Koronavírus: iránymutatás IBD-s betegek részére

A COVID-19 koronavírus-fertőzés okozhatja-e a gyulladásos bélbetegség fellángolását vagy utánozhatja-e azt?

A klinikai adatok alapján a fertőzés fő tünetei a láz, száraz köhögés, gyengeség, fáradtság, izomfájdalom és légszomj. Ritkábban ugyan, de előfordult hasi fájdalom, hasmenés, hányinger és hányás is. A koronavírus-család tagjai képesek légúti és gyomor-bél rendszeri tünetekkel járó megbetegedés kiváltására. A koronavírus a fertőzött beteg székletében kimutatható, és egy esetismertetés szerint a hasmenés lehet a fertőződés első tünete is. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a betegség átadásában a tápcsatorna is szerepet játszhat. A jelen adatok nem utalnak arra, hogy a koronavírus-fertőzés a gyulladásos bélbetegség fellángolását okozná. Azonban, ha arra gondolunk, hogy a H1N1 vírus tápcsatornai tünetek nélkül is a gyulladásos bélbetegség enyhe fellángolását okozta a fertőzés első hetében, főként colitis ulcerosás (fekélyes vastagbél-gyulladásos) betegekben, ilyen típusú tünetek megjelenése sem lenne teljesen váratlan és meglepő.

Mire figyeljenek a betegek?

A rendelkezésünkre álló adatok alapján egyértelmű, hogy az egészségügyi intézmények látogatása fokozza a fertőzés veszélyét: a járvány első periódusában, az első 138 fertőzött beteg közül 57 (41,3%) kórházban szerezte a fertőzést. Közülük 40 volt egészségügyi dolgozó, míg 17 egyéb okból kórházban fekvő beteg.

Emiatt az IBD-s betegeknek ajánlható:

1. stabil állapotban kerülje az egészségügyi intézményeket, ha csak nem biológiai terápiát kap, a recepteket, javaslatokat elektronikus formátumban elérheti,
2. legyen gyógyszereiből otthoni tartalék,
3. kérjen 3 hónapra való mennyiséget subcutan módon adható biológiai kezeléséből,
4. minimalizálja azon esetek számát és idejét, amikor elhagyja otthonát, és értelemszerűen kerülje a tömeget,
5. gyakran mosson kezet meleg vízzel (a vírus 65 °C felett elpusztul) és szappannal, illetve használjon alkoholos kézfertőtlenítőt,
6. a vírus akár 4 napig is életképes a felületeken, használati tárgyakon, különösen fémtárgyakon, pld. a kilincsen, emiatt gyakran törölje át fertőtlenítő szerekkel (pld. hypo, Domestos) a gyakran használt felületeket,
7. amikor a biológiai kezelés miatt mégis meg kell jelennie egy orvosi intézményben, a következőkre figyeljen: gyakori és alapos kézmosás mellett kerülje a személyes érintkezést és a potenciálisan fertőzött tárgyak megfogását. Kerülje mosatlan kézzel saját orra, szeme vagy szája megérintését. Kerülje a tömegközlekedési eszközöket. A 65 év feletti betegek esetében nem javasolható az egészségügyi intézmény felkeresése, esetükben akár a kezelés halasztása is felmerülhet a kockázat mérlegelésével.

Az immunszupprimált/biológiai szerrel kezelt betegek rizikója fokozott a koronavírus-megbetegedésre, illetve a súlyosabb betegség lefolyásra?

A gyulladásos bélbetegek fogékonysága nem fokozott a koronavírus-fertőzésre. A betegek döntően fiatalkorúak, közöttük a fertőzés várhatóan enyhe tüneteket okozna. Az idős és társbetegségekben (kardiovaszkuláris betegségek, diabetes, krónikus légúti betegségek, magas vérnyomás, daganat) szenvedő betegek rizikója fokozott a súlyos fertőzésre, és közöttük magasabb a halálozási arány (10,5%, 7,3%, 6,5%, 6,0% és 5,6%), szemben a nem fokozott rizikó esetén jelentkező 0,9%-os mortalitással.

Az immunszuppresszív, biológiai kezeléssel kapcsolatos adatok jelenleg a korábbi fertőzések tapasztalataiból származnak, nincs megfelelő mennyiségű adatunk a koronavírus-betegségről ilyen vonatkozásban. Mivel az immunszupprimált betegek között a súlyos fertőzések előfordulása mérsékelten emelkedett, feltételezhető ugyanez ezzel a vírussal kapcsolatban is.

Azonban, bár a számok csekélyek, úgy tűnik, hogy az egyébként relatíve immunszupprimált állapotúak, mint az újszülöttek, terhesek vagy HIV-fertőzöttek között nem volt magasabb az infekció vagy a súlyos lefolyás aránya, sőt összesen két újszülöttkori, tünetmentes pozitív esetet közöltek eddig.

Különös figyelmet érdemelnek a dohányosok, akik egyértelműen fogékonyabbak a koronavírus-fertőzésre, valószínűleg a dohányzás hatására megemelkedik a víruskötő fehérje szintje. Összegezve, nem lehet egyértelműen megjósolni, hogy a fiatal, de immunszupprimált betegekben a koronavírus-betegség lefolyása súlyosabban zajlik-e, mint az egyébként várható enyhe lefolyás, mindenesetre korábban az alacsony védőoltási arány ellenére sem találkoztunk tömegesen súlyos, szövődményes influenzás megbetegedésekkel az immunszupprimált IBD-s betegek körében. Feltételezhető azonban a súlyos lefolyás 65 év felett alkalmazott kezelés esetén, az ő esetükben a javasolható megelőző intézkedések maximális betartása rendkívül fontos.

Le kell-e állítani az immunszuppresszív/biológiai kezelést a koronavírus-járvány esetén?

Esetenként felmerülhet a kezelés leállítása/szüneteltetése – bár ezt alátámasztó, a korábbi nagy járványokon alapuló evidencia nem áll rendelkezésünkre –, azonban a gyógyszerek hosszú kiürülési idejére gondolva feltételezhetjük, hogy ezzel a fogékonyság érdemben nem csökkenne, viszont a betegség fellángolásának veszélye igen. A fellángolás ismételt orvos-beteg találkozást igényel, ez viszont újabb esélyt ad a fertőzés lehetőségére, különösen magas fertőzöttség esetén – ez nem elhanyagolható rizikó, melyet a kezelőorvossal folytatott telefonos konzultációkor kell mérlegelni!

A korábbi nagy járványok tapasztalatai viszont fokozott fogékonyságot, komplikációrátát és mortalitást mutattak a szteroiddal kezelt betegek esetében – ezek alapján a szteroidterápia leállítása javasolt. Súlyos koronavírus-fertőzés esetén (egyéni mérlegelés alapján) az immunszuppresszió/biológiai kezelés leállítása indokolt lehet! Egyéb esetekre vonatkoztatva – a jelenleg rendelkezésünkre álló, nem túl nagy számú adat alapján – az immunszuppresszív/biológiai terápia leállítása nem javasolt.

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság arra kéri az IBD-s betegeket, hogy kérdés esetén telefonon keressék a biológiai terápiát nyújtó centrumokban dolgozó orvosokat, hogy a járvány miatt életminőségük, egészségi állapotuk ne romoljon.