Homogenizálhatja az ortopédsebészetet a robotvezérelt műtéti technológia
A protézisműtétek többségét olyan sebészek végzik el, akik nem szereznek kiemelkedő gyakorlatot az eljárásban, a robottechnológia azonban segíthet az operációk minőségének homogenizálásában.
A robotasszisztált technológia ugyan nem veszi ki az orvosok kezéből a munkát, ugyanakkor hosszú távon homogenizálhatja az elvégzett nagyízületi endoprotetikai műtétek minőségét. A különbség most abból ered, hogy a protézisbeültetések 80 százalékát olyan sebész végzi el, aki évente 20-nál kevesebbet ilyen estet operál. Minderről Háncs Tivadar ortopéd sebész főorvos beszélt az EMINEO Ortopéd Robotsebészeti Centrum csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol bejelentették, november végén elindították robotasszisztált csípőprotetikai profiljukat.
A tervezésben és a kivitelezésben egyaránt támogatja a sebészek munkáját az amerikai ROSA®-platform adatvezérelt navigációja, a kézi célzással végzett műtétekkel szemben milliméter-pontossággal pozícionálhatók az implantátum komponensei – magyarázta a robotsebészeti specialista, aki a centrum tíz beteget már ezzel az eljárással operálta. – A beavatkozást megelőzően rögzíteni tudjuk a páciens csípőjére jellemző egyedi adatokat, mint a forgáspont vagy a végtaghosszúság. A protézisek két legfontosabb komponense a szár és a vápa, utóbbi behelyezésénél a robot aktívan segít az operáció során úgy, hogy „benyúl” a műtéti területre, és egy fok pontossággal megtartja azt. A szárkomponens beültetése továbbra is manuálisan történik. A robotasszisztálásnak köszönhetően előre látható az implantátum végleges pozíciója, míg az eljárás alatt lehetőséget ad a folyamatos visszaellenőrzésre. A manuális műtéti eljárásokkal szemben nagy előnyt jelent, hogy a csípő lágyrészeit nem bolygatják meg, és különösen fontos, hogy a végtaghossz pontosan beállítható, mert a lábak hosszában kialakuló eltérés számos szövődménnyel járhat.
Míg a térdprotézisek beültetésénél nincs, addig a csípő esetében van ellenjavallat a robotasszisztált technológia alkalmazására.
A combfejet érintő alapbetegségek esetén, mint a combfejelhalás, vagy a súlyos csípőízületi diszplázia, nem alkalmazható a robottechnológia, és egyelőre térdnél is csak a primer protézisek beültetésekor. A kilazult térdprotézisek cseréje ma még hagyományos eljárással történik, de a szoftverfejlesztések már ezt a területet is célba vették – mondta Háncs Tivadar. Hozzátette ugyanakkor, hogy a protézisek funkcionalitásán és kihordási idején mindenképpen javít a robotasszisztencia.
Bár hosszú távú eredmények a csípőprotézisek esetében még nincsenek, hiszen a technológiát még nem alkalmazzák tíz éve sem, de az implantátumok túlélése szempontjából alapvető szabály, hogy a tökéletes pozícióban behelyezett eszköz tovább bírja, mert lassabban kopik az abban elhelyezett betét.
A robotasszisztált térdprotézis műtétek esetében már igazolhatóak a robotasszisztencia előnyei, a robotok megjelenése egyidejűleg egy új illesztési technika bevezetését is generálta.
Eddig a beteget faragtuk a protézishez, de a 2008-ban megjelenő kinematikus illesztési technika tette lehetővé, hogy minden beteg személyre szabottan kapja meg a térdprotézist, ennek nyomán pedig kevesebb korai implantátumlazulást – fogalmazott a szakember, aki arra számít, hogy a csípőműtéteknél is érvényesülni fognak a pontos illesztésből eredő előnyök annak ellenére, hogy itt az illesztési elvekben nem történt radikális változás. Megemlítette még azt is, hogy a protézisbeültetés általánosan is a cement nélküli technika irányába tart már a revíziós műtétek esetén is, így a robotok ebbe a trendbe simulnak.
Nem csökkent a műtéti idő a hagyományos technikával végzett operációkhoz viszonyítva – osztotta meg Háncs Tivadar a már elvégzett tíz, robotasszisztált csípőízületi protézisbeültetés tapasztalatait, ugyanakkor 30-35 százalékkal gyorsabb volt a rehabilitáció.
Edukációs forradalom
Világszerte futótűzként terjed a robotasszisztált térdprotézis beültetés, a következő nagy fejezet a csípő – fogalmazott Knoll Zsolt, az EMINEO Magánkórház orvosigazgatója. Az intézmény alapító-társtulajdonosa elmondta azt is, hogy a tavaly beszerzett ROSA-val már 200 térdműtétet végeztek el, és 16 orvost képeztek ki annak használatára. Kiemelte, hogy már kétoldali térdprotézis műtéteket is végeznek, ami a tb-támogatotti körben nem érhető el Magyarországon.
Ahol lehelyeznek robotot, ott egy éven belül a protézisműtétek 80 százaléka „ráfordul” erre a technológiára, csípőszoftver letelepítése nagy előrelépést jelent számunkra – mondta Knoll Zsolt, aki arról is beszámolt, a betegeik jellemzően két éjszakát töltenek el náluk a beavatkozást követően – dupla térműtét után hármat –, de lehetőség van arra is, hogy varratszedésig maradjanak. Nagy hangsúlyt fektetnek a betegedukációra, ennek jegyében protézis nyílt napokat is tartanak. Míg az első ilyen alkalommal nyolc érdeklődőt láttak vendégül, legutóbb már 70-en érkeztek.
Edukációs forradalom zajlik a páciensek körében, akik „jól képzettek”, bár az internetről összeszedett tudásukat mederbe kell seperni – összegezte az orvosigazgató, hozzátéve, hogy a sokat kérdező beteget jó gyógyítani, ezzel jön létre a valódi win-win szituáció.
Preferálnák a páciensek a robotasszisztált műtéteket
A betegek számára a műtét utáni időszak tervezhetősége, a fájdalom csökkenése és a rehabilitáció minősége döntő szempontok a műtét vállalása, illetve a helyszín és a technika kiválasztásában – mutattak rá annak a felmérésnek az eredményei, amelyről az EMINEO ügyvezető igazgatója, Börzsei-Knoll Veronika számolt be. Az idén szeptemberben végzett lakossági felmérésben 600 fő vett részt.
A leggyakoribb félelem a műtét utáni átmeneti mozgáskorlátozottság, amitől a válaszadók 71 százaléka tart, míg kétharmaduk a hosszú rehabilitációs időszak miatt aggódik. A fájdalom miatti szorongást 42 százalékuk jelölte meg, míg a magas költségeket 41 százalék. Minden negyedik válaszadó attól fél, hogy nem kap elegendő segítséget a posztoperatív időszakban.
A reprezentatív kutatásban megkérdezettek döntő hányada (88%) a biztonságérzetét meghatározó tényezők között a tapasztalt orvosok szerepét tartotta a legfontosabbnak, ezt szorosan követte a modern technológia iránti bizalom (87%). Az ügyvezető szerint azonban a betegek nem önmagában a robottechnológiát keresik, hanem azt a kombinációt, amikor tapasztalt orvosok dolgoznak a korszerű technológiával. Minden ötödik válaszadó preferálná a robotasszisztált térd- vagy csípőprotézis-műtétet, ha szüksége lenne rá, és a jelenleg érintettek között, akiknél vagy közeli hozzátartozójuknál már felmerült a protézisbeültetés lehetősége, ez az arány 30 százalék.
Az EMINEO a saját páciensei körében elvégzett felmérése azt is megmutatta, hogy a robotasszisztált térd- és csípőműtétek eredményessége a betegek életminőségében is érzékelhető változást hoz. A műtét előtti fájdalom a páciensek 48 százalékánál 9-10-es erősségű volt, a beavatkozást követő hatodik hetes kontroll idejére a válaszadók 44 százaléka már csak 1-2-es fájdalmat jelzett.
Transzparens árképzéssel dolgozunk, nincsenek rejtett költségeink – válaszolta a beavatkozások árát firtató kérdésre Bözsei-Knoll Veronika, hangsúlyozva azt is, hogy nincs szignifikáns különbség a manuális és a robotasszisztált operációk árában. Csomagárban a csípőprotézis-beültetés 4 millió forintba kerül, a két hétig tartó, szoros posztoperatív megfigyelés – amelynek során orvosokból, gyógytornászokból és egyéb szakemberekből álló team kíséri a beteget – további 900 ezer forintos költséget jelent annak, aki ezt a szolgáltatást is igénybe veszi. Mindemellett pácienseink élhetnek a részletfizetés lehetőségével, hogy ne a költségek határozzák meg a döntést – tette hozzá az EMINEO alapító-társtulajdonosa.
Az EMINEO-nál az elmúlt egy évben olyan képzési és minőségbiztosítási rendszert alakítottak ki, amely mind a térd-, mind a csípőízületi robotsebészethez szükséges tudást és szervezeti hátteret biztosítja. A sebészek rendszeresen elemzik a visszamért adatokat, összevetik a tervet és a kivitelezést, és annak alapján finomítják a biomechanikai beállításokat. Az egységes munkafolyamat és a közös protokollok teszik lehetővé, hogy a robotasszisztált rendszer előnyei mindkét nagyízületnél következetesen érvényesüljenek. Az EMINEO stratégiai célja, hogy a robotasszisztált ortopédiai műtétek révén a közép-európai régió meghatározó precíziós ortopédiai centrumává váljon.
