Kórházbezárások és az önkormányzati választások eredménye
A Válasz Online szerint a Fidesz több olyan középvárost is elveszített az önkormányzati választáson, amelynek az elmúlt években válságba került a kórháza.
A Válasz Online Keszthelytől Orosházáig, Mosonmagyaróvártól Pápáig mutatja be, az egészségügy krízise hogyan vált fő kampánytémává ott, ahol a kórház nem pusztán gyógyító hely, de a helyi identitásnak is fontos része.
– Magas labda volt ez nekünk – emlékszik vissza Tóth Gergely, Keszthely megválasztott polgármestere arra, amikor a kórházuk honlapján meglátta a hírt városuk szülészetének megszüntetéséről. A helyiek nem fogadták jól a kommunikációnak ezt a nyers, rideg formáját. Az ellenzék fáklyás felvonulást hirdetett, amire váratlanul sokan mentek el. Azért váratlanul, mert a város többszörösen is „fideszes” térség. A kormányfő veje, Tiborcz István a jachtkikötőktől a vízparti szállodákig számos ingatlant vásárolt a helyiek által a Balaton fővárosának tartott helység központjában. Kormánypárti az országgyűlési képviselőjük és a város jelenlegi, a júniusi választáson vesztes polgármestere is. Manninger Jenő városvezető nem egy az ismeretlen kisvárosi polgármesterek közül: az országos politikában is neve van, korábban húsz évig a Fidesz országgyűlési képviselője volt.
– Jött a hír, hogy Nagy Bálint országgyűlési képviselő fontos telefonra készül – eleveníti fel Tóth Gergely lapnak, hogyan alakult tovább a szülészet bezárásának története. A Fidesz helyi vezetői valóban bekapcsolták a szirénát, és latba vetették politikai befolyásukat. A képviselőjük telefonált, az önkormányzat pedig villámgyorsan 15 millió forintot utalt át a kórház számlájára, és szolgálati lakást biztosított, hogy megoldódjon a szülész- és nőgyógyászhiány. Idén május ötödikén valóban újraindult a szülészet tizenöt ággyal, így csak néhány hétig kellett Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Ajkára és Kaposvárra menni a keszthelyi kismamáknak.
A várost a Fidesz így is elveszítette, és nem csak Keszthellyel történt ez így: a Népszava által 2019-ben megszellőztetett kórházbezárási listán található városok közül jó néhány járt hasonlóan. Sok a közös pont az ellenzék által behúzott középvárosokkal, Pápától Keszthelyig, Orosházától Mosonmagyaróvárig. Pedig a kormánypárt felmérte a 2019-ben kiszivárgott elképzelésekben rejlő politikai kockázatokat, és tervei nagy részét nem valósította meg. Az események azért valahogy mégis az akkor kijelölt irány felé mutatnak.
– Mosonmagyaróvárról jöttek? Miért? Ott is van kórház! – nem egyszer hallották ezt, vagy ehhez hasonló mondatot a győri kórházban az óváriak. Annak a nyugat-magyarországi városnak a lakói, amelynek polgármesteri székét a Fidesz 14 év után veszítette el június 9-én. Tavaly márciusban a nyugati határszélen fekvő közel 40 ezres városban is hasonló események történtek, mint Keszthelyen, de azért nem teljesen, mert ott hétvégénként szűnt meg – egy ideig – a gyerekügyelet és a szülészet.
Elsőre nem hallatszik túl drámainak, ha hétvégére bezár egy kórházi osztály. A gyakorlat az volt, hogy pénteken sorban álltak a mentőautók a város központjában levő, szépen felújított épület udvarán, bepakolták a frissen szült nőket és a kisbabákat, hogy Győrbe szállítsák őket. Mindenki átérezhette: friss császármetszéssel és egy néhány órás újszülöttel zötykölődni a forgalmas M1-es autópályán egy mentőautóban aligha tartozik a leggyengédebb bánásmód kategóriájába. Ahogy az sem, ha a kismamáknak és kispapáknak azon kell stresszelniük, melyik napon indul majd meg a szülés: győrin (hétvégén) vagy óvárin (a hét elején).
(...)
A helyi politikában a megosztott ellenzék legnagyobb baja, hogy évek óta képtelen közös témát találni, a kórházért viszont az élőláncban egymás kezét foghatja a helyi mérsékelt jobboldali ellenzék és a baloldal. Mosonmagyaróváron a mozgalom élére Szabó Miklós, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal politikusa állt. Szabó 2010-ig a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben politizált, 2006 és 2010 között már vezette a várost. Most a Momentum, az MSZP, az MMM és az LMP-Zöldek is támogatták. 2010-ben a térség országgyűlési képviselője, Nagy István későbbi agrárminiszter ütötte ki a polgármester-választáson. A városnak ma is ő a legbefolyásosabb embere, de miniszterré választása óta Árvay István jogászé a polgármesteri cím. Múlt vasárnap a várost soha nem látott mértékben sikerült mozgósítani. A polgármester az urnazárás után abban bízott, hogy ez a Fidesz sikerét jelzi majd. Tévedett. Testületi többsége ugyan nincs Szabó Miklósnak, de a várost visszavette a Fidesztől. Végig a kórház ügyére építve a kampányát.
– Seszták Miklós Kisvárdára, Tállai Miklós Mezőkövesdre vitt stadiont, mi a kórházunkat szeretnénk – idézi fel a lapnak, hogyan érvelt a polgármesterjelöltek vitáján.
Nem csak a Fidesz észlelte késve, mi történik a városban: a DK helyi elnökét például arra utasították, a Jobbik jelöltjét támogassa, ő viszont Szabót látta esélyesnek, és inkább a pártból is kilépett, hogy mellé állhasson. „Narancsvidék” ez is, ezért is jelzésértékű volt, hogy a hivatalosan 34 ezer lakosú városban tízezer aláírást tudtak gyűjteni a kórházukért.
A polgármesterjelölti vitán Szabó Miklós felvetette, hogy a polgármester nem ment el a tüntetésre, amit a kórházért tartottak, pedig ez sokat nyomott volna a latban, és nem jelent meg a Magyar Orvosi Kamara vitáján sem, ahol a színpadra kiállított üres székekkel jelezték a döntéshozók távolmaradását. Árvay a szócsatát akkor veszítette el, amikor megkérdezte: miért a polgármestert teszik felelőssé az állami fenntartásban lévő kórház helyzetéért?
Az egész helyzetnek ez a kulcsa. Árvay István igazat mondott. Jogilag semmi köze a kórházhoz, a fenntartó nem az önkormányzat, hanem az állam. Ám ez a védekezés nem hangzott jól egy fideszes várospolitikus szájából. Tóth Gergely is azzal érvelhetett Keszthelyen Manninger Jenővel szemben, hogy a fideszes polgármesternek felelőssége van ebben, mert országgyűlési képviselő volt, amikor az államosítást a kormánypárt keresztülvitte. Manninger Jenő viszont úgy látja, nem a működtető a meghatározó, mert a Gyurcsány-kabinet idején önkormányzati kézben voltak a kórházak, mégis volt egy nagy egészségügyi válság.
Az államosítással a helyi önkormányzatok elveszítették a befolyásukat a fekvőbeteg-intézményükre. 2012 óta a helyzetük romlott, mert az újabb kórházreform az egy vármegye, egy kórház-elképzelésre épül. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden kórházra lakat kerül, de a gazdálkodási jog évek óta a megyei kórház főigazgatójáé. A napokban megjelent salátatörvény szerint a jövőben a munkáltatói jogok is a megyéhez kerülnek. Orosházáról Békéscsabán és Gyulán (Békésben két megyei kórház van), Mosonmagyaróvárról Győrben, Keszthelyről pedig Zalaegerszegen határoznak.