A thrombocyta-volumen és a terheléses vércukorértékek korrelációja
A thrombocyták fontos szerepet játszanak a normális homeosztázis fenntartásában; a thrombocyták méretének pontos meghatározását tartják a thrombocyta-funkció determinánsának és markerének.
A nagyobb átlagos volument (MPV, mean platelet volumen) mutató vérlemezkék hemostatikailag reaktívabbak, nagyobb mennyiségű protrombotikus faktort (tromboxán A2-t) termelnek, ami fokozza a thrombosis-hajlamot. Ennél fogva a normálisnál nagyobb MPV a thromboembolia, stroke és miokardiális infarktus független rizikófaktorai közé tartozik. Cukorbetegeknél a MPV nagyobb, mint a normoglykaemiás kontrollszemélyeknél; ezen túlmenően azt is felvetették, hogy a MPV növekedése szerepet játszhat a cukorbetegség mikro- és makrovaszkuláris szövődményeinek kialakulásában. A prediabéteszben szenvedő személyeknél nemcsak a diabétesz kialakulásának kockázata fokozott, hanem az élet későbbi szakaszaiban nagyobb eséllyel kell számítani kedvezőtlen kardiovaszkuláris eseményekre is. Korábban arról számoltak be, hogy prediabéteszben nagyobb MPV-értékek mérhetők, mint egészséges személyeknél. Ezen túlmenően, a MPV pozitív korrelációt mutat az éhomi vércukorszinttel (FPG, fasting plasma glucose) – nemcsak prediabéteszben, hanem normoglykaemiában is. A prediabétesz diagnózisát általában a csökkent glükóztolerancia (IGT, impaired glucose tolerance) vagy a kóros éhomi vércukorszin (IFG, impaired fasting glucose) alapján állítják fel. Jól ismert tény, hogy IGT és IFG kapcsán nagyobb az esély a cukorbetegség kialakulására, ezen kívül IGT esetén valószínűbb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD, cardiovascular disease) megjelenése, mint IFG kapcsán. Egy metaanalízis azt jelezte, hogy a kardiovaszkuláris betegségek kockázata szorosabb összefüggésben áll a terhelés utáni glükózszintekkel, mint a FPG-értékekkel. Ezen túlmenően nagyobb a CVD okozta vagy egyéb ok miatti halálozás kockázata is azoknál a normoglykaemiás személyeknél, akiknél a 2 órás PG-szintek nem térnek vissza a FPG-értékekre az OGTT során, szemben azokkal, akiknél a 2 órás PG kisebb vagy egyenlő a FPG-szintekkel. E megfigyelés azt jelzi, hogy az akut posztprandiális hyperglykaemia nemcsak prediabéteszben, hanem normoglykaemiában is független korrelációban áll a kardiovaszkuláris betegségek kockázatával.
Bár több vizsgálat pozitív összefüggést igazolt a MPV és FPG között cukorbetegeknél és IGT-ben, eddig csak egy vizsgálat történt annak tisztázására, miként függ össze a MPV az OGTT utáni 2 órás PG-szinttel IGT-ben. Ezen túlmenően még nem végeztek vizsgálatot a MPV és az OGTT utáni 2 órás PG-szintek összehasonlítására olyan személyeknél, akiknek glükóztoleranciája normális (NGT, normal glucose tolerance).
A szerzők abból a hipotézisből indultak ki, hogy a MPV korrelációt mutat az OGTT utáni terheléses vércukorszintekkel mind normoglykaemiás, mind prediabéteszes személyeknél. A vizsgálat célja a MPV és a terhelés utáni glükózszintek közötti összefüggések elemzése volt nem diabéteszes populációban.
Betegek és módszerek
Jelen vizsgálatban 1080, 35 évesnél idősebb személy vett részt, akiknél a naganói kerületi kórházban 75 grammos OGTT történt 2008 januárja és 2012 decembere között. A résztvevők glükóztolerancia-státuszát az American Diabetes Association (ADA) kritériumrendszere alapján sorolták be. Kizárási kritériumnak számított a cukorbetegség fennállása, antidiabetikumok szedése, illetve a kóros thrombocytaszám, valamint a thrombocytákat módosító gyógyszerek (pl. aszpirin, ticlopidin, clopidogrel) használata. Az OGTT eredménye alapján NGT- (n = 582), IFG- (n = 205) és IGT-eseteket (n = 252) választottak be a jelen vizsgálatba.
Vénás vérmintából, standard módszerekkel az alábbi paramétereket határozták meg: glükóz, húgysav, lipidprofilok és nagy szenzitivitású C-reaktív protein. Ezen túlmenően mérték a vérnyomást és kiszámították a testtömegindexet (BMI, body mass index). Kérdőív segítségével tájékozódtak az életmódtól (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) és a családi kórelőzményről.
Eredmények
A három csoport a MPV, életkor, férfi-nő arány, BMI, szisztolés és diasztolés vérnyomás, húgysavszintek, lipidprofilok, nagy szenzitivitású C-reaktív protein, dohányzási és alkoholfogyasztási státusz tekintetében eltért egymástól.
A kétváltozós korrelációanalízis szerint NGT-személyeknél a MPV szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a FPG-vel és az 1 órás értékekkel. Az IGT-csoportban a MPV szignifikáns pozitív korrelációja mutatkozott a 2 órás PG-szinttel, valamint a triglicerin- és LDL-koleszterin-koncentrációval. Ezzel szemben IFG kapcsán nem észleltek szignifikáns összefüggéseket a MPV, illetve az OGTT során meghatározott terheléses glükózszintek között.
A többszörös korrelációanalízisek tanúsága szerint NGT-személyeknél a FPG és az 1 órás PG-szint szignifikáns lineáris korrelációt mutatott a MPV-vel. Az IGT-csoportban a FPG és a a 2 órás PG szignifikánsan összefüggött a MPV értékével, mely összefüggés még az esetleges befolyásoló tényezők kiküszöbölését követően is fennmaradt. IGT eseteiben továbbra is a 2 órás PG-szint bizonyult az első független prediktornak. IFG kapcsán ugyanakkor a FPG és a posztprandiális glükózszintek nem mutattak szignifikáns összefüggést a MPV-vel.
Következtetések
Jelen vizsgálat pozitív összefüggést igazolt a MPV és 2 órás PG-szintek között IGT-személyeknél, illetve a MPV és az 1 órás PG-értékek között NGT-személyeknél. A fokozott thrombocyta-aktivitás mind IGT-, mind NGT-személyeknél hozzájárulhat a kardiovaszkuláris kockázat növekedéséhez.
