Lantos Gabriella: Már hetekkel ezelőtt szigorítani kellett volna
Más járványkezeléssel el lehetett volna érni, hogy ne 15 ezer halottnál tartsunk egy év után – állítja Lantos Gabriella a 24.hu-nak adott interjújában.
Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább?
Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen fertőzöttségnél mik a jó lépések. A német Robert Koch Intézet azt mondja, ha 100 ezer főre vetítve a heti fertőzöttek száma 50 alatt van – azaz egy 10 milliós országban 700-nál nincs több új fertőzött naponta –, akkor az adott ország kézben tudja tartani a vírust a személyes izolációval. Most Magyarországon ennek nyolcszorosa a fertőzöttszám, tehát a járvány elszabadult. Ezt a mi szakértőink már három héttel ezelőtt jelezték. Közzé is tettünk egy keretrendszert, hogy ha piros, sárga vagy zöld egy megye a fertőzöttek száma alapján, akkor mit kell lezárni, és mikor mit lehet kinyitni. Ez alapján ma Magyarország teljes területén nagyon szigorú korlátozásoknak kellene érvényben lenniük. A piros zónás megyékben már nem lehetne kaszinókba járni, plázákban vásárolgatni és egymás nyakába lihegve cipőt próbálgatni. Már három héttel ezelőtt komoly korlátozásokat kellett volna bevezetni ezeken a területeken.
A zónák felállítása a gyakorlatban mennyire kivitelezhető? Mennyire lenne együttműködő az egy éve a járvány miatt küszködő társadalom ebben?
Most már semmilyen lépés nem könnyű, mert eléggé bizalmatlanok az emberek. Ezt a szabályozást nem is most kellett volna megcsinálni, hanem legkésőbb az első hullám végén.
Akkor nagyobb volt a bizalom?
Fél évvel ezelőtt még erősebb volt az emberek veszélyérzete, és nem voltak ennyire fásultak, akkor még lehetett racionálisan érvelni. Ma már nagyon megosztott a társadalom, és ez a megosztottság mélyebb, mint a jobb- és baloldal közötti. Akik egészségileg veszélyben érzik magukat, de az egzisztenciájuk elég stabil, még nagyobb szigorításokat akarnak, függetlenül a járványadatoktól. Akinek az egzisztenciája sokkal nagyobb veszélyben van, mint az egészsége, nyitást és lazítást szeretne. A két csoportot én humanistáknak és darwinistáknak neveztem el, és már kibékíthetetlennek látszik köztük az ellentét. A mély megosztottság oka az, hogy nem mutatták meg egyik csoportnak sem, hogy szabályok szerint is lehet kezelni a járványt. Még Romániában is megcsinálták azt, hogy a fertőzöttségi adatokhoz rendeltek korlátozásokat, és az emberek megtanultak ebben élni. Magyarországon titkosított és ad hoc járványkezelés zajlik, amit Orbán Viktor reményei és rémálmai vezérelnek. Most csak annyit lehet tudni, hogy a jelenlegi tendenciák szerint két héten belül elérjük a lélegeztetőgép-kapacitásunk határát, ugyanis körülbelül 800 lélegeztetett beteget lehet még jó minőségben ellátni.
A nem megfelelő minőségű ellátásnak hol a határa?
Ott van jó ellátás, ahol az intenzív osztályon egy ápolóra két beteg jut. Ebből a szempontból a kórházi osztályokon nagyon eltérő a helyzet, van, ahol rengeteg a beteg, és van, ahol kevesebb. Zalában most kisebb a fertőzöttség, Somogyban, Nógrádban katasztrofális, ezért ott az orvosok azt érezhetik, hogy már túl vannak a határon. Ezért lenne szükség a megyénkénti szabályozásra. Akkor mindenki tudná, hogy az ő megyéjében mi a helyzet. Most csak a helyi viszonyokat elfedő országos adatok állnak rendelkezésre. De nemcsak azoknak az adatoknak kellene nyilvánosnak lenniük, hogy milyen a fertőzöttség, hanem azoknak is, amelyek megmutatják, hogyan állnak a kórházi kapacitások. Lényegtelen, hogy mennyi a lélegeztetőgép, az a fontos, mennyi az intenzív ellátáshoz értő ápoló és orvos. Rajtuk múlik, milyen lesz az ellátás. Magyarország az egyik legrosszabb halálozási rátát produkálja, és ez nemcsak azért van, mert a magyar betegek általánosan rossz állapotban vannak. Az amerikai és a brit betegek is rossz állapotúak. Nálunk azért sok a halott, mert Magyarországon sokkal kevesebb az egészségügyi személyzet.
