"A hálapénz legsunyibb módja megmaradhat"
Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint jelentős béremelésről lehet beszélni, de a jogszabály a száműzetés és a trükközés lehetőségét teremti meg.
- PRIMUS: tárgyalni kell, mielőtt ellehetetlenül az ellátás
- Tízmilliárdok maradhatnak a betegeknél
- Gulyás Gergely: Nem lesz gyakorlat az átvezénylés, de…
- MOSZ: Áder ne írja alá az új szolgálati jogviszonyról szóló törvényt!
- Horváth Ildikó: Akár háromszorosára is nőhet az orvosok bére 2023-ra
- Orbán: Még nem kell műtéteket halasztani
- MOK: Katonák nem leszünk!
- Kásler: Az állami és a magánpraxis szétválasztása további jogalkotást igényel
- Az orvosok többlépcsős béremeléséről döntött a parlament
Lantosnak 2016-ban jelent meg az Indexen a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójaként írt nagy horderejű cikksorozata a legtöbb hálapénzt kereső orvosbárókról, és az általuk működtetett kórházi hűbérbirtokokról. A mostani béremelést így kommentálta: jelentős növekedés lesz mindazok számára, akik eddig az állami ellátásban jövedelmük felénél többet kerestek, és csak a jövedelmük kisebb része származott a magánellátásból. Hisz bár le kell mondaniuk a magánellátásban szerzett jövedelmükről, de az állami ellátásból szerzett jövedelmük megduplázódik.
Ugyanakkor hozzátette: ezért azonban nagyon súlyos árat fizetnek az orvosok, mivel gyakorlatilag a megkérdezésük nélkül helyezheti át őket az állam bárhova az országban két évre úgy, hogy előtte csak két héttel értesíti őket. Aki ezt a szerződést aláírja, az gyakorlatilag aláírja a saját száműzetését lehetővé tevő megállapodást – jelentette ki Lantos Gabriella.
Az egészségügy menedzser arra is kitért, hogy a jelenleg nagy magánpraxissal és nagy magánbevétellel rendelkező orvosok vagy rosszul járnak, vagy trükközésre kényszerülnek az önkéntes segítő pozícióval. Ha lemondanak a nagy magánpraxisuk jövedelméről, és sokkal kevesebbel is beérik az állami ellátásban, akkor ők is száműzhetőek lesznek két évre, ha a helyzet azt kívánja. A másik lehetőség, hogy a nagy magánjövedelmüket választják, ebben az esetben azonban kiszorulnak a magánellátásba, ahol nem fognak tudni nagyon komoly műtéteket végezni. Hacsak nem trükköznek, és mennek vissza önkéntes segítőnek a korábbi munkahelyükre.
„Ez a hálapénz szerzésének eddig is a legrejtettebb és legsunyibb módja volt, és ezután is megmaradhat”– fogalmazott Lantos. Ez azt jelenti, hogy az orvos beviheti majd a magánbetegét az állami kórházba, továbbra is használja a teljes infrastruktúrát és a személyzetet, ezért pedig semmilyen névleges bérleti díjat nem fog fizetni, legfeljebb nem kap arra a napra bért. Az állami kórházban ingyen megműtött betegéről viszont legombolja a jelentős hálapénz helyett a műtéti tarifát a magánrendelőjében. Nem állami alkalmazottként ugyanis nem vonatkozik rá semmilyen tiltó szabály, annyiért vállalhatja majd a műtétet, amennyiért akarja.
„Az önkéntes segítő visszacsempészése a lehetőségek közzé a romlottság visszacsempészése a rendszerbe. Ez egy nagyon súlyos és kártékony visszalépés. Ehelyett vállalkozói szerződést kellene ezekkel a nagy magánpraxist működtető és az állami ellátásból kivonuló orvosokkal kötni a műtő- és hotelhasználatra. Így a kórháznak keletkezne pluszjövedelme, amiből a szakdolgozók bérét emelhetné”– fejtette ki az egészségügyi menedzser, aki arról beszélt, hogy a béremeléssel létrejövő állami jövedelem még mindig nem éri el a magánellátásban megkereshető jövedelmeket.
