Komoly változásokat sürget a WHO Magyarországon
Dr. Haris Hajrulahovic, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője a Pénzcentrumnak adott, exkluzív interjújában beszélt a hazai egészségügy állapotáról.
Hogyan értékeli hazánk jelenlegi egészségügyi helyzetét nemzetközi összehasonlításban?
Az újszülöttkori halálozási ráta kulcsfontosságú mutatója annak, mennyire jól működik egy ország egészségügyi rendszere. Ez a szám azt mutatja meg, hogy ezer élve születésre hány olyan csecsemő jut, aki az élete első 28 életnapján belül elhalálozik. Ebben a megközelítésben az alacsony újszülöttkori halálozási arány a hatékony egészségpolitikai intézkedésekre, jól képzett egészségügyi személyzetre és fejlett anya-újszülött ellátásra utal.
Magyarországon ezer élve született csecsemőből átlagosan 2,2 halt meg 2022-ben az első 28 életnapon belül, és ez az arány megegyezett Németország és Belgium értékével, de kissé magasabb volt, mint Ausztriáé (2,0) és Dániáé (1,9), ugyanakkor kedvezőbb, mint Franciaország (2,5), Hollandia (2,6), az Egyesült Királyság (2,7) és Svájc (2,9) mutatói. Magyarország továbbá kiemelkedően teljesít az átoltottság terén: 2023-ban a gyerekek több mint 95 százaléka megkapta a diftéria (torokgyík) tetanusz (merevgörcs) és pertusszisz (szamárköhögés) (rövidített, összefoglaló angol nevén DTP) védőoltás mindhárom adagját, ami biztosítja a betegségek elleni hatékony védelmet. Ugyanakkor a krónikus betegségek komoly aggodalomra adnak okot. A magyar lakosság az uniós átlaghoz képest többet dohányzik és magasabb az elhízás aránya is. Külön figyelmet igényel a gyermekkori elhízás: egy 2018–2020 közötti felmérés szerint a 7-9 éves magyar gyermekek 30 százaléka túlsúlyos, 13 százalékuk pedig elhízott. Viszont pozitívumként említhető, hogy Magyarországon alacsonyabb az erős alkoholfogyasztás szintje, mint az Euróai Uniós átlag.
A várható élettartam majdnem húsz éven át gyorsabban nőtt Magyarországon, mint az Európai Unió többi országában. Ezt a kedvező folyamatot azonban megtörte a COVID-19 világjárvány. A legutóbbi adatok szerint 2022-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon 76,2 év volt.
Milyen kihívásokkal kell most szembenéznie a magyar egészségügyi rendszernek?
Magyarország három fő közegészségügyi kihívással küzd: a krónikus betegségek terhével, az egészségtelen életmóddal, valamint a gyorsan öregedő társadalommal. A problémák kezelése a következő évtizedekben alapvető fontosságú az egészségügyi eredmények javítása és az ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy a krónikus betegségek régóta jelentős egészségügyi problémát jelentenek nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára. Az országban a keringési betegségek, köztük az ischaemiás szívbetegség és a szélütés vezették a halálozási okok listáját 2021-ben, ezek az összes haláleset több mint 40 százalékát okozták. A daganatos megbetegedések közül a tüdőrák számít a leggyakoribb haláloknak, amit a vastagbél- és az emlőrák követ.
A viselkedéssel összefüggő kockázati tényezők szintén meghatározó szerepet játszanak a magyar lakosság egészségi állapotának romlásában. A halálesetek közel fele összefüggött az életmóddal 2019-ben. Az egészségtelen étrend az elhalálozások 24 százalékáért tehető felelőssé, ami jelentősen meghaladja az EU-átlagot (17 százalék).
A dohányzás – beleértve a passzív dohányzást is – a halálesetek 21 százalékához, az alkoholfogyasztás 7 százalékához, a mozgáshiány pedig 2 százalékához járult hozzá. Ezeknek a kockázatoknak a kezelése elengedhetetlen az egészségünk javításához. A WHO támogatja a kormányokat például a káros termékek (alkohol, dohány) csomagolásán megjelenő figyelmeztetések bevezetésében, az egészségtelen élelmiszerek marketingjének szabályozásában, és az aktív életmódot ösztönző környezet kialakításában.
