A kávé és a tea hatásos az MRSA ellen
Ismert, hogy a forró teának és kávénak antibakteriális hatása van. A Dél-Kaliforniai Orvostudományi Egyetemen dolgozó Dr. Eric M. Matheson és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a tea- vagy/és kávéfogyasztás befolyásolja-e a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előfordulását az orrüregben. Vizsgálatukról az Annals of Family Medicine-ben számoltak be.
Az MRSA fertőzés egyre súlyosabb problémát jelent: az USA-ban 2005-ben több mint 278 000 amerikait kezeltek MRSA okozta fertőzés miatt, és 6500-nál többen haltak bele a fertőzésbe. Több vizsgálat is azt jelezte, hogy az MRSA orrüregben való hordozása jelentősen megnöveli az MRSA infekció veszélyét. Az MRSA okozta betegségek megelőzése és kezelése végett a kutatásokban több, gyakran fogyasztott növény és növényi kivonat hatását tesztelték, és a tea és a kávé a legígéretesebbek közé tartozott.
A tea mind in vitro, mind in vivo kísérletekben helyileg alkalmazva antibakteriális hatású volt számos patogénnel szemben, például a Vibrio cholerae, az Escherichia coli, a Salmonella és a S. aureus ellen, és hasonló eredményt kaptak a kávé esetében is. A jelenlegi vizsgálat arra keresett választ, hogy érvényesül-e az antibakteriális hatás – az MRSA-val szemben – akkor is, ha szisztémásan alkalmazzák, azaz megisszák a teát és a kávét. A vizsgálathoz egy 2003–2004-ben végzett nagy, országosan reprezentatív felmérés, a NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey) adatait használták fel – a felmérés során az MRSA orrüregi hordozását is vizsgálták.
Emellett kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogy a személyek milyen gyakran fogyasztottak az elmúlt hónapban – koffeintartalmú vagy koffeinmentes – forró teát, hideg teát, kávét és üdítőitalokat. Összesen 5555 személy adatait vizsgálták, akiknek 1,4 százaléka volt MRSA hordozó az orrüregi minta alapján. Az emberek 48,6 százaléka fogyasztott forró teát és 60,8 százalékuk kávét a legutolsó hónap során. A statisztikai elemzés szerint a forró teát fogyasztókban több mint a felével, 53 százalékkal kisebb volt a valószínűsége az MRSA hordozásnak, és ugyanezt az adatot kapták a kávéfogyasztásra nézve is. Az eredmény még kifejezettebb volt azokban, akik kávét is, forró teát is ittak: náluk 67 százalékkal volt kisebb az MRSA hordozás kockázata, mint a sem kávét, sem teát nem fogyasztókban. Ezzel szemben a hideg tea és az üdítőital ivása egyáltalán nem befolyásolta az MRSA hordozást.
Az elemzés során számos tényezőre korrigálták az adatokat: az életkorra, a rasszra, a jövedelemre, az aktuális – önbevalláson alapuló – egészségi állapotra és a közelmúltban fogyasztott antibiotikumokra nézve. A kávé és a tea antibakteriális hatásának oka nem teljesen tisztázott. Leggyakrabban a kávé esetében a benne levő trigonelline-t, glyoxalt, metilglyoxalt és diacetylt, a teánál pedig csersavat és a catechinokat gondolják felelősnek az antimikrobiális hatásért. Emellett mindkét ital csökkenti a vasfelszívódást, s a vas elengedhetetlen a S. aureus szaporodásához. Nem világos, hogy a hideg teának miért nem volt olyan MRSA ellenes hatása, mint a forrónak. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a hideg teában kisebb volt az oldott polifenolok koncentrációja, mivel ezek nagy része csak magasabb hőmérsékleten oldódik. Az is elképzelhető, hogy a magasabb hőmérsékleten illékony antibakteriális anyagok elsősorban úgy hasznosulnak, hogy az orrüregbe jutnak.
