Már nem csak az egészségügyért küzd Sándor Mária

Nagyjából kétezer ember gyűlt össze a nemzet főterén, a Parlament épülete előtt, az egészségügyben dolgozók ünnepén, Semmelweis-napon. A tüntetésre, amelyet „gigademonstrációként” harangoztak be a szervezők, érkeztek ápolók Ajkáról, és védőnők Miskolcról, az itt-ott fekete pólót, vagy kockás inget viselő résztvevők „Kenyeret akarunk, nem morzsát!”, „Az egészség érték, a fizetés mérték” feliratú táblákat emeltek a magasba, a színpad melletti kivetítőn az április 15-ei, Sándor Mária melletti szolidaritási demonstráció képei futottak.

Amikor a rendezvény moderátora névsorolvasást tartott, a közönség soraiból érkező visszajelzésekből úgy tűnt, a szakszervezetiek voltak a legkevesebben, néhány tanár és egy-két orvos bújt meg a sorokban, viszont számos védőnő érkezett a térre. A fővárosiak többen lehettek, mint a vidékről érkezők, a tömegben számos politikus is feltűnt, Korózs Lajos, Lendvai Ildikó és a volt egészségügyi miniszter, Csehák Judit is a közönség soraiban állt.

Ónodi-Szűcs Zoltánt is elhívták a demonstrációra, de ő nem kívánt élni a lehetőséggel – jelentette be a színpadon Kiss László. Egy éve az utcára szorulva próbáljuk megmutatni a valóságot – nyitotta a beszédek sorát az 5.12 szakszervezet elnöke, aki az egészségügyért felelős államtitkár pénteki interjújára hivatkozva azt mondta, ha felhatalmazást kapnak az érdemi tárgyalásra, elmennek egyeztetni, mert az eddigi bértárgyalások nem értük voltak. Kiss, aki 38 éve aktív ápolóként naponta tapasztalja meg a magyar egészségügy rögvalóságát, mint mondta, az Angliában, Németországban vagy Finnországban dolgozó, „bőröndből élő”  magyar ápolók haza szeretnének jönni, és itthon ápolni egy élhető és kiszámítható egészségügyi rendszerben. Kiss László szerint ma a magyar társadalom harmadát az út mellett hagyják, és életveszélyes öregnek és betegnek lenni, mert „központilag elhatározott eutanázia működik”.

Mire a védőnők megkapják, nettó 2-3 ezer forint marad csupán abból a 2 milliiárd forintból, amelyet visszamenőleges hatállyal augusztusban kapnak meg a védőnői szolgálatok, ami hetente egy buszjegy ára – legalábbis így számolt Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezetek Szövetségének elnöke.  Kolléganője, Gárdonyi Andrea a védőnők követeléseit ismertette a közönséggel, amelyek között szerepelt, hogy a védőnőkre is vonatkozzon az egészségügyi bértábla, valamint, hogy ne legyen mindenki számára kötelező méhnyakszűrés, azt csak azok a kolléganők végezzék, akik szeretnék. Szerepelt a listában a kötelező kamarai tagság eltörlése, mert „a kamara a védőnőkért nem dolgozott”, ezért az eddig befizetett tagdíjakat is visszakérik.

A kollaboráns kamarák és szakszervezetek ültek a tárgyalóasztal mellett, akik az egyeztetés zárultával a kormányzattal együtt örömódát zengtek a béremelésről, holott például az alapellátók sem társadalmilag, sem anyagilag nincsenek megbecsülve – vélekedett az Együtt egészségpolitikusa, Komáromi Zoltán háziorvos. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért „önkéntes ápolónője” azt hangsúlyozta, kizárólag az egészségügyben dolgozók tartják életben az ellátórendszert, miközben a kormány hagyja lepusztulni a betegápolást, és szó nélkül nézik, hogy külföldre menekülnek az ápolók és az orvosok, hiszen az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozóknak adták a legalacsonyabb béremelést a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Magyarország jött el a magyarokért – ezzel a mondattal nyitott Sándor Mária, akit állva, hosszan tapsolt a néhány ezres közönség, mielőtt megszólalhatott volna. A fekete ruhás nővér arról beszélt, azt követően lett bérmegállapodás, hogy meghirdette a július 1-jei demonstrációt, bár ez az egyezség megosztó, mert a „legkisebbek” – technikai dolgozók – kiszorultak belőle. Márpedig ő és társai nem engedik megosztani sem a szakdolgozói társadalmat, sem a betegeket. „Pártállástól függetlenül gyógyítani és gyógyulni akarunk, egy szabad országban, ahol az ember az érték” – fogalmazott. Ezért ezen a nyáron megkeresik az ország összes civil szervezetét, és politikamentes, politika felett álló szövetségbe szólítják őket „egy új Magyarországért”. Sándor Mária a jelenlévőket is arra kérte, csatlakozzanak az Országépítőkhöz.

Hálás vagyok mindenkinek, aki eljött – mondta Sándor Mária, amikor arról kérdeztük, sikeresnek tartja-e a megmozdulást. – Pénteken, negyven fokban eljöttek a szociális szférában dolgozók, az ápolók, az orvosok, az idősek, mindazok, akiknek volt bátorságuk. Azokat hívtuk, akik elszenvedői az egészségpolitikai intézkedéseknek, például a szociális ágyak áthelyezésének – folytatta. Lapunknak is megerősítette, a kórházakban nem engedték kitenni a demonstrációra felhívó plakátokat, és számos kollégáját megfenyegették a munkahelyén, ha részt venne a tüntetésen. Ezt támasztotta alá Kiss László is, aki azt mondta, a kórházi menedzsmentek ugyan nem adtak ki körlevelet, hogy megtiltják a részvételt a munkatársaknak, a nővérértekezleteken hangzott el sok helyütt, hogy az igazgatóság nem szeretné, ha a kollégák elmennének a rendezvényre, vagy nyilatkoznának az intézmények ügyeiről. A szakszervezeti vezető egyébként sikeresnek tartotta a péntek esti tüntetést, mint fogalmazott, „ez egy hullámzó demonstráció”, ami úgy lesz „giga”, hogy van, aki a Parlamenthez érkezik a munkából, és van, aki onnan megy a munkahelyére.