Szabadosság helyett szabadság

A sokak által csak salátatörvényként emlegetett egyes egészségügyi tárgyú törvények hét eleji módosításával és a kormány által már korábban elfogadott regionális egészségbiztosítási rendszer kiépítésének megkezdésével megteremtődött a lehetősége annak, hogy az ellátást finanszírozó biztosító ezentúl minőségi szempontokat is figyelembe vegyen, és ha úgy tetszik, nyisson a magánszolgáltatók felé. A jogszabályok mostantól ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy az elvárásoknak nem megfelelő intézményeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) először figyelmeztesse, s később akár szerződést is bontson velük. Ezekben az esetekben nem a teljes intézmény, csak az adott osztály, részleg működési engedélyét vonják majd vissza, s ezzel párhuzamosan a szolgáltatás nyújtásának lehetőségét először a közelben lévő súlyponti kórháznak ajánlják fel, majd ha az nem tudja átvállalni a feladatot, akkor az OEP pályázatot hirdet, amelyre lényegében bárki jelentkezhet. Ha nem is teljes mértékben, de lényegében így a magánszféra is lehetőséget kapott arra, hogy közfinanszírozásból láthasson el kötelezően ellátandó betegeket. A kérdés csak az, hogy ki mit ért minőség alatt, azaz milyen szempontok alapján születik döntés arról, hogy a kórházakban folyó munka minősége megfelelő-e.
Székely Tamás érdeklődésünkre azt mondta, ezt egyrészt a szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben szabályozzák újra, másrészt egy már előkészületben lévő miniszteri rendeletben. A tervek szerint a szokásosan ellenőrzött, a humánerőforrásra és gépek-berendezések meglétére vonatkozó kérdések mellett egyebek mellett így például azt is figyelemmel kísérik majd, hogy mennyi idő telt el az első orvos-beteg találkozás és a diagnózis felállítása, illetve a gyógyítás kezdete között, valamint hogy milyen arányban fordulnak elő az intézményben elkerülhető kórházi fertőzések. Az ezzel kapcsolatos rendeletnek a tisztánlátás érdekében hamarosan meg kell születnie, miként várhatóan még az év vége előtt napvilágot lát a szakmai kollégiumokról szóló új rendelet is. Ezek a miniszter tanácsadó szerveiként, a szakmai szabályok megalkotóiként ismert testületek mandátuma ugyanis december 31-ével lejár. A miniszter szerint legkésőbb március végéig fel kell állniuk az új kollégiumoknak; az új választásig a mostaniak mandátumát várhatóan meghosszabbítják. A rendelet-tervezet szerint 15 főre csökkentik a kollégiumi tagok számát és változtatnak a tagok megválasztásának, például a delegálásnak a rendszerén is. Minderre Székely Tamás szerint elsősorban azért van szükség, mert gyakran előfordult, hogy a nagy létszámú kollégiumok nem tudtak a szaktárca kérésének megfelelően, gyorsan véleményt alkotni egy-egy az egészségügyet, az adott szakterületet érintő kérdésben.
Ugyancsak hamarosan megjelenik a rezidensképzés mikéntjét jelentősen megváltoztató rendelet, valamint a Pólus-pályázatok eredményei, amelyek mintegy 75 milliárd forint fejlesztési pénzt juttatnak az ágazatba. Vojnik Mária államtitkár tájékoztatása szerint már jövőre jelentős lépések várhatók az úgynevezett e-taj kártya bevezetésében. A kormány döntése értelmében 2011 végére minden magyar állampolgárnak rendelkeznie kell elektronikus kártyával, amelynek bevezetése fokozatosan, az ehhez szükséges rendszerek kiépítésével párhuzamosan várható.

Köbli Anikó