Mélyponton az egészségügy finanszírozása
Ahol szükség lenne az erős állami jelenlétre, mint az oktatás vagy az egészségügy, oda nem jut elég közpénz, írja a Népszava.
A kormány tavalyi költségvetésről most benyújtott elszámolását – a zárszámadási törvényt – elemezte írásában a Népszava. A számbavételből kiderül, hogy a magyar állam – uniós összevezetésben –, továbbra is pazarlóan működik. Bőkezűen szórja a pénzt a gazdaság támogatására, a sportra, a vallási és a kulturális célú kiadásokra, ahol viszont szükség lenne az erős állami jelenlétre – legalábbis az európai felfogás szerint –, mint a környezetvédelem, oktatás, egészségügy, oda nem jut elég közpénz.
Az állam tavaly összesen 19 664 milliárd forintot költött el, ami ezer milliárd forintos növekedés egy év alatt, vagyis 5,4 százalékkal nőttek a kiadások 2018-ban 2,8 százalékos infláció mellett. Az erőteljes GDP növekedésnek köszönhetően, az állami kiadások mértéke a GDP 48,1 százalékáról, 46 százalékára csökkentek egy év alatt – ami kedvező. A kiadások szinte minden soron növekedtek nominálisan, ám hiába a növekedés, ha továbbra is egészségtelen szerkezetben költi el a bevételeket a kormány: az állam működési kiadásai egy év alatt 7,8 százalékkal nőttek, a jóléti kiadások 7,5 százalékkal bővültek, javarészt a gazdasági kiadásokon és az államadósság finanszírozásán tudott spórolni a kormány. Ám hiába nőnek a jóléti kiadások, az oktatásra, az egészségre fordított GDP-arányos költések még messze vannak a kívánatostól vagy legalább az uniós átlagtól. A hasonló egyházi intézmények viszont, ismét hatalmas összeghez jutnak.
A klasszikus jóléti kiadásokon belül a környezetvédelemre fordított 300 milliárd forint a GDP 0,6 százaléka – ez nem sokkal marad el az uniós átlagtól, így a középmezőnyben helyezkedünk el a 11. helyezéssel. Gyengébben teljesítünk az oktatási kiadásokban, pedig az uniós átlag felett költünk erre a célra – tavaly a GDP 5,5 százalékát, ám ez is csak a 15. helyre volt elegendő. Ami viszont teljes kudarc az az egészségügy finanszírozása: az állam tavaly erre a GDP 4,2 százalékát költötte, szemben az uniós átlag hét százalékával – így ez a 23. helyre volt elegendő: Egyértelműen ezen a téren teljesít a legrosszabbul Magyarország. (Magyarországnál kevesebbet csak Luxemburg, Lengyelország, Románia, Lettország és Ciprus költött polgárai egészségére.) Az egészségügyre fordított GDP arányos kiadások nem is nőttek 2017-hez képest, tehát ezen a fronton semmit nem sikerült lefaragnia a kormánynak a lemaradásunkból. A társadalombiztosítási nyugdíjkiadások terén sem teljesít túl jól Magyarország – erre a célra a GDP 13,1 százaléka ment el tavaly, és hiába nőtt az összeg, ez is csak a 19. helyre volt elegendő.
