Minőségi szempontok az egészségügy finanszírozásában

Székely Tamás egészségügyi miniszter már jelölti meghallgatásakor világossá tette: erősítené az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szerepét és biztosítási funkcióját. A kormány által elfogadott Biztonság és Partnerség program szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) a továbbiakban lehetőséget kívánnak adni arra, hogy minőségi problémák esetén – végső soron – megszüntesse az érintett szolgáltatóval a finanszírozási szerződést és – akár szektorsemlegesen – másokkal kössön újat. Mint az a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által kedden rendezett minőségügyi konferencián kiderült, a szakértők már dolgoznak ennek lehetséges gyakorlati módozatain. A Parlamentben szerdán kezdődik meg az általános vitája annak a salátatörvényként emlegetett javaslatnak, amely ehhez az elvi alapot is megteremtené: ha elfogadják a képviselők, akkor az OEP – felszólítást és a szerződést esetleges felbontását követően – először a közelben lévő súlyponti kórháznak ajánlja fel a szolgáltatói kapacitást. Ha azonban az adott feladatot a súlyponti intézmény nem veszi át, akkor az OEP pályázatot hirdethet a minőségi szolgáltatásra. Csakhogy ehhez szükség volna a minőség objektív
kritériumainak meghatározására. Dr. Margitai Barnabás, az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet főigazgatójának előadásából azonban például nem kevesebb derült ki, minthogy a meddőségi problémák orvoslására használt in vitro fertilizációs technikákkal kapcsolatos kötelező adatszolgáltatás dacára – ez augusztustól csaknem 50 féle információ gyűjtését jelenti – legkorábban 2010-ben jelenhet meg az első olyan komplett anyag, ami a szakemberek szerint közzé tehető.
Mindezek ellenére komoly háttérmunkák folynak, s egyes kormányzati elképzelések szerint már jövő januártól életbe léphetnének akár a szerződéskötéssel kapcsolatos változások is.
A teljesítményarányos finanszírozás 1993-as bevezetése óta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kétévente, utoljára 1999-ben kötött szerződést az egészségügyi szolgáltatókkal. Azóta az akkor megszületett dokumentumokat módosítják. Most azonban új szerződések megkötésére és a korábbinál szigorúbb ellenőrzésekre készül a biztosító. Az egyik távlati elképzelés szerint az OEP az intézmények finanszírozásának akár 10 százalékát is elvonhatná, ha nem felelnek meg a minőségi kritériumoknak – mondta el a biztosítót képviselő Pöőr Lenke. Ebben azonban még nincs egységes álláspont: Rapi Katalin, az OEP főigazgató-helyettese például nem tartaná szerencsésnek, ha minden kórházra vonatkozó, komoly minőségi kritériumokat szerződésben kellene a biztosítónak érvényesítenie. Szerinte erre inkább a kórházaktól elvárt, minimumfeltételeknek való megfelelés az alkalmasabb.
Eddig az OEP vagy jogszabályok útján igyekezett hatni az intézményekben folyó munka minőségére – például meghatározták az egyes műtétek elvégzéséhez szükséges esetszámot –, vagy pedig oly módon, hogy az OEP a finanszírozási jogszabályban javasolt változtatást. Mint az egykori szakállamtitkár emlékeztetett: egy eredetileg vakcina-hiánynak látszó esetben kiderült például, hogy Magyarországon nem megfelelő indikációban, ha úgy tetszik, ha kellett, ha nem, oltották az embereket tetanusz ellen. Az OEP ezért a szakmai kollégiumot a szakmai protokoll olyan irányú megváltoztatására kérte, hogy annak segítségével – a finanszírozás megváltoztatásával – javíthassanak a káros gyakorlaton.
Hogy az egyelőre több szervezethez is tartozó minőségellenőrzésnek mikor lesznek idehaza a szolgáltatók által is elfogadott indikátorai, nehezen volna megmondható. A laikusok számára sok információt nyújtó, az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján korábban közzétett adatok létjogosultságát azóta is sokan vitatják az egészségügyben. A Menedzserképző Konferenciáján azt is megjegyezték, mindennek akkor kellene napirendre kerülnie, ha a kórházak finanszírozásának és az ellátásnak ma gátat szabó teljesítményvolumen-korlátnak a revíziója megtörtént, a jelenlegi helyzet ugyanis a minőségi munka rovására megy. Az azonban valószínűleg nem írható a finanszírozási anomáliák számlájára, amiről a kaposvári kórház higiénikus főorvosa (is) beszélt. Mint kijelentette: infekciókontroll és aktív survellaince nélkül ma nincs betegbiztonság, csakhogy a magyar kórházak fele ezt egyszerűen nem csinálja.

Köbli Anikó

Betegbiztonsági klub

Az Egészségügyi Menedzserképző Központ támogatni kívánja a betegbiztonság javítását azzal, hogy fórumot biztosít a témakör iránt érdeklődő szakembereknek. A cél a kölcsönös ismeretátadás, a jó gyakorlat megismertetése, a lehetőségek keresése a biztonságosabb ellátás felé, illetve az ellátás feltételrendszerének pontosítása a biztonságosabb betegellátás érdekében. A klubot a tervek szerint minden hónap első csütörtökén rendezik meg. Az első klubmegbeszélés december 4-én, 16 és 19 óra között lesz.
Téma: A betegesések jelentősége a kórházi ellátásban, a megelőzés lehetőségei
Moderátor: dr. Boros Erzsébet főorvos, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet