Befogadás, elemzés, nyereség és kiadás
A technológiaértékelők többek között arra keresnek választ, rendelkezünk-e elegendő pénzzel egy-egy új gyógyszeres vagy egyéb egészségügyi technológia – orvostechnikai eszközök és gyógyászati segédeszközök – befogadására, s a nyereség vajon arányban áll-e a kiadással. Munkájukról Nagyjánosi Lászlót, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet technológiaértékelő főosztályának vezetőjét kérdezte a Pharma Tribune.
Magyarországon az első technológiaértékelő iroda 2004-ben alakult meg az Egyesült Királyságban működő NICE (National Institute and Clinical Excellence) mintájára. Életre hívója egyébként az Európai Unióban elfogadott transzparenciadirektíva volt, amely a gyógyszerbefogadási folyamatok átláthatóvá tételét hivatott elősegíteni, ehhez bizonyos iránymutatásokat adva. Magyarországon ekkor fogalmazódott meg a társadalombiztosítási támogatásba történő befogadás azon új szempontrendszere, amelynek keretében fontossá váltak különböző szakértői értékelések, elemzések.
A klasszikus értelemben vett törzskönyvezés nem ugyanezt jelenti?
Nem! Érdekes módon sokan rögtön erre gondolnak, holott a törzskönyvezés „csupán” a forgalomba hozatal alapvető kritériuma, e nélkül nem kerülhet piacra gyógyszer – ám ez csupán az első lépés. Ezt követően az egészségpolitikusoknak kell mérlegelniük: vajon az adott egészségügyi technológiát ki tudja-e fizetni az ország, illetve megéri-e a ráfordítást. Ez utóbbit költséghatékonysági elemzéssel lehet igazolni, amely a klinikai vizsgálatok eredményeire épülő számításokat jelenti. Tulajdonképpen egy modellezési folyamatról beszélünk, amikor egy adott racionális időtávon belül a gyártó által ígért eredményekhez, a betegek életkorához igazítva keressük a választ arra, vajon az adott készítmény költséghatékony vagy sem, illetve milyen áron költséghatékony, mennyi többletforrást igényel az adott egészségügyi technológia, s ez a ráfordítás milyen mértékű egészségnyereséget eredményez. (Amennyiben például egy új daganatos gyógyszer hat hónapos többlet túlélést ígér, akkor természetesen értelmetlen 40 évre vizsgálni!) A számításokat a már ártámogatásban részesülő termékekkel, illetve eljárásokkal – ezek a komparátorok – összehasonlítva végezzük, ehhez a hatályos Egészség-gazdaságtani Irányelv ad keretet. Mivel az ország gazdasági teherbíró képessége véges, ezért rangsorolni kell a valóban egészségnyereséget jelentő technológiákat is, hiszen ma már létezik olyan gyógyszer, amely havonta több millió forintba kerül. Az elemzés tehát készülhet finanszírozói nézőpontból – konkrétan egy-egy termék, illetve technológia milyen kiadást jelent az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerár-támogatási kasszájának –, de lehet társadalmi nézőpontból is vizsgálódni. Ez utóbbi esetében a döntést többek között a népegészségügyi programok prioritásai alapján hozzák meg a jogalkotók. Így például a gyermekek védőoltása esetében nem a gyors, hanem a hosszú távú eredményesség a fontos. Ebben az esetben nem a finanszírozó, hanem a társadalom egészének „kasszája” áll a középpontban, azaz amennyiben a gyerek nem betegszik meg, akkor a szülőknek nem kell táppénzre menniük, elkerülhető a szülők, rokonok megbetegedése miatti kezelés stb. Mindezeket be lehet árazni, s ki lehet számolni.
A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) egyik közelmúltban megtartott, a technológiaértékelésről szóló ülésén kitüntetetten sok szó esett az onkológiai készítményekről. Miért?
Az onkológia hihetetlenül hektikusan fejlődik. Egy konferencián elmondanak valamit, de mire a szakember itthon leszáll a repülőről, már lehet, hogy más az eljárás és a gondolkodás. A kutatásokban annyi hatóanyag, eljárás szerepel, amelyek egy pillanat alatt változtatják meg az egész finanszírozási, illetve betegellátási rendszert. Az onkológiában például el kell felejteni azt a tételt, hogy mit adunk első, második stb. vonalban. Adott egy gyógyszer, ami ugyan a harmadik vonalhoz tartozik, de meghatározott esetben már az elsőben adható, míg egy másik betegnek legfeljebb a másodikban. S ugyanarról a készítményről beszélünk! Ezért ma már nem azt mondják, hogy a harmadik vonalba fogadjuk be, hanem melyik vonalban mely kezelések után adható. Ebből is látszik, hogy az értékelési szempontok, különösen az onkológia területén, egyre bonyolultabbá válnak.
Szinte a napokban fejeződött be az egészség-gazdaságtani irányelvek felfrissítése. Miért volt erre szükség?
Az irányelv első verziója tíz éve, 2006-ban fogalmazódott meg, azóta jelentős változások zajlottak le. Más a gyógyszerpiac, de a finanszírozási technikák is, s ebből következően nem mindig kapunk meg minden információt egy adott technológiára vonatkozóan, így viszont nem tudjuk hatékonyan segíteni az evidencián alapuló döntéshozatalt. Ezért olyan módosításokat javasoltunk, amelyek e megváltozott körülményekhez „szabják”, mire van szükségünk a technológiaértékelés során. Ma egy kérelemnek minden gyógyszer esetében ugyanazt kell tartalmaznia, miközben például, ha egy technológia ugyanazt tudja, mint a másik, akkor elegendő egy költségminimalizációs elemzés, de adott esetben például kevesebb szakirodalmat szükséges mellékelni. Az a cél, hogy több információt kapjunk, de azok célzottabbak legyenek. Ősszel, 2016 november 24-én ezzel kapcsolatban workshopot szervezünk, amelyen bemutatjuk a potenciális kérelmezőknek, hogy milyen formai keretek között, milyen tartalmi elemeket kell benyújtani egy-egy kérelemhez annak érdekében, hogy az OGYÉI által értékelhető, s így támogatásba vonható legyen.
A főosztály nyilván rengeteg információval rendelkezik a gyógyszerpiacról. Elemzik is ezeket, van erre igény, illetve lehetőség?
Igény lenne, a lehetőségünk azonban egyelőre limitált. A rövid határidejű, évi 200-250 beadvány értékelését el tudjuk végezni, ezen felül egyéb döntéstámogató munkát is végzünk, a további feladatok azonban újabb munkatársakat igényelnének. A háttérintézmények reformja még nem zárult le, nyitott kérdés ebben a pillanatban az is, hogy az intézet profilja miként alakul. (...)
A teljes interjú a Pharma Tribune idei 3.lapszámában olvasható. További részletek a PharmaOnline-on
