2021. július. 27., kedd - Olga, Liliána.
hirdetés
hirdetés

Az antibiotikum-rezisztencia szupergyors kimutatása

A kutatók két új szupergyors tesztet dolgoztak ki és azt mondják: a tesztek drámaian felgyorsítják az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések diagnózisát.

A kutatócsoport, amelynek tagjai az INSERM, az NIH és a Franciaországi Orvosi Kutatás munkatársai, két nemzetközi áttekintést publikáltak munkájukról az Emerging Infectious Diseases-ben és a Journal of Clinical Microbiology-ban. Október 12-i sajtóközleményükben azt írták, hogy: „Ha világszerte használják ezeket a rendkívül hatékony, kiváló szenzitivitású és specificitású teszteket, ez lehetővé teszi majd, hogy az egyének a szükségletüknek megfelelő antibiotikumot kapják, és jobban lehet küzdeni az antibiotikum-rezisztencia ellen is, főleg a kórházakban”.

Az antibiotikum-rezisztencia egyre súlyosabb probléma, és sok beteg életét fenyegeti. Becslések szerint Európában évente 25.000-en halnak meg az antibiotikumokkal szembeni multirezisztencia miatt – mondják a kutatók.

Az új tesztek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az orvosok egyénre szabott kezelést alkalmazzanak, hanem elkerülhetővé teszik azt is, hogy nem megfelelő antibiotikumokat adjanak a betegeknek, s ezzel megszűnhet sok antibiotikum fölösleges, túlzott használata, ami az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában a legnagyobb szerepet játssza.

A gyorsabb diagnózisnak köszönhetően a kórházak elkülöníthetik a rezisztens baktériumokkal megfertőződött betegeket, s így elkerülhető lesz, hogy az egész kórházra kiterjedő epidémia alakuljon ki.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre több rezisztens baktérium okoz az országhatárokon is átterjedő epidémiákat, főleg a Gram-negatív baktériumok, például az Enterobacteriacae családba tartozók (e család tagja az E. coli és a Salmonella is). Nem a baktériumok száma okozza az igazi gondot, hanem egyre fokozódó rezisztenciájuk az antibiotikumokkal szemben – jegyezték meg a kutatók. Mint elmagyarázták, még a közönséges fertőzéseket is egyre nehezebb kezelni, és egyesek, például bizonyos gyomor- és vizeletelvezető rendszeri fertőzések teljesen kezelhetetlenné váltak. A széles spektrumú cefalosporinokat például a legsúlyosabb fertőzések eseteire tartották fenn, de egyes fertőzésekben már ezek is teljesen hatástalanok – s ilyenkor nincs olyan gyógyszer, amivel kezelni lehetne a beteget. A multirezisztens baktériumtörzsek gyors elterjedéséhez az is hozzájárul, hogy észrevétlenül ugyan, de átlépik az országhatárokat is.

Az antibiotikum-rezisztencia szupergyors kimutatása (matton.hu)Hatásos antibiotikumokra nagyon nagy szükség lenne egyes speciális területeken is, például transzplantáció vagy nagy műtétek után a fertőződés megakadályozására.

Az antibiotikum-rezisztencia kimutatására jelenleg alkalmazott módszerek költségesek, időigényesek és nem teljesen megbízhatók. Az új tesztek kidolgozásakor a kutatók kétféle enzim (a béta-laktamázok és a karbapenemázok) jelenlétére összpontosítottak. Ezek a baktériumok által termelt enzimek felelősek ugyanis kétféle antibiotikum típussal, a széles spektrumú cefalosprinokkal, illetve a karbapenemekkel szembeni bakteriális rezisztenciáért. Ha a megfelelő enzim jelen van, az azt jelenti, hogy a baktérium rezisztens az adott antibiotikumra. A két teszttel (Corba NP teszt és ESBL NDP teszt) az mutatható ki, hogy változik-e annak a közegnek a savassága, amelyben jelen van az antibiotikum és a baktérium. A megfelelő enzim jelenléte (azaz az antibiotikum-rezisztencia) esetén savasabbá válik a közeg, és a savasságot jelző indikátor színe vörösről sárgára változik.

A teszt nem invazív, és elvégezhető a vizelet- vagy székletmintából vett baktériumokkal. Az eredmény 2 órán belül megvan, sokkal rövidebb idő alatt, mint a jelenlegi módszerekkel, amelyeknél 24–72 órát kell várni az eredményre.

A kutatók elmondták, hogy a tesztek 100%-ig megbízhatók, alkalmazásuk olcsó (4–5 euró/teszt) és viszonylag egyszerű.

A leghasznosabbak valószínűleg a fejlődő országokban lesznek, ahol az antibiotikum-rezisztencia mértéke rendkívül nagy, valamint azokban az országokban, ahol a multirezisztencia még nem vált endémiássá – pl. Franciaországban –, mert ezeken a helyeken talán bizonyos mértékig használhatók maradnak majd a széles spektrumú cefalosporinok és a karbapenemek mint „végső eszközök”.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Medical News Today, MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.

Mindenkinek jár az emberhez méltó élet. Ezért küzd a fővárosban hat bátor nő, akik sorstársaik helyett is harcolnak súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekeikért, és saját magukért.