezelhető konzervatívan, máskor elég lehet a szoros megfigyelés is. A robotsebészet nem hosszabbítja meg inkább a beteg életét, mint más eljárások, és nincs más olyan előnyös hatása sem, ami miatt preferálni kellene. A kedvezőtlen hatások előfordulása sem ritkább, mint nyitott műtét esetében. A betegek azonban mégis szívesen választják, kevéssé megterhelő volta miatt.
Akár 2,5 milliárd dollárral is nőhetne a költség
Aligha fogja felváltani a robotsebészet a hagyományos eljárást az összes olyan esetben, amelyre vonatkozóan a szerzők költségelemzést végeztek. Ha mégis ez történne, akkor – az eszközök amortizációját is beleszámítva – ez évente több mint 2,5 milliárd dollárral növelné meg az Egyesült Államok egészségügyi költségeit. Ha emellett még megnövekedne a sebészi úton kezelt betegek száma is (mint a prosztataráknál), a költségek még inkább emelkednének.
Ki veszi figyelembe ezeket a költségeket?
A robotsebészeti rendszerek megvásárlásáról nem központi döntés születik, hanem az egyes kórházak döntenek róla, amelyek versenyeznek a jó sebészekért és a betegekért. Ezért nehezen tudnak ellenállni sebészeik nyomásának, akik haladni akarnak a korral és használni akarják a legújabb technikákat, így a robotsebészetet is, már csak azért is, hogy ne veszítsék el betegeiket.
A megoldás az lehet, ha nagy létszámú, randomizált vizsgálatokban hasonlítják össze a hagyományos és robotsebészeti műtéteket, ami eddig nem történt meg. A megfigyeléses vizsgálatok a robotsebészetnek semmilyen hosszú távú előnyét nem mutatták ki. A nagy vizsgálatok kimutatnák, hogy a betegek mely csoportjainak előnyös a robotsebészet, és kiknél fölösleges. A kórházak felhasználhatnák ezt az információt arra, hogy ellenálljanak sebészeik nyomásgyakorlásának, a sebészek pedig arra, hogy új ismeretek birtokában vitassák meg a kezelési lehetőségeket betegeikkel. A betegek ekkor tudnának csak igazán informált döntést hozni.
(Gabriel I. Barbash, Sherry A. Glied: New Technology and Health Care Costs — The Case of Robot-Assisted Surgery. New England Journal of Medicine, 2010, 363:701-704.)
