Ritka marad a háziorvosi laborvizsgálat
Adódott a közelmúltban olyan eszközbeszerzési lehetőség, amely nyomán a háziorvosi praxisok laboratóriumi berendezésekhez juthattak.
Az OEP által koordinált, 30 hónapon át havi 50 ezer forintos eszközvásárlási támogatást a háziorvosok 75 százaléka igényelte a 2012. május végi határidőig. A jelenleg is futó programban a pénzt legtöbben informatikai fejlesztésre fordítják, de a projektet szabályozó kormányrendelet mellékletében felsorolt eszközlista laborkészülékeket is tartalmazott. Az orvosok vércukormérőt, lipidszintet kontrollálni képes készülékeket, antikoaguláns terápiák (INR) ellenőrzésére alkalmas eszközöket, hordozható, vizelet- és vérkép-analizáló kislaborkészülékeket, CRP-vizsgálót is vásárolhattak.
A berendezésekkel elvégzett vizsgálatokért nem jár finanszírozás (kivéve a vércukormérőt, ami kötelező alapfelszerelés, így annak szakmai indokokkal történő használatát az OEP-finanszírozás nem tételesen, de tartalmazza). A szolgáltatással a háziorvos a praxis páciensei számára nyújthat többletszolgáltatásokat, amelyek egyrészt közvetlenül bevételt hozhatnak, másrészt időmegtakarítást eredményezhetnek, illetve az elégedettség növekedésével esetleg újabb páciensek megszerzéséhez járulhatnak hozzá.
Dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet (OALI) főigazgatója úgy fogalmazott: a háziorvosok különféle megfontolásból vásárolhatnak laborvizsgálatokra alkalmas készülékeket, ám ahogyan erre a múltban nem volt, úgy várhatóan a közeljövőben sem lesz tételes finanszírozás, s mivel ez nincs is napirenden, nem ez lehet az ösztönző a beruházásra. A főigazgató úgy foglalt állást: a vércukormérőn túl a többi készülék szakmai indokoltsága nem éri el azt a szintet, hogy kötelező legyen ezen berendezések praxisbeli használata, ebből kifolyólag e vizsgálatok praxisbeli tételes OEP-finanszírozását nem is tartja indokoltnak.
– A műszerbeszerzések központi támogatása üdvözlendő. Ugyanakkor e készülékek beszerzése és működtetése a háziorvos döntésén alapul, aki a működési költségeinek fedezetére bevételeket tud biztosítani például az üzemorvosi tevékenység keretében. E műszerek rendszerszerű használatára a lehetőség a jövőben kistérségi, mikrotérségi háziorvosi együttműködések pilot vizsgálatai nyomán nyílhat meg – fogalmazott Balogh Sándor. Hozzátette: a szóló praxisokban sem szakmailag, sem a finanszírozást tekintve nem reális a széleskörű laboratóriumi szolgáltatások bevezetése, ezért az egészségügyi államtitkárság által az OALI-n keresztül megvalósuló, kezdő orvosok számára 2012-ben kiírt pályázat keretében nem is pályáztak ilyen eszközökre.
A győri kórházi laboratóriumot vezető dr. Hetyésy Katalin úgy foglalt állást: csak olyan eszközök alkalmazása támogatható, amelyek hirtelen klinikai állapotváltozás laboratóriumi diagnosztikai igazolására alkalmasak, és amelyek azonnali, helybeli terápiás beavatkozást alapoznak meg. Hangsúlyozza: a kislaborkészülékek eredményei tájékoztató jellegűek, azokat nem lehet laboratóriumi leletnek tekinteni, utóbbit csak szakorvos adhat ki. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a készülékeket ne csak használják, hanem azok pontosságát kontrollanyagokkal rendszeresen validálják is, s ne maradjanak el a karbantartások.
