Veszélybe kerülhet az országos, egységes, digitális időpontfoglalási rendszer bevezetése?
Miközben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban többször is azt ígérte, hogy a következő hetekben, hónapokban jelentős mértékben fog bővülni a július 1-jével bevezetett időpontfoglalási rendszerben részt vevő intézmények száma, kiderült, hogy még számos hiányosság van, amelyek orvoslása legalább két-két és fél hónapot vesz igénybe.
A Járóbetg Iránytási Rendszer (JIR) európai uniós forrásból történt informatikai fejlesztés, egyben „eszközszállító” projekt, amelynek keretében sorszámhúzó automatákat, kijelzőket, sorszámnyomtatókat, páciens elégedettségmérőket és telefonokat is vásárolt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mintegy 80, a fenntartása alá tartozó intézmény számára.
Az országos JIR-en belül az intézmények Járóbetegirányítást Támogató Rendszert (JTR) működtetnek, amelynek célja, hogy országosan, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) keresztül tudjanak időpontot foglalni a páciensek, háziorvosok, rendelők és kórházak a járóbeteg-ellátó helyekre.
A működés hátterét biztosító informatika rendszer úgy épül fel, hogy az EESZT időpont foglalási rendszeréhez csatlakozik a JTR szoftverrendszere – amelyet az uniós projekt során fejlesztettek ki –, és ehhez csatlakoznak a kórházi informatika (HIS) rendszerek. A JIR bevezetése előtt az előjegyzés a HIS-rendszerekben működött, ám a vezérlés most átkerült a JTR-be, itt keletkeztetik a sorszámot és ez végzi a betegirányítást, a HIS-rendszerek csupán lekérdezik a JTR-ből kapott sorszámot.
Idén, február utolsó napján jelent meg az a kormányrendelet, amely előírja, hogy „július 1-jétől a közfinanszírozott, heti 300 vagy ezt meghaladó órát legalább 5 szakmában működtető járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak kötelező digitális időpont foglalási rendszert használniuk.” Azaz a rendelet gyakorlatilag már a teljes ellátórendszert érinti, így például azokra a magánszolgáltatókra is vonatkozhat, amelyek közfinanszírozott ellátást is végeznek.
Áprilisban az EESZT fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) Kft. a fenti kormányrendeletre hivatkozva utasítást küldött a HIS-rendszereket beszállítóként fejlesztő kis- és középvállalkozásoknak, felszólítva őket arra, hogy június 11-éig biztosítsák a medikai rendszerekben az időpontfoglaláshoz szükséges szolgáltatásokat. Mindez azt jelenti, hogy a már lefejlesztett, kész JTR előjegyzési rendszer helyett a HIS közvetlenül az EESZT-vel kommunikáljon. Az ESZFK utasítás és annak kísérő levele, valamint a Belügyminisztériumban tartott szóbeli „eligazítás” olyan feladatot szabott a medikai szállítóknak, ami feleslegessé teszi az éppen átadott, több mint 10 milliárd forintot felemésztő központi JTR fejlesztést.
Bár az utasítást megkapták, forrást azonban a kiszabott feladathoz nem rendeltek, így azt vagy a szoftver-beszálltó KKV-knak, vagy a rendelőintézeteknek kell vállalniuk – utóbbiaknak ráadásul először be kell szerezniük a betegtájékoztató monitorokat, sorszámosztó automatákat és egyéb eszközöket, hiszen az informatikai fejlesztést csak ezekhez igazítva lehet elindítani.
Az Európai Uniós projekt, azaz a JIR nem fedte le a teljes intézményhálózatot, a projektbe bekerülő OKFŐ intézményekben az informatikai hátteret a központi közbeszerzés nyertese, a rendszert fejlesztő és szállító Telekom Rendszerintegrációs Zrt.-től (TRI) biztosítja. A központi rendszer elkészült, de az intézmények kiszolgáltatottak a TRI-nek a JTR-hez való csatlakozásban, a szoftverfejlesztő vállalkozások viszont az ESZFK-nak, mivel a fejlesztett szoftverek akkreditációját – amely lehetővé teszi az EESZT-hez való csatlakozást – a központ végzi el.
A piacon jelenlévő vállalkozásoknak egyébként két-háromhavi munkába telne a szükséges informatikai fejlesztések elvégzése, bár – mint kiderült – más hiányosságok is vannak, sem a folyamatok sem az ezekhez tartozó eljárásrendek nincsenek szabályozva az ESZFK részéről. Mindeközben párhuzamosan futnak komoly erőforrásokat igénylő fejlesztések is, amelyek például a strukturált laboradatkezeléshez szükségesek.
Mivel július 1-jével hatályos az időpontfoglalási rendszerhez való csatlakozást előró rendelet, és a JTR projektben érintett OKFŐ intézményi körön kívül eső – durva becslés szerint – 5-10 kórházban és mintegy 200 önálló szakrendelőben el kell végezni a szükséges fejlesztéseket, a problémát közvetlen az intézményekre és rajtuk keresztül közvetve a HIS-szállítókra tolná az állam – mondja lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, hozzátéve, hogy a problémát már jelezték az OKFŐ-nek és az ESZFK-nak is. – Szövetségünk a kormányzat felelős döntését várja a rendszer fejlesztésére fordított források hatékony felhasználása és a betegellátást támogató funkciójának betöltése érdekében. A medikai rendszereket szállító vállalkozások a projekt keretében – megfelelő díjazásért – elkészítették a szükséges integrációt, telepítették azokat az intézményekben, gondoskodtak a működési folyamatok igazításáról és a kezelők betanításáról, most pedig megdöbbenve tapasztalták, hogy a korábbi koncepciótól teljesen idegen megoldás megvalósítására kaptak utasítást rövid határidővel és a költségek megtérítése nélkül – folytatja a főtitkár.
Az ágazati irányítás a kórházakban már bevezetett, de ezek szerint a feladat megvalósítására alkalmatlan JTR termék használata helyett most a HIS-szállítókat rövid határidős termékfejlesztésre, és annak ingyenes átadására kötelezné az ESZFK. Azaz a számos HIS-szállítónak egyenként kelleme lefejlesztenie ugyanazt az időpontfoglalási célt szolgáló kommunikációt, amelyet az OKFŐ megrendelésére a TRI több mint 2 év alatt, milliárdokért valósított meg.
Az időpontfoglalási rendszerrel kapcsolatos, forráshiány miatt kialakuló problémákról egyébként már korábban is esett szó. Ónodi-Szűcs Zoltán ex egészségügyi államtitkár, aki most miniszteri biztosként felel a JIR bevezetésért, júniusban arról beszélt, humánerőforrás-oldalról nehézkes a JIR felépítése, mivel forrást nem allokáltak hozzá. Ezért nem sikerült kialakítani az intézményekben a call centereket és a kórházak weblapjait sem hozzáigazítani a központi időpontfoglaló rendszerhez. Ónodi-Szűcs szerint így a JIR nem tudja betölteni a neki szánt szerepet, azaz, hogy javítsa a lakosság hozzáférését és elégedettségét, holott jelenleg a JIR lenne a legolcsóbb, a legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó fejlesztés az egészségügyben.
