hirdetés
2024. december. 24., kedd - Ádám, Éva.
hirdetés

A középsugaras vizeletből végzett tenyésztés és akut cystitis összefüggései premenopauzális nőknél

A húgyúti fertőzés az ambuláns betegellátási gyakorlatban gyakran előforduló bakteriális infekció.

Az összes nő körülbelül fele számol be arról, hogy 32 éves korára legalább egy alkalommal átesett húgyúti fertőzésen. Az ilyen infekciók fontos jele a húgyhólyagból kimutatható bacteriuria. Bár a fertőzés mikrobiális hátterének igazolásában a suprapubicus aspirációval vagy katéterrel nyert vizeletminta vizsgálata tekinthető referenciamódszernek, kényelmetlenségük, fájdalmasságuk és potenciális mellékhatásaik miatt egyik módszer sem alkalmazható a rutin mindennapi gyakorlatban. A fentiek miatt a középsugaras vizeletminta képezi a tenyésztés alapját azokban az esetekben, amikor cystitisre gyanús tünetek esetén vizeletvizsgálatra van szükség a diagnózis alátámasztására és/vagy az antibiotikumérzékenység meghatározására. A tenyésztési eredmények értékelését azonban megnehezíti, hogy a vizeletminta a húgycső környezetében lévő mikroorganizmusokkal szennyeződhet, mivel nincs lehetőség annak elkülönítésére, hogy a bacteriuria forrása a húgyhólyag vagy a húgycső környéke. Az értékelés megkönnyítésére vezették be a kolóniaszámokra vonatkozó határértékeket.

A korai vizsgálatok a kvantitatív vizelettenyésztés értékét igazolták a valódi húgyúti fertőzések és a szennyezett vizeletminták közötti elkülönítésben. Tünetmentes, illetve pyeonephritisben szenvedő nők középsugaras vizeletében a milliliterenként 105 CFU (kolóniaképző egység) feletti baktériumszám tekinthető prediktívnek a húgyhólyag bacteriuriájára, míg ennél kisebb érték esetén a vizeletminta szennyeződése valószínűsíthető. A későbbi vizsgálatok azonban arra utaltak, hogy tüneteket okozó cystitis eseteiben is előfordul ennél kisebb kolóniaszám. Egy cystitisben szenvedő nők bevonásával lefolytatott 1982-es vizsgálatban a húgyhólyag igazolt bacteriuriája szignifikáns korrelációt mutatott az akár 102 CFU/ml-es coliform kolóniaszámmal.

A fentiek ismeretében egyesült államokbeli szerzők részletes mikrobiológiai elemzéseket végeztek olyan mintapárokon, melyek egyik tagját cystitisben szenvedő nőktől származó középsugaras vizeletminta, míg a másikat húgycsőkatéterrel nyert minta képezte.

 

Betegek és módszerek

Olyan betegeket választottak be a vizsgálatba, akiknek életkora 18 és 49 év közé esett, általános állapotuk jó volt, és 7 napnál rövidebb ideje mutattak cystitisre utaló tipikus tüneteket (dysuria, gyakori vagy sürgető vizelési inger). Kizárási kritérium volt a 38 °C feletti láz, a costovertebralis szögletben észlelhető nyomásérzékenység, a diabetes mellitus, a húgyutak ismert anatómiai eltérései, a szisztémás antimikrobiális kezelés a megelőző 2 hétben vagy húgyúti fertőzés diagnózis a megelőző 1 hónapon belül, terhesség, illetve a megbízható fogamzásgátlás hiánya.

