A koenzim Q10 adjuváns terápia szívelégtelenségben
Mind a mortalitás, mind a morbiditás csökken a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek körében, ha naponta kiegészítő koenzim Q10-et kapnak – mondta a MedicalOnline-nak dr. Édes István, a Debreceni Tudományegyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának professzora.
Milyen gyakori Magyarországon a szívelégtelenség?
A populáció 2 százalékát érinti, így jelentősnek mondható, malignus megbetegedés, sok esetben a különböző onkológiai betegségek halálozását is meghaladja. A szisztolés, vagy HFrEF csökkent ejekciós frakcióval járó forma, míg a diasztolés szívelégtelenség hátterében leggyakrabban az elhanyagolt időskori magas vérnyomás áll. A halálozás a betegség stádiumától függ. Ha későn derül fény a problémára, még optimális kezelés mellett is tíz-húsz százalék, azonban ha korai időszakban fedezik fel, akkor tíz százalék alatti.
Melyek a terápiás lehetőségek a különböző típusoknál?
A diasztolés forma kezelése döntően empirikus, a szisztolés szívelégtelenség adekvát terápiájában azonban evidenciákra és kialakult protokollra támaszkodhatunk. Utóbbinál adjuváns terápiaként indokolt koenzim Q10-et adni a betegeknek.
Mi a koenzim Q10 hatásmechanizmusa?
A koenzim Q10 oxidatív hatású, vitaminszerű anyag, amelyet az emberi szervezet is szintetizál. Gyorsítja a terminális oxidációt, részt vesz az aerob sejtlégzésben, ATP formájában energiát termelve segíti a szívizom működését. Folyamatos adagolásával feltöltődnek az energiaraktárak, szívelégtelenség esetén ott hat, ahol arra szükség van. Ez az egyetlen „vitamin”, amiben kardiológusként hiszek.
Számos klinikai vizsgálat folyt a PharmaNord gyógyszer-minőségű koenzim Q10 készítményével. Milyen tapasztalatokkal?
A készítmény legfőbb indikációja a krónikus szisztolés szívelégtelenség kiegészítő kezelése, emellett tapasztalati tények igazolják a statinkezelés indukálta izomfájdalom csökkentésében a szerepét. Ez utóbbinak is nagy a jelentősége Magyarországon, hiszen rendkívül gyakori a lipidcsökkentő-terápia, amely koenzim Q10 csökkenéssel jár. Metaanalízisek igazolják, hogy a koleszterincsökkentő készítmények indukálta izompanaszokra adjuváns terápiaként rendelt Myoqinon szignifikánsan csökkenti a nemkívánatos szimptómákat. A szisztolés szívelégtelenség esetében a klinikai tanulmányok igazolták, hogy az adjuváns Q10 kezelés javítja a balkamra funkciót, a túlélést és a kardiovaszkuláris mortalitást. A szívelégtelenség miatti hospitalizációt közel 40 százalékkal csökkentette. Újabban vizsgálják a koenzim Q10 hatását post-Covid betegeknél is, akik az energiahiányos állapot miatt nehezen mobilizálhatóak, de erről egyelőre csak empirikus adataink vannak.
Milyen arányban alkalmazzák idehaza a kardiológusok a koenzim Q10-et kiegészítő terápiaként?
Nem ismerem a pontos adatokat. Mi a Debreceni Kardiológia Klinikán régóta gyakran használjuk. Ugyanakkor, még bőven lenne hely a gyakoribb alkalmazásra. Valamennyi HFrEF-ben szenvedő beteg esetében érdemes megpróbálni, különösen, ha a beteg az alapterápiára csak lassan reagál.
Sok koenzim Q10 készítmény van forgalomban, amely vény nélkül is megvásárolható. Ezek is hatékonyak?
Nem vagyok híve ezeknek. Gyógyszerként egy nagy tisztaságú, ellenőrzött készítményt adunk a betegeknek, a kötődést és felszívódást segítő formulában, ezáltal biztosítva a hatékony kezelést. Ezen kívül a vényköteles készítményekhez a betegek is jobban viszonyulnak, hiszen gyógyszerként tekintenek rá.
Milyen mellékhatásokat jegyeztek fel Myoqinon esetében?
A gyógyszer rendkívül jó mellékhatás-profillal rendelkezik, a javasolt, 200-300 mg/nap adagolás mellett nemigen számoltak be nem kívánt tünetekről, túldozírozás esetén előfordulhat hasmenés, de súlyos mellékhatást nem jegyeztek fel, így tehát az alkalmazásával vesztenivaló nincs.
Miért hozhatott áttörést a szívelégtelenség kezelésében a készítmény?
Számos más készítménnyel és vitaminnal próbálkoztak adjuváns terápiaként a szisztolés szívelégtelenség kezelésében, azonban a klinikai vizsgálatok többsége meggyőző eredmény nélkül zárult.