MOK: Nincs kormányzati szándék a finanszírozás bővítésére
Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.
Az öt legütősebb kérdést tegyék az asztalra – ezt kérte február 27-én az egészségügy irányításáért (is) felelős belügyminiszter a MOK képviselőitől az idei, első egyeztetésük alkalmával, rendszeres, negyedéves találkozókat ígérve egyúttal. Így a soron következő, június 25-i tárgyalásra a hivatásrend vezetői az alábbi témákkal érkeztek:
- orvosregiszter működtetése, amelyet a MOK kezel;
- béremelés/szintentartás;
- onkológiai betegutak rendezése, különös tekintettel a magán és állami ellátórendszerek közötti átjárhatóságra;
- szakmai irányelvek kidolgozásában való hangsúlyos részvétel a gyakorlati tapasztalatok becsatornázásával;
- fogorvosi alap- és szakellátás, iskolafogászati ellátások rendbetétele, részvétele a praxisközösségek munkájában.
Konszenzusos javaslatokat tettünk, de csak részeredményeket értünk el – így fogalmazott a kamara július 1-jei, Semmelweis-napi sajtótájékoztatóján Meglécz Katalin alelnök, aki az egyeztetésről szólva elmondta, az egyeztetésen a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetése mellett terítékre került a budapesti ügyeleti rendszer átalakítása, a kamara önrendelkezési, köztestületi funkcióinak helyreállítása is.
A fővárosi ügyelet átszervezésének koncepciójába a kamara az egyeztetésen kapott először betekintést, a MOK Háziorvosi Munkacsoportja az ebben feltüntetett adatok ellenőrzésének most lát neki – számolt be az alelnök, megemlítve, hogy július 17-ére a MOK székházába invitálták az átszervezésben érintetteket a sürgősségi ellátók képviselőitől a budapesti intézményvezetőkig, az Országos Mentőszolgálat és az államtitkárság pedig már vissza is jelezte részvételi szándékát.
A kamara közreműködő tagot delegál az Egészségügyi Szakmai Kollégium tanácsaiba, ahol elsőként a kardiológiai és pszichiátriai irányelvek kidolgozásában, valamint a képalkotó-diagnosztikai betegutak rendbetételében vehetnek részt – dőlt el a múlt heti egyeztetésen. A kamara a következő időszakban áttekinti, hogy melyek a legégetőbben hiányzó irányelvek, és hangsúlyt kíván adni a megyei és helyi protokolloknak, ezek egységes gyakorlatba történő átültetésének is. Ugyancsak meghívást kaptak a MOK képviselői az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságba (OIAB).
Elutasították az egyeztetésen azt a javaslatunkat, hogy hivatásrendünk vezethesse az orvosi regisztert. Ezt már Álmos Péter, a kamara elnöke árulta el. Úgy vélte, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Humán Erőforrás-monitoring Rendszere (HMR) nem kellően részletes nyilvántartás, csupán a működési engedélyek érvényességét igazolja, amiből nem derül ki, egy-egy orvos hol és milyen szakterületen dolgozik. Jelezte, hogy számos országban a hivatásrendek feladata az orvosregiszterek gondozása, és emlékeztetett arra, hogy korában egy ideig ez Magyarországon is így volt. – Az orvosregiszternek élő adatbázisnak kell lennie, nem a megszerzett papírok gyűjteményének – jelentette ki.
Hosszú távon csak az alapbértábla biztosít pályaívet a kollégáknak – így reflektált Álmos Péter az egészségügyi államtitkár lapunk által idézett szavaira. Takács Péter a magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVI. Kongresszusán arról beszélt, ha a kamara kezdeményezi, az egészségügyi államtitkárság nyitott az orvosi bértábla felülvizsgálatára, bár ő a szakdolgozókhoz hasonlóan a szaktudás és az ellátási szükséglet alapján határozná meg az orvosi fizetéseket. – Szükséges a 2020-ban elfogadott bértábla frissítése és egyúttal az orvosi életpályamodell kidolgozása. Ezzel kapcsolatban három kidolgozott javaslatot tettünk a miniszter asztalára, ezekben közös, hogy nem jelentős, mindössze 15 milliárd forintos többletkiadást jelentene a központi büdzsé számára – válaszolt lapunk kérdésére a kamara elnöke. Elárulta azt is, közeledtek az álláspontok az ügyeleti díjak tekintetében, erről a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen nyújtanak be javaslatot a tárcának.
Pénz helyett még mindig csak hatékonyságnövelés
Szükség van az ellátórendszer átalakítására, de ez a szakma, az orvosok és szakdolgozók bevonása nélkül nem fog sikerülni, mert az egészségügy csapatjáték, amiben most nem feltétlenül állunk nyerésre. Ezt már Svéd Tamás, a kamara főtitkára fogalmazta meg az ellátási zavarokról szólva, hozzátéve, hogy ugyan vannak hatékonyságnövelő beavatkozások, de ezek olykor nem elégségesek vagy későiek. Számos, az ágazatvezetés részéről történő eljárás – mint az arcfelismerő kamerák felszerelése a munkahelyeken, vagy a hálapénzt elfogadó kollégák bilincsben történő, nyilvános elvezetése, a névtábla hiánya miatt kirótt borsos bírságok – rontják a hangulatot.
Bár vannak dicséretes előrelépések – ide sorolható az EESZT folyamatos fejlesztése, vagy a laboratóriumi eredmények egységesítése – számos ponton szükséges lenne a munkaeszköz-ellátottság és a munkahelyi környezet javítására.
Több pénz nélkül nincs érdemi fejlődés – hangsúlyozta a főtitkár, aki úgy tapasztalja, nincs kormányzati szándék a finanszírozás bővítésére, az ágazat vezetése csak hatékonyságnövelésről beszél. Márpedig – mint Svéd Tamás mondta – az immár elodázhatatlan változtatásokhoz a rendelkezésre álló források újraelosztás már nem elég, plusz pénzre van szükség, és a reformok véghezviteléhez az orvos- és a civil társadalom megnyerése is elengedhetetlen.
A magyar leleményesség, fineszesség, az „okosban megoldjuk” itt már nem elég – csatlakozott a főtitkár szavaihoz Álmos Péter, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar humánerőforrás is az európai uniós piacon mozog. Az ágazat GDP arányos 7 százalékos részesedését a költségvetésből el kell érni Magyarországon is – vélte.
A gyakorlatban rendszeres ellenőrzés nincs, de előfordul – mondta a MedicalOnline kérdésére Svéd Tamás, amikor azt firtattuk, milyen gyakoriak az intézményekben az NNGYK minimumfeltételek meglétére irányuló vizsgálatai. A főtitkár beszámolt arról, hogy a Covid ráirányította a figyelmet az ellenőrzések fontosságára, amelyek most inkább az infekciókontrollra fókuszálnak. De kevés a szakember, széttöredezett a rendszer, és a hatósági jogkörök is leépültek.
Közelebb a valósághoz
Nemcsak az orvosok, hanem a betegnek számára is fontos a kamara, hiszen mióta a hivatásrendtől megvonták az etikai önrendelkezés jogát, számos etikailag és szakmailag megkérdőjelezhető, a páciensek számára kártékony esemény történt, amelyeket korábban a MOK-nak volt lehetősége csírájában elfojtani – mondta a sajtótájékoztatón a MOK elnöke. Úgy vélte, szakmai kontroll híján jellemzően a magánegészségügyben burjánzanak ezek a rossz gyakorlatok.
A MOK szervezetként már fordult panasszal az etikai eljárásokat jelenleg lefolytató Egészségügyi Tudományos Tanácshoz (ETT) fogászati kérdésben, aminek nyomán történt is változás – válaszolt lapunk kérdésére Álmos Péter, felhívva azonban a figyelmet arra, hogy az etikai eljárások új rendjében nincs lehetőség eltiltani az orvost a hivatás gyakorlásától, ezt most csak a bíróság teheti meg, ha törvénytelenséget követ el. Etikai, akár súlyos etikai vétség esetén továbbra is betegekkel foglalkozhat.
Szeretnék ellátni azoknak a kollégáknak a képviseletét, akiket az összeesküvés-hívők, járványtagadók, oltásellenesek megtámadnak – fejtette ki Álmos Péter, aki szerint ezek a csoportok tervezetten és szervezetten, egységes útmutatók alapján, ügyvédi és orvosi segítséggel lépnek fel. Mint mondta, ez a probléma túlmutat az orvosláson, a tudományok kerültek bizonytalan közegbe. – A kormánynak világossá kell tennie, hogy nem ad teret káros folyamatoknak, és a hivatásukat elkötelezetten gyakorlók mellett áll – szögezte le az elnök, pozitívumként megemlítve, hogy a rendkívül veszélyes tendenciára már a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is felfigyelt és tett lépéseket ellene.
A betegágy melletti valóságot akarjuk közelebb vinni a döntéshozókhoz – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Álmos Péter, aki beszámolt arról, hogy az orvosok háromnegyede tartott ki a szervezet mellett a kötelező kamarai tagság tavaly áprilisi megszüntetése óta. A számokat ismertetve elmondta azt is, 23 ezer tagjuk dolgozik az állami szférában, közülük hétezren részállásban, ezen felüli 11 ezer tagjuk fogorvos, háziorvos, és csak a magánellátásban foglalkoztatott. Hogy továbbra is fenntartsák ezt a rendkívül bíztató tendenciát, 12 havi, tagdíjmentes tagságot kínálnak a most végzett, fiatal kollégáknak. A napokban indult el a kamara tagtoborzó kampánya is, amelyben csatlakozásra buzdítanak.
