A gyermek-sürgősségi osztály nem gyorsított rendelés
Egy beteg gyermek esetében minden szülő gyors segítséget szeretne kapni, ugyanakkor sokszor nem egyértelmű számukra, hogy mely tünetek indokolnak valóban sürgősségi ellátást.
Ennek következtében enyhébb panaszok – mint a nátha, kullancseltávolítás vagy akár receptírás – esetén is gyakran közvetlenül az SBO-hoz (Sürgősségi Betegellátó Osztályhoz) fordulnak. A gyermek-SBO-k azonban elsősorban az életveszélyes vagy súlyos állapotok, például mérgezés, eszméletvesztés vagy komoly sérülések azonnali ellátására szolgálnak. A nem indokolt esetek miatti túlterheltség ugyanakkor nemcsak többórás várakozást eredményezhet, hanem a valóban kritikus állapotú betegek ellátását is megnehezítheti.
Sokan azért keresik fel a sürgősségi osztályt, mert ott egy helyen elérhető minden vizsgálat – labor, röntgen, szakorvosi konzílium – és azt remélik, hogy gyorsabban sorra kerülnek, mint a háziorvosi rendelőben. Ez azonban tévhit. Az SBO-n nem érkezési sorrendben történik az ellátás, hanem a tünet súlyossága alapján, úgynevezett triage osztályozási rendszerben. A sürgősségi ellátás kapacitása a valóban életveszélyes állapotok gyors kezelésére szolgál – fejtette ki Farkas Ferenc Balázs, a Bókay Gyermekklinika infektológus szakorvos jelöltje, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj médiadíjasa.
A gyermek-sürgősségi osztályokon tapasztalt túlterheltség különösen a járványos időszakokban erősödik fel, amikor a betegforgalom jelentősen megugrik. Ilyenkor nem ritka, hogy a kivizsgálást követően az ellátás megnyugtató tanácsokkal és otthoni kezelési javaslatokkal zárul, mivel a panaszok nem igényeltek sürgősségi beavatkozást. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi osztályának főorvosa, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj zsűritagja szerint a túlterheltség csökkentése érdekében fontos a tünetek időbeni felismerése és a megfelelő ellátási forma kiválasztása.
,,A szülők érthetően a biztonságot tartják szem előtt, amikor beteg gyermekük ellátásáról döntenek. Sürgősségi helyzetet jelenthet például a nehézlégzés, a súlyos kiszáradás vagy a tudatzavar, míg a régóta fennálló, nem romló panaszok általában nem igényelnek sürgősségi ellátást. A gyermekellátás egy összetett rendszer, amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe és felelőssége. A szülők egyik legfontosabb feladata, hogy gyermeküket a panasz súlyosságának megfelelő ellátási helyre vigyék, bizonytalanság esetén pedig bátran kérjenek segítséget a háziorvostól vagy az ügyelettől.”
Sürgősségi ellátást igényel minden olyan állapot, amely azonnali beavatkozás nélkül súlyos következményekkel járhat, és otthon nem kezelhető biztonságosan. A korábban említett eseteken felül ide tartozik például az eszméletvesztés, a görcsroham, 3 hónapos kor alatti csecsemőknél jelentkező 38 °C feletti láz, a súlyos sérülés és a mérgezés gyanúja. Fontos kiemelni, hogy a gyermek-sürgősségi osztály nem a háziorvosi ellátás gyorsított formája. Nem igényelnek sürgősségi ellátást az enyhe felső légúti tünetek, az enyhe hányás vagy hasmenés, a kullancseltávolítás, a kontrollvizsgálatok, az adminisztratív kérések és a régóta fennálló, nem akut panaszok.
A K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj azokat a 40 év alatti egészségügyi szakembereket ismeri el, akik a magas szakmai színvonal mellett empátiával és nyitottsággal fordulnak a gyermekek és családjaik felé. Munkájukban az innovatív diagnosztikai és terápiás megoldások a gyorsabb, pontosabb és emberközpontúbb ellátást szolgáló eszközök. A díjazottak szemlélete jól mutatja, hogy a gyermekegészségügy jövője nemcsak a modern eszközökön, hanem a tudatos egészségügyi döntéseken is múlik, ezáltal például a gyermek-sürgősségi osztályok a legsúlyosabb esetek ellátására tudnak koncentrálni.
