A balneoterápia szerepe a prevencióban

Az egészségügyben minden olyan tevékenység a prevencióhoz sorolható, amely a betegségek kialakulásának megelőzésére, az egészség megőrzésére vagy a már kialakult kórképek súlyosbodásának elkerülésére irányul. A balneoterápiáról eddig megjelent hazai és külföldi közlemények többsége a gyógyvizek előnyös hatásait elsősorban a mozgásszervi betegségek kezelésében, vagyis a tercier prevenció (rehabilitáció) körében igazolta. Ugyanakkor a balneoterápiának bizonyítottan fontos szerepe van a primer és a szekunder prevencióban is.

Magyarországon a balneoterápia tradicionális gyógymódnak számít. Nemcsak a rendelkezésre álló gyógyforrások számát tekintve, hanem orvosi vonatkozásban is a világ szűk élvonalába tartozik az ország. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) normatív finanszírozása keretében évente mintegy 750 ezer gyógymedence-igénybevétel történik, ami ráadásul nem tartalmazza a rendszeresen fürdőbe járó, de NEAK-támogatást igénybe nem vevő vendégek adatait. Összehasonlításképpen: a világ legtöbb termálforrásával rendelkező országában, Japánban (kb. 25 000 forrás) mintegy 3000 fürdőlétesítmény működik, ahol évente 143 millió fürdővendég-éjszakát regisztrálnak. Ezek az adatok hűen tükrözik a gyógyfürdők rendkívüli nemzetközi népszerűségét és jelentőségét.

Gyulladáscsökkentés és hatásmechanizmus

Egy nemrég megjelent közleményünkben sikerült igazolnunk a magyar gyógyvíz kedvező hatását degeneratív mozgásszervi betegségekben és derékfájásban szenvedő pácienseken (1). A balneoterápia a prevenció során, a tünetek korai kezelésében, valamint a krónikus gyulladásos folyamatok mérséklésében az immunrendszeren keresztül fejti ki hatását. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a gyógyvizes kezelések szignifikánsan csökkentik a szervezetben a gyulladásos mediátorok – például az interleukin-6 (IL-6) – szintjét, ami kulcsfontosságú lehet az ízületi károsodások súlyosbodásának megelőzésében (2). Randomizált, kontrollált vizsgálatok emellett igazolták, hogy a fürdőkúra után a fájdalomcsillapító hatás és a funkcionális javulás akár 6–9 hónapig is fennmaradhat, jelentősen csökkentve a recidívák esélyét (3).

Az irodalmi adatok alapján a balneoterápia alkalmazása mellett szignifikánsan mérséklődik a nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) és fájdalomcsillapítók iránti igény, ami közvetve megelőzi ezen készítmények hosszú távú szedéséből adódó mellékhatásokat. Figyelemre méltó egy spanyolországi régióban (Maresme) végzett elemzés, amely szerint a 21 napos balneoterápiás kúra jelentős társadalmi költségmegtakarítást eredményez. Az artritisz, a fibromyalgia és a derékfájás kezelése során a nemzeti egészségügyi rendszer számára elért megtakarítás becsült összege meghaladta a 327 ezer eurót a vizsgált csoportban. Az adatok szerint a balneoterápia akár 30%-kal is csökkentheti a betegszabadságok számát, és ezáltal a betegségek kiújulását (4).

Kardiovaszkuláris és mentális hatások

Szintén lényeges szerep hárul a balneoterápiára a kardiovaszkuláris megbetegedések prevenciójában. Egy 240 fő bevonásával végzett, 10 napos randomizált vizsgálat eredményei szerint a fizioterápiával kombinált balneoterápiás kezelés kimutathatóan javította a vérnyomás- és pulzusértékeket, hozzájárulva a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez (5). A rendszeres kezelések elősegítik a betegek állapotának stabilizálását, ami elodázhatja vagy akár szükségtelenné is teheti a fekvőbeteg-rehabilitációt vagy az akut ellátást (6).

Egy másik, 140 résztvevővel végzett vizsgálatban a fürdőzési szokásokat személyes interjúk során rögzítették; a termálvizes fürdőzés alkalmanként legalább 30 percig tartott, legalább heti 3 alkalommal. A kúra végén mért alacsonyabb szérum-TNF-α- (tumornekrózis-faktor-alfa) és a magasabb 5-HT- (szerotonin) szintek szoros összefüggést mutattak a kedvező alvásminőséggel. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a hosszú távú termálvizes fürdőzés a TNF-α- és az 5-HT-szintek pozitív módosításán keresztül járul hozzá a pihentető alváshoz, és ezen mutatók potenciális biomarkerként szolgálhatnak a jövőbeli egészségmegőrző kutatásokban (7).

A természeti erőforrásokat kiaknázó balneoterápia biztonságos, hatékony és fenntartható kiegészítő módszer a mentális egészség javítására is. A stressz, a szorongás, a depresszió és a fáradtság megfigyelt csökkenése – a javuló alvásminőség és funkcionális működés mellett – azt jelzi, hogy a balneoterápia értékes eleme lehet a stresszel összefüggő állapotok integrált kezelési stratégiájának. Az idősebb populáció körében a rendszeres gyógyvízhasználat igazoltan csökkentette a depressziós tünetek kialakulásának valószínűségét (8).

