Útmutatókat várnak egy kemény év után

Gazdasági és ápolási igazgatókat, egyes szakmai egyesületek vezetőit sem engedték be a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) szerdán kezdődött éves kongresszusának szakmai blokkjára, ahol Ladányi Márta és Mészáros János helyettes államtitkárok, valamint Cserháti Péter, a budapesti ellátás átszervezéséért, Betlehem József, a kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modellért, és Berkes István, a sportegészségügy átalakításáért felelős miniszteri biztosok számoltak be aktuális egészségpolitikai kérdésekről. A modul, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jegyzett, meglehetősen unalmasra sikeredett – tájékoztatták lapunkat távozóban azok, akik meghallgathatták: az új információk, és a friss levegő hiánya miatt ugyanis tízesével-húszasával hagyják el a termet az előadások között. Mindeközben a kívül rekesztettek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Svébis Mihály mindössze egyetlen mondattal nyitotta meg a kongresszust, amelyben úgy fogalmazott, szervezetüknek kemény éve volt, azonban a rendezvény gazdasági blokkjában ez nem tükröződött. Most nem volt sem parázs hangulat, sem indulatos vita, mint tavaly ugyanott. Míg akkor bőven sorolták a problémákat a kórházi gazdasági szakemberek a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerrel (KIRA) kapcsolatban, a Magyar Államkincstár (MÁK) főosztályvezetője, Lengyel Ferencné most arról számolhatott be, hogy bár még mindig a módosítások korát élik, de a szisztéma stabilizálódott, és immár jövőbeni feladatokra is koncentrálhatnak, mint az e-ügyintézés bevezetése, ami a MÁK számára például az elektronikus bérjegyzék bevezetését jelenti 2018. január 1-jével.

Lehetnének kisokosok

A kórházi bérszámfejtés sínen van, közös munkával sikerült elérni, hogy az ebből adódó feszültségek megszűntek – magyarázta később a MedicalOnline-nak Törökné Kaufmann Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. A mostani időszak aktualitása inkább a lekérdező rendszerek fejlesztése, ezzel kapcsolatban viszont folyamatosan egyeztetnek a MÁK-kal. Mint azt kérésként az állami hivatal vezetője felé megfogalmazták, jó lenne, ha egy egyszerűsített kisokosban összefoglalnák a kórházak számára a tudnivalókat, mert a kincstár honlapján elérhető információhalmaz kezelhetetlen tömegű és kaotikus.

Hasonló, a problémákat csokorba gyűjtő kiadvány megszerkesztésére kérték az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egészségügyi intézményellenőrzési főosztályvezetőjét is előadása után. Szabó Tamás annak a 15 kórháznak az ellenőrzési tapasztalatairól beszélt, amelyekben már jelentéssel lezárták a fenntartói auditot, és ennek eredményeként 43 oldalon 320 javaslatot fogalmaztak meg az intézmények számára. A szolgáltatók belső szabályzatainak aktualizálása gyakran elmarad, vagy azok hiányosak, akár a számlarendre, a helyettesítési rendre, az iratkezelésre, vagy a kockázatkezelésre vonatkozóan. Külön felhívta a figyelmet, hogy az aláírási joggal rendelkező vezetők szignói időnként nem azonosíthatóak, amelyet így nem lehet elfogadni, illetve arra is, hogy tilos a névaláírás bélyegzők használata. Az ÁEEK munkatársai a problémakezelés sarokpontjait az ellenőrzési tapasztalatok alapján már összefoglalták, ebből készülhet egy kisokos, ám ennek kiadására még nem kaptak felhatalmazást – magyarázta a hallgatóságnak Szabó Tamás.

A hozzászólásokból aztán kiderült, hogy az intézmények leginkább a gazdasági területen is egyre komolyabb problémát okozó szakemberhiány miatt nem tudnak megbirkózni a feladattal, hiszen a gyakori jogszabályváltozások nyomán folyamatosan revideálni kell a belső szabályzatokat. A megfelelően képzett munkatársakat azonban nem tudják megfizetni, így az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mellett egyre többen hagyják el a gazdasági (és műszaki) területeket is, hiszen ott lassan tíz éve nem emelték a béreket. Mindeközben még a back-office rendszer átszervezésével is riogatták a munkatársakat, ami további elbizonytalanodást okozott.

Stratégia helyett szankciók

Valami nincs rendben – ez az általános érzet az egészségügy közbeszerzéseivel kapcsolatban – nyitotta előadását Holchacker Péter az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Miközben ezt a vélekedést erősítik a folyamatos és szigorú ellenőrzések az állami hivatalok és hatóságok részéről, a kormány Brüsszel felé azt jelenti, hogy a közbeszerzésekkel idehaza minden rendben. Eközben a szereplőket a kölcsönös bizalmatlanság és motiválatlanság jellemzi, az egészségügyi közbeszerzések nehézkesek, központi stratégia hiányában az orvosszakmai tartalom háttérbe szorul. Az uniós közbeszerzési szabályozás értelmében – ezt hazánk is ratifikálta a 2015 novemberében életbe lépő közbeszerzési törvénnyel – nemcsak az ár, hanem a minőség is meghatározó szempont a beszerzéseknél. A rendelkezés hasonló problémákat okozott más országokban is, ám ott – velünk ellentétben – központi kérdés volt, hogy stratégiai együttműködéssel megoldásokat találjanak ezekre, és az új elvek gyakorlatba illesztését segítő döntések születtek.

Szakmai találkozót kezdeményez az Orvostechnikai Szövetség még a közbeszerzési törvény októberre várható módosítása előtt, erre a beszállítók és kórházak képviselőit, így az MKSZ-t is várják – jelentette be Tamás Viktor elnök. Emlékezetett arra, hogy szervezetük már felszólalt amiatt, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben a kórházak nem tudnak egyszerre megfelelni a betegellátási és a közbeszerzési előírásoknak. Mint mondta, felvetésükre a közbeszerzésekért felelős államtitkárságtól azt a választ kapták, hogy folyik a kérdéssel kapcsolatban a szakmai műhelymunka.

Ebben nem enged az MKSZ

Rengeteg előrelépés történt, látszik, hogy a szereplők szóba állnak egymással, és közösen javítani tudnak a rendszeren. Mindezt örömmel nyugtázta a MedicalOnline-nak Svébis Mihály, az MKSZ elnöke a gazdasági blokk tanulságait összegezve. Kiemelte, hogy az intézmények és a központi kórházfenntartó között is jó az együttműködés, mindkét fél kölcsönösen igyekszik megoldani a problémákat.

Hozzátette azonban, hogy az MKSZ továbbra sem támogatja, hogy a kórházak back-office tevékenységének központosítását, álláspontjuk szerint a kórházak gazdasági irányításának egységét meg kell őrizni, így nem tudják elfogadni, hogy akár a gazdasági igazgatók, akár a pénzügyi-számviteli dolgozók (vagy mindkettő) az ÁEEK-hoz kerüljenek. Emlékeztetett, hogy ezt a véleményét az MKSZ írásban is megerősítette, és ezen továbbra sem változtatnak.

Sokat és sokszor beszéltek a kancelláriarendszerről, erre célzott, amikor megnyitójában úgy fogalmazott, hogy kemény éven vannak túl – magyarázta az elnök. Ismét hangsúlyozta, hogy hosszú ideig csak szóbeli tájékoztatást kaptak ezekről a tervekről az államtitkárságtól, ami sok bizonytalanságot okozott. Bár a kancelláriarendszer bevezetését nem vetették el, csak az országgyűlési választások utánra halasztották, arról egyelőre nem tudnak, hogy vajon újra ugyanebben a formában kerül majd elő, vagy változtatnak rajta. A döntéshozók és az MKSZ között nem túl gyakoriak az egyeztetések, de a szervezetnek vannak szabad kapacitásai, így szívesen támogatják az államtitkárság munkáját – mondta Svébis.

A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása