A Covid-járvány tanulságai: több online és telefonos konzultáció
„Át kellett alakítani a korábbi működési rendünket, hiszen az endoszkópiák során a légúti váladékból a vizsgáló légterébe kijutó és a felületekre kerülő vírus mind a vizsgálatban közreműködő személyzetet, mind a betegtársakat nagy fertőzésveszélynek teszi ki. Emiatt a személyi védőeszközök használatában eddig nem látott új szabályokat kellett bevezetni, és a vizsgálók fertőtlenítését is a korábbiakhoz képest jóval szigorúbban kellett szabályozni” – mondta lapunknak dr. Vincze Áron, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság leendő elnöke.
A Covid-19-járvány átalakította az életünket. Hogyan élték meg ezt önök, gasztroenterológusok?
– A járvány kezdeti szakaszában arra kellett felkészül-nünk, hogy nagyon sok koronavírus-fertőzött beteg kerül majd felvételre, és jelentős számban intenzív osztályos ellátásra is szükség lesz. A hozzánk nem túl messzi északolasz területekről a járvány terjedéséről döbbenetes hírek jöttek, és arra lehetett számítani, hogy ez nálunk sem lesz máshogy. Az első hetekben emiatt a fekvőbeteg-ellátási struktúránkat át kellett alakítani. Több kollégánk került beosztásra a koronavírusos betegek ellátására kialakított részlegekre. Közben a tervezhető gasztroenterológiai ellátások teljesen megálltak, csak a sürgősségi esetekkel tudtunk foglalkozni. Ez persze magában hordozta annak a veszélyét, hogy az elhalasztott/elmaradt beavatkozások a betegség jelentős romlását eredményezhetik néhány esetben, és ez meglehetősen nyugtalanító érzés! Az elmaradt ellátásokból származó kollaterális károkról ma még nincsenek adataink. A koronavírus nagy fertőzőképessége miatt az endoszkópos beavatkozások biztonságossága is hamar a figyelem középpontjába került. Át kellett alakítani a korábbi működési rendünket, hiszen az endoszkópiák során a légúti váladékból a vizsgáló légterébe kijutó és a felületekre kerülő vírus mind a vizsgálatban közreműködő személyzetet, mind a betegtársakat nagy fertőzésveszélynek teszi ki. Emiatt a személyi védőeszközök használatában eddig nem látott új szabályokat kellett bevezetni, és a vizsgálók fertőtlenítését is a korábbiakhoz képest jóval szigorúbban kellett szabályozni. Szerencsére az eszközfertőtlenítés eddig is szigorú szabályait nem kellett módosítani. Az első hetekben persze még mindenről csak nagyon korlátozott információk álltak rendelkezésre, de ez később jelentősen bővült.
Mit jelentett a járvány a betegek számára?
– Az orvos-beteg találkozások száma jelentősen lecsökkent, és meglepő módon a betegek ezt türelemmel viselték, a legtöbben megértették a korlátozó intézkedések szükségességét. Talán a fertőzéstől való félelem is visszatartotta a betegeket, mert a sürgősségi osztályok betegforgalma is csökkent a járvány előtti időszakhoz képest. A hetek múlásával ez fokozatosan visszarendeződött, és az utóbbi hetekben már a megszokott számban látjuk el a sürgősebb eseteket. A krónikus problémák miatt gondozott betegeink közül sokan telefonon, e-mailben kértek segítséget, tanácsot. Sokan aggódtak, hogy betegségük, illetve az alkalmazott kezelések miatt esetleg fogékonyabbak lennének a koronavírus-fertőzésre. Szerencsére a rendelkezésre álló adatok alapján őket meg tudtuk nyugtatni, hogy a megkezdett kezelések a legtöbb esetben folytathatók, nem jelentenek fokozott kockázatot. Háziorvos kollégákkal is a korábbiakhoz képest sokkal gyakrabban telefonon, e-mailekkel tartottuk a kapcsolatot, konzultáltunk.
Át fogják-e alakítani a járvány során szerzett tapasztalatok a gasztroenterológiai ellátást a jövőben?