Az anamnézisfelvétel és a fizikális vizsgálat után a betegeket megtanították a középsugaras vizeletminta gyűjtésére. A középsugaras minta nyerése után helyi érzéstelenítést követően katéteres vizeletgyűjtés történt a húgyhólyagból. A katéteres vizeletmintából teljes körűen azonosították a jelen lévő mikroorganizmusokat és mennyiségüket CFU/ml-ben határozták meg. A középsugaras vizeletből az összes uropatogén mikroorganizmus (gram-negatív pálcák, enterococcusok, B csoportú streptococcusok és Staphylococcus saprophyticus) mennyiségét meghatározták CFU/ml-ben. A nem uropatogénnek tekintett mikroorganizmusokat (pl. lactobacillusok, diphtheroidok, koaguláz-negatív staphylococcusok, Gardnerella vaginalis, alfa-hemolitikus streptococcuk) Gram-pozitív flóraként egy csoportba vették és pontosabban nem azonosították.

Elsődleges vizsgálati végpontnak tekintették a középsugaras vizeletből meghatározott kórokozók pozitív és negatív prediktív értékét, a katéterrel nyert vizeletben a mikroorganizmusok jelenlétét/hiányát tekintve referenciának. Másodlagos végpont volt azon mikroorganizmusok prevalenciájának meghatározása, melyeket általában nem tekintenek uropatogénnek (pl. lactobacillusok), ezen kívül a polimikróbás cystitis előfordulási gyakorisága és a pyuria jelenléte.

 

Eredmények

A 226 nőnél előfordult 236 cystitises epizódból 202 páros minta (középsugaras és katéteres vizelet) volt értékelhető. A tenyésztés az uropatogének irányában pozitív eredményt adott a katéteres minták 70 százalékában (142 minta), melyek közül 4-ben egynél több uropatogén volt jelen, illetve a középsugaras minták 78 százalékában (157 minta). A középsugaras vizeletből kimutatható Escherichia coli még kis kolóniaszámnál is erősen prediktívnek bizonyult a húgyhólyag bacteriuriájára; a 102 CFU/ml érték pozitív prediktív értéke 93 százaléknak adódott (Spearman-féle r = 0,944). Ezzel szemben a középsugaras vizeletben az enterococcusok (a minták 10 százalékában) és a B csoportú streptococcusok (a minták 12 százalékában) semmilyen kolóniaszám esetén nem voltak prediktívek a húgyhólyag bacteriuriájára (Spearman-féle r = 0,322 az enterococcusokra és 0,272 a B csoportú streptococcusokra). Azon epizódok kapcsán (n = 41), melyekben enterococcusok és/vagy B csoportú streptococcusok voltak jelen a középsugaras vizeletben, a katéterrel nyert vizeletminták 61 százalékából E. coli tenyészett ki.

 

Következtetések

A vizsgálat adatai ismét megerősítik azt a véleményt, miszerint középsugaras vizeletből végzett tenyésztés általában nem indokolt olyan, egyébként egészséges premenopauzális nőknél, akiknél cystitis gyanúja merül fel. Az ilyen tenyésztési eredmények helytelen értelmezése a kis kolóniaszámú vagy kevert E. coli-fertőzések alulkezeléséhez vagy nem megfelelő terápiájához vezethet, ha a laboratórium enterococcusok vagy B csoportú streptococcusok jelenlétét jelzi. Egészséges premenopauzális nők cystitisében a 103 CFU/ml az E coli szempontjából pozitív tenyésztési eredmény elfogadható határértéke lehet – tekintettel a mikrobiológiai laboratóriumok lehetőségeire és anyagi korlátaira. A mostani eredmények alapján nem fogalmazható meg hasonló ajánlás más Gram-negatív pálcák vagy a S. saprophyticus vonatkozásában is. A megállapítások általánosíthatóságának meghatározásához más típusú húgyúti fertőzésekben szenvedő betegek esetében is össze kell hasonlítani a katéterrel nyert és a középsugaras vizelet vizsgálatának eredményeit.

(Forrás: Hooton TM, et al. Voided midstream urine culture and acute cystitis in premenopausal women. N Engl J Med. 2013;369:1883−1891.)

Dr. S.I.
a szerző cikkei

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés