Legfeljebb hat órát tölthetnénk monitor előtt

Közel tíz éve született meg az a többször módosított egészségügyi miniszteri rendelet, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit határozza meg. Rendelkezéseit minden munkavállalóra alkalmazni kell, ha a napi munkaidejükből legalább 4 órát rendszeresen a monitor előtt töltenek el.

 

Szünet és védőszemüveg

Az egyik legfontosabb előírás ezzel összefüggésben, hogy a folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetekkel kell megszakítani. Ez nem azt jelenti, hogy a tízperces időszakok alatt egyáltalán nem kell dolgozni, csupán a számítógépes munkát kell abbahagyni, valamilyen más tevékenységgel felcserélni. A másik alapvető korlátozás, hogy a tényleges számítógépes munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg.

Ha az óránkénti tízperces szünet biztonsági okokból nem adható ki (más életét, testi épségét, a vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy éppen az alkalmazott technológia miatt nem lehetséges), a képernyős munkát rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodó, ugyanakkor a veszélyt kizáró – szünetekkel kell megszakítani vagy más tevékenységgel felcserélni. Az egyszeri „pihenő” ilyenkor sem lehet kevesebb tíz percnél, és a képernyő előtt töltött idő a napi munkaidő hetvenöt százalékát sem haladhatja meg.
  
A munkaszervezés mellett alapvető munkáltatói kötelezettség az is, hogy a beosztottakat időnként – így a számítógépes munka megkezdése előtt, ezt követően pedig kétévente, illetve, akkor, ha látáspanaszok jelentkeznek – szemészeti vizsgálatra kell elküldeni, amelyen a dolgozóknak kötelező részt venni. A vizsgálatot a köznyelvben még mindig üzemorvosnak titulált foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el. Szükség esetén ő ad beutalót a szemészeti szakrendelésre is. Amennyiben a vizsgálat eredményeként látásromlást állapítanak meg, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget a munkáltatónak kell finanszíroznia. Igaz ez arra az estre is, ha az amúgy is szemüveges kollégának a monitor előtti ücsörgés miatt kell a szemüvegét újabbra cserélni.

 

Milyen legyen az iroda?

Részletesen meghatározza a jogszabály a számítógépes munkahely kialakításával kapcsolatos szabályokat is. Előírja egyebek között, hogy a képernyőnek könnyedén, szabadon elfordíthatónak és dönthető kell lennie. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát és ki kell küszöbölni az olyan tükröződéseket és fényvisszaverődéseket, amelyek látási nehézséget okozhatnak. A billentyűzetnél is fontos a dönthetőség, illetve az is, hogy a monitortól különálló legyen, így mindenki a lehető legkényelmesebb testtartást veheti fel, hogy a karja és keze ne fáradjon el. Fontos az is, hogy a billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a dolgozó a kezét és csuklóját megtámaszthassa. A szék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. Kritérium továbbá, hogy a székmagasság könnyen állítható, a széktámla pedig magasságában állítható és dönthető legyen.

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző fényforrások (azaz az ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), és a világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, illetve a lehetőségekhez képest ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokra ezen felül árnyékolókat kell tenni, hogy a nappali megvilágítást csökkenthető legyen. Az irodai berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az diszkomfort-érzést okozzon. Fontos, hogy a gép előtt ülők védve legyenek a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatti hőt termelő berendezésektől is.

 

A szoftver sem lehet akármilyen

A szoftvernek minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában kell megjelenítenie képernyőn és a nyomtatásban is. Előírás továbbá, hogy minél könnyebb legyen a program használhatósága és rendelkezzen magyar nyelvű súgóval. Azt is előírja a jogszabály, hogy semmilyen teljesítményre vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzést nem lehet a dolgozók tudomása nélkül folytatni, ezzel szemben a munkavállaló felé a teljesítményről a rendszernek visszajelzést kell adnia.