– A következő hónapokban, de akár egy-két éven át is, amíg hatékony vakcina nem lesz elérhető, a fertőzés átvitelét megakadályozó rendszabályok nagy valószínűséggel érvényben fognak maradni, hiszen a vírus nem fog eltűnni. Ez az endoszkópos laborok kapacitását korlátozni fogja részben időigénye, részben erőforrásigénye miatt. A korábbiakhoz képest ezért nagyobb figyelmet kell fordítanunk a betegek és vizsgálatok rangsorolására. A járvány ideje alatt bevetett és megszokott online és telefonos konzultációs lehetőségeket is jobban ki tudjuk használni majd a jövőben, hiszen kénytelenek voltunk a járvány miatt megtanulni, hogy vannak olyan helyzetek, amik a beteg személyes megjelenése nélkül is biztonságosan megoldhatók. Ezekkel a jövőben a betegelégedettség csökke-nése nélkül időt, energiát spórolhatunk.
Hogy áll a vastagbélrákszűrési program? Milyen eredményeket hozott?
– A járvány miatt az elmúlt két hónapban a nem negatív székletmintával rendelkező betegek vastagbéltükrözése szinte teljesen megállt, bár ahol kellő számban rendelkezésre álltak az endoszkópiához szükséges védőfelszerelések, a vizsgálatok elvileg elvégezhetőek voltak. Tudomásom szerint csak nagyon kevés vizsgálat történt, és a betegek székletvizsgálata is átmenetileg szünetelt. Júniustól a program újraindul, közben próbáljuk bepótolni a már kiszűrt betegek elmaradt vizsgálatait is, amióta az elektív vizsgálatokra ismét van lehetőségünk. Egyébként eddig országosan már csaknem 700 000 ember kapott meghívót, de sajnos csak körülbelül 30%-uk küldött vissza székletmintát. Több mint 8000 vastagbéltükrözés történt panaszmentes egyéneken nem negatív minta miatt a program indulása óta, és a vizsgálatok 50−60%-ában polip, 6−7%-ában vastagbélrák igazolódott. Ezek a számok is igazolják a szűrőprogram fontosságát, és jó lenne elérni a lakosság eddiginél nagyobb arányú részvételét.
Minden évben megkérdezem, hogy milyen irányba fejlődik a gasztroenterológia? Milyen újdonságok várhatók a közeli és távolabbi jövőben?
– Hasonlóan más szakterületekhez, a gasztroenterológián belül is a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a bizonyítékon alapuló, személyre szabott terápiák. A változást részben a terápiás lehetőségek bővülése, részben a különböző prognosztikai faktorok és biológiai markerek megismerése teszi lehetővé. Ezek egyre jobb feltérképezésével egy adott betegséget nem a korábban megszokott egységes séma szerint tudjuk kezelni, hanem az adott beteg számára leghatékonyabb és legkevesebb mellékhatást jelentő kezelési stratégia kiválasztásával. Jelenleg ezeknek a folyamatoknak még csak az előszelét érezzük például gyulladásos bélbetegségek esetében. A bélcsatornában található mikrobiom különböző gasztroenterológiai és más immunmediált betegségekben betöltött szerepét is sokan vizsgálják. Ma még nehéz látni, hogy a mikrobiom összetételének és/vagy működésének megváltozása a különböző betegségek oka vagy inkább csak következménye. A mikro-biomvizsgálatok új terápiás célpontokat tárhatnak fel, a bélflóra megváltoztatására irányuló beavatkozások a gyulladásos bélbetegségben, irritábilis bélbetegségben, nem alkoholos steatohepatitisben is új kezelési lehetőségeket jelenthetnek a jövőben. A diagnosztikus endoszkópiában a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen javíthatja a nyálkahártya vizualizá-cióját, léziók felismerését és karakterizálását, így a neoplasztikus és nem neoplasztikus léziók elkülönítését. Nagyon sok fejlesztés zajlik ezen a területen, és várhatóan a közeljövőben már ezzel a tudással felvértezett endoszkópos eszközök is forgalomba kerülnek. A terápiás endoszkópos lehetőségek is folyamatosan bővülnek, és egyre több benignus és malignus tápcsatornai betegség esetén válthatják ki a hagyományos sebészeti eljárásokat. Az endoszkópos ultrahang diagnosztikai szerepe mellett folyamatosan bővülnek a módszerhez társuló intervenciós lehetőségek is. Az elhízás endoszkópos kezelési lehetőségeiben is sok újdonság van, ezen eljárások is várhatóan egyre nagyobb teret kapnak a közeljövőben.
