Még a veszélyeztetett nemzetek közé tartozunk
A halálozások kevesebb, mint egyharmada következzen be szívbetegség miatt!
A kardiológia az a szubdiszciplina, amellyel érdemben meghosszabbítható az élet, valódi mennyiségi és minőségi életnyereség érhető el. Meggyőződésem, hogy ezen a területen még robbanásszerű fejlődés várható, remélhetően a közeljövőben – mondta dr. Kiss Róbert Gábor professzor, a Honvéd Kórház Kardiológiai osztályának vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának leköszönt elnöke.
Az egészségügyi kormányzat felé nagy elvárásokkal fordul a szakma és a betegek is, az egészségügy mindig politikai fókuszban van. Ön milyen politikai lépéseket tartana szükségesnek?
Nem vagyok gazdasági szakember, a gyógyításhoz értek. Úgy érzem, hogy kiemelten fontos lesz a jövőben, hogy ne csökkenjen tovább a gyógyításban az emberi faktor jelentősége. Az egészségügyben ma egyedül az iparnak van érdekérvényesítő képessége, az ellátáshoz szükséges egyéb tényezők állapota kritikus. Sajnos az emberi faktor nem olyan értékes, mint az ipar, rengeteg szakembert elvesztettünk és el fogunk veszíteni. A szakemberek megbecsülése szinte példátlanul alacsony, ezért a folyamatok felgyorsulnak. Szakemberhiány érzékelhető mindenhol, különösen a kisebb ellátó helyeken. Ebben gyökeres változásra van szükség, mindenképpen ide kell helyezni a gazdasági és politikai hangsúlyt.
Három évig Ön viselte a Magyar Kardiológusok Társaság elnökének címét. Kérem, tekintsen vissza erre az időszakra!
Életem egyik legsikeresebb korszaka volt. Megtiszteltetés a legnagyobb szakmai társaság elnöki pozíciójának a betöltése. Úgy érzem, hogy az elődeim által hagyott szintet nem múltam alá, sikerült a társaságot fejleszteni anyagilag, és befolyását tekintve. Bevételeink a rendezvényekből származnak, ezért kulcsfontosságú, hogy ezek a szponzorok számra is vonzóak legyenek, többezres létszámmal. A kiemelt szponzorok száma egyről hatra bővült, egyre több cég támogatja a társaságot. Az elnökség munkája meghozta gyümölcseit, egyre jobb viszonyok teremtődnek a társaságban, meghaladtuk a 4000-es taglétszámot. Ez különösen figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy hazánkban 700 aktív kardiológust tartunk nyilván, 1100 fő rendelkezik kardiológus szakképesítéssel, akiknek viszont egy része külföldön dolgozik vagy nyugdíjas, utóbbiaknak külön szekciót rendezünk az éves konferenciánkon. Erősödik a fiatalok részvétele, és körülbelül 200, határon túli kardiológust is vendégül látunk.
Az elnökségem első ülésén célul tűztük ki, hogy nyitunk az elektronikus kommunikáció felé. A honlapot modernizáltuk, szerkesztőbizottság gondoskodik az új szakmai hírekről, ennek hatására 1,5-szeresre nőtt a látogatottság. Váratlan sikert hozott a laikus kommunikációt szolgáló szívderítő.hu. Az oldalt az Origo rendszerén belül hoztuk létre, szakemberek válogatják ki az anyagokat, a kitűnő, igen aktív főszerkesztő irányításával. Az eddigi 1 milliót meghaladó olvasottság mára már a 1,5 milliót is eléri. Az emberek igénylik az ilyen módon nyújtott információkat. A legtöbb olvasónk a 60 évesnél idősebb, kisvárosokban élők közül kerül ki.
Az idei konferenciánkat már mobiltelefonos alkalmazás segítette. Ennek révén push üzeneteket tudtunk eljuttatni a társaság tagjainak. Az európai társaság kongresszusi alkalmazását vásároltuk meg, és ezt adaptáltuk a magyar társaságra. A konferencián már nem használtunk papíralapú füzetet, mobileszközzel zajlott a szavazás is. Próbálkoztunk már korábban offline applikációval, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Mit üzen(t) az utódjának?
A társaság új elnöke Tóth Kálmán professzor, aki már főtitkárként kézben tartotta a szervezést. Az átadás-átvétel folyamatosan, zökkenőmentesen zajlott le. Az új elnök azóta már folytatja az építkezést, hiszen egy társaság fejlesztésével nem szabad megállni, mert energiabefektetés nélkül elsüllyed.
Milyen szakmai újdonságokról számolhatunk be?
Fontos előrelépést jelentenek a kardiológiában a hyperlipidaemia kezelésére szolgáló új szerek. Az invazív kardiológiát egyre inkább gondolkodó, preventív irányba kell átfordítani, ezt szolgálják a coronaria-CT és a kreatív gyógyszeres eszközök. Az invazív kardiológia hőskorának hamarosan vége lesz. Ezzel nem ezt akarom mondani, hogy nem lesz már szükség véres, invazív beavatkozásokra, de ezeknek a súlya és száma mindenképpen csökkeni fog a jövőben. Az újfajta eljárások egyre inkább elérhetők, Magyarországon OEP-finanszírozással is rendelkezésre állnak. A szívbetegségek évtizedek alatt alakulnak ki, a kezelés is évtizedes lépésekkel fejlődik.
A műtéti eszközök is fejlődnek, egyre kevésbé kell kibontani a beteg mellkasát a strukturális eltérések kezeléséhez. Ez azt jelenti, hogy olyan betegeket is meg tudunk menteni, akik nem bírnák ki a throracotomiát. Emellett virágzik a ritmuszavarok invazív kezelése. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kardiológia a magyar egészségügy zászlóshajója szervezésben és minőségben is.
A kardiológia az a szubdiszciplina, amellyel érdemben meghosszabbítható az élet, valódi mennyiségi és minőségi életnyereség érhető el. A folyamatnak még koránt sincs vége, az eredményeket még nem sikerült kiterjeszteni a leginkább vulnerabilis csoportokra. Meggyőződésem, hogy ezen a területen még robbanásszerű fejlődés várható, remélhetően a közeljövőben. A cél az lenne, hogy a halálozások kevesebb mint egyharmada következzen be szívbetegség miatt, ne több mint a fele, ami a mai jellemző arány. A cardiovascularis halálozásban még a veszélyeztetett nemzetek közé tartozunk, a coronariahalálozás például ma még kétszerese az európai átlagnak, bár a javulás egyértelmű.
