Megállapodtak – Frissítve: mi lesz valójában?
Szerdán késő este az érdekvédők és az ágazatvezető megállapodtak az egészségügyi dolgozók béremeléséről, írja a Népszabadság, a Népszava Online elemez.
Szeptember elsejétől az egészségügyi szakdolgozóknak átlagosan valamivel több, mint 25 százalékkal – végzettségtől, pályán eltöltött időtől függően bruttó 10-30 ezer forinttal, az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal nő havonta a jövedelmük. A béremelés jövőre is folytatódik, az ápolók két év alatt 50 százalékos, az orvosok pedig 2017 szeptemberétől újabb 100 ezer forintos emelést kapnak – számol be róla a nol.hu.
Frissítés:
A nepszava.hu összeállításában a MOK elnök Éger István egy nappal korábbi nyilatkozatát ismerteti a bérrendezés ügyéről, és a fizetések emelésének várható ütemét, mértékét vizsgálja. Mint írják, saját bevallása szerint az orvoskamara vezetője sem tudta kibogozni az utóbbi hónapokban gyakran változó összegekből, hogy valójában mekkora a minisztérium mozgástere. Márpedig az orvosi béremelésekre éves szinten 45-50 milliárd forintot kellene fordítani – mondta Éger.
Ha ezt vesszük alapul, biztosan kevés lesz a jövő évi költségvetésből kihámozható 80,6 milliárd az egészségügyi bérek rendezésére, hiszen az ágazat államtitkára többször is hangsúlyozta az utóbbi hetekben: ragaszkodik hozzá, hogy arányaiban a szakdolgozók többet kapjanak, mint az orvosok – írja a lap. Ónodi nem egyszer emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi összehasonlításokban átlagos a magyar orvosok létszáma, de a szakdolgozóké 30 százalékkal alacsonyabb, mint az OECD-országokban. Nekik akar tehát többet adni a kormány, hogy fékezze a szakápolók elvándorlását.
A MOK elnöke ugyanakkor néhány héttel ezelőtt egy televíziós beszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szakdolgozók bérlemaradása tragikus nemzetközi összehasonlításban, hanem már az orvosok fizetése is csak a fele a környező országok legalacsonyabb orvosi béreinek – olvasható a nepszava.hu-n. Éger akkor úgy fogalmazott, ha a kormány célja valóban a visegrádi országok egészségügyi átlagbérének elérése, akkor 3 éven belül 300 milliárd forintos pluszpénzt kell beletennie az ágazat költségvetésébe.
A béremelés mértékén túl a másik nagyon fontos kitétel ahhoz, hogy a dolgozók valóban megérezzék a többletet, hogy végre nem pótlékemelést és kiegészítéseket kapnak, hanem az alapbérük nőhet, vagyis a pótlékokat is a már megemelt összegek alapján számolják ki – hangsúlyozta a MOK enöke és Balog Zoltán, a MESZK elnöke is a Népszavának.
Az orvosok tehát elfogadható ajánlatra várnak, de a szakdolgozók is csak akkor hiszik majd el az újabb ígéreteket, amikor az első megemelt bér megjelenik a számlájukon. A tárgyalások mostani állása alapján szinte biztosra vehető, hogy az egészségügy július 1-jei ünnepén, Semmelweis Ignác születésnapján még nem lesz okafogyott a Sándor Mária civil mozgalma által meghirdetett Kossuth téri demonstráció, amelyet sokadszor is az ágazat gondjainak, köztük az alacsony béreknek a rendezését követelve szerveznek meg. Ha valami csoda folytán addig mégis aláírnák a bérmegállapodást, akkor is marad egy jelentős réteg, amely 9 éve nem kerül szóba egyetlen tárgyaláson sem: az egészségügyi intézmények gazdasági és technikai alkalmazottjai nem kapnak egy fillért sem, sőt a kormány azt sem tudja pontosan, hányan vannak valójában – olvasható a nepszava.hu-n.