Metabolikus és inhalációs kezelések

A gyógyvizek fogyasztása (ivókúra) szintén preventív hatású. Egy 12 hónapos, randomizált, kettős vak, kontrollált klinikai vizsgálatban 98, 50 év feletti résztvevőt vontak be, akiknél vizsgálták, hogy a természetes, kalciumban és magnéziumban gazdag ásványvíz napi fogyasztása (1 liter/nap) miként befolyásolja az elesés kockázatát, az izomtömeget és az izomfunkciót oszteoszarkopénia fennállása esetén vagy anélkül. Az eredmények szerint a kalciumban és magnéziumban gazdag ásványvíz rendszeres fogyasztása szignifikánsan csökkentette az elesés kockázatát, és növelte az izomtömeget a kontrollcsoporthoz képest, az oszteoszarkopénia jelenlététől függetlenül. Ezek az adatok alátámasztják az ásványvizek szerepét mint kiegészítő stratégiát a mozgásszervi egészség megőrzésében és a törékenység (frailty) megelőzésében (9).

Az újabb vizsgálatok a balneoterápia obezitásban és diabetes mellitusban gyakorolt hatásait is elemezték; a tapasztalt pozitív metabolikus változások a hosszan tartó szövődmények megelőzésében kaphatnak szerepet. Emellett számos tanulmány rendelkezésre áll a balneoterápia bőrgyógyászati kórképekben (főként pszoriázisban) alkalmazott előnyös hatásairól, különösen a kénes és sós vizek tekintetében. Pszoriázisban a fürdőkúrák önmagukban vagy gyógyszeres terápiával kombinálva hatékonyan megakadályozhatják a klinikai tünetek újbóli kiújulását.

A termálvizek inhalációs célú felhasználása szintén elterjedt a légúti és fül-orr-gégészeti betegségek – például az allergiás rhinitis vagy a visszatérő légúti fertőzések – kezelésében. A kezelések hatására a nazális mucociliaris transzportidő (az orrnyálkahártya öntisztuló képessége) jelentősen javult. A felső légúti fertőzések gyakorisága és időtartama egyaránt számottevően visszaesett a kontrollcsoportokhoz képest, és a terápia hozzájárult a hagyományos gyógyszeres kezelések iránti igény mérsékléséhez is (10).

1. táblázat. A balneoterápia helye és feladatai a prevenció különböző szintjein

Összefoglalás

Összességében kijelenthető, hogy a balneoterápia a modern orvostudományi bizonyítékok sokasága révén ismét az érdeklődés középpontjába került, különösen a prevencióban betöltött sokrétű szerepe miatt. Az orvosi szakma és a gyógyítás mellett a balneoterápia a turizmus számára is kiemelkedő húzóágazat. A jövőre nézve érdemes lenne olyan országos felméréseket és egészség-gazdaságtani elemzéseket végezni, amelyek számszerűsítik a balneoterápiás kezelések hatását a kórháziágyszám-kihasználtságra, valamint a táppénzes, munkából kiesett napok számára. Ez az adatsor alapjaiban és pozitív irányban befolyásolhatná a módszer hazai finanszírozási struktúráját is.

IRODALOM

1. Bender T, Hodosi K, Tefner IK. Evidence-based balneotherapy in Hungary. Updated systematic review and meta-analysis of the Hungarian clinical trials. Int J Biometeorol 2026;70:78.
2. Silva J, Martins J, Nicomédio C, et al. A Novel Approach to Assess Balneotherapy Effects on Musculoskeletal Diseases-An Open Interventional Trial Combining Physiological Indicators, Biomarkers, and Patients’ Health Perception. Geriatrics (Basel) 2023;8:55.
3. Van der Zee-Neuen A, Strobl V, Dobias H, et al. Sustained improvements in EQ-5D utility scores and self-rated health status in patients with ankylosing spondylitis after spa treatment including low-dose radon – an analysis of prospective radon indication registry data. BMC Musculoskelet Disord 2022;23:743.
4. Torres-Pruñonosa J, Raya JM, Crespo-Sogas P, et al. The economic and social value of spa tourism: The case of balneotherapy in Maresme, Spain. PLoS One 2022;17:e0262428.
5. Özkuk K, Dilekçi E, Kayhan M. Can balneotherapy help regulate blood pressure and pulse? A 10-day randomized trial on clinical efficacy and safety in daily practice. Int J Biometeorol 2025;69:3555–3568.
6. Takeda R, Hirono T, Yoshiko A, et al. Impact of higher resistance exercise and bathing habits on cardiovascular risks in older adults. Int J Biometeorol 2025;69:1253–1266.
7. Yang F, Zou Y, Zhang YY, et al. Association between sleep quality and serum biomarkers among long-term hot spring bathers: a cross-sectional study. Int J Biometeorol 2025;69:779–787.
8. Takeda M, Nakamura H, Otsu H, et al. Hot spring bathing practices have a positive effect on mental health in Japan. Heliyon 2023;9:e19631.
9. Moretti A, Liguori S, Paoletta M, et al. Efficacy of a Naturally Calcium and Magnesium-Rich Mineral Water on Musculoskeletal Fragility: A Randomized, Double-Blind Controlled Trial. Nutrients 2026;18:470.
10. Varricchio A, Brindisi G, Brunese FP, et al. Thermal water inhalation for allergic rhinitis and recurrent respiratory infections: a narrative review of the evidence. Ital J Pediatr 2025;51:290.