Egészségipar
Kontaktlencsén kitenyésztett őssejtek a szaruhártya sérüléseinek kezelésére
Az Új-Dél-Walesi Egyetem orvostudományi karának kutatócsapata a páciensek ép szeméből gyűjtötte be a szaruhártya őssejtjeit, hogy „kijavítsa” a sérült területet. Az őssejteket egy teljesen hagyományos kontaktlencsén tenyésztették ki, amit utána 10 napra felhelyeztek a sérült szaruhártyára. Az eredmények szerint a kezelés alatt az őssejtek képesek voltak benépesíteni az elhalt területet, és a kísérletben résztvevők látása az egyszerű, olcsó és minimális kórházi ellátást igénylő eljárás után jelentősen javult.
Bár a Transplantation című szakfolyóiratban ismertetett új eljárást kifejezetten a szaruhártya kijavítására használták, a kutatók úgy vélik, számos más látási zavar kezelésére, sőt egyéb szervi megbetegedéseknél is alkalmazható lehet. A kísérletet három beteg bevonásával végezték el; kettőn korábban ismételt műtéteket végeztek szem melanóma miatt, amiknek következtében kiterjedt szaruhártya-károsodásuk volt, míg a harmadik betegnek egy, mindkét szemet érintő születési rendellenessége volt, a szivárványhártya hiánya. A szaruhártya számos más okból is sérülhet, többek közt vegyszerek vagy hő okozta égések, bakteriális fertőzés és kemoterápia alkalmazása miatt.
„Az eljárás végetlenül egyszerű és olcsó” – mondta a vizsgálatot vezető dr. Nick Di Girolamo. „Más technikákkal ellentétben nem igényel idegen emberi vagy állati anyagokat, csak a beteg saját szérumát, és nincs szükség invazív beavatkozásra.”
Ez utóbbi előnyt emelte ki a kezeléseket felügyelő sebész, dr. Stephanie Watson is. „A beteg bejön a kórházba és mindössze pár órás előkészítés után a szemére kerülhet a lencse, majd haza is mehet” – tette hozzá. „Nincs varrat, nincs komoly műtéti beavatkozás, csupán egy parányi, egy milliméternél is kevesebb szövetdarabra van szükségünk a szemfelszínből. Az egészhez csak egy sebészre és egy sejttenyésztésre alkalmas laboratóriumra van szükség” – sorolta Di Girolamo.
Mivel az eljárás során a beteg saját őssejtjeit használják, ideális az unilaterális, egyoldali szembetegségben szenvedőknek, de azoknál a betegeknél is jó eredményt érhetnek el, akiknek mindkét szeme sérült. „Az egyik betegünknek kétoldali szivárványhártya hiánya volt. Esetében ahelyett, hogy az őssejteket a másik szaruhártyából emeltük volna ki, a szem egy teljesen más területéről gyűjtöttük be, a kötőhártyából, ahol szintén találhatók őssejtek” – mondta Di Girolamo. Kiemelte, hogy mivel őssejtekről van szó, ezért a kötőhártya fenotípus minden gond nélkül alakult át szaruhártya fenotípussá, miután a szaruhártyára helyezték őket.
A kísérletben használt kontaktlencse egy, a szemfelszíni műtétek után világszerte alkalmazott típus, ugyanakkor a piacon lévő számos márka közül csak ez az egy volt alkalmas az őssejtek tenyésztésére. „Nem tudjuk miért. Valószínűleg a gyártók által használt alkotóelemekben keresendő a válasz” – mondta Di Girolamo. A kutatók remélik, hogy a technika a szem más területeire, például a retinára is adaptálható, sőt, más szerveknél is alkalmaznák az eljárást. ”Ha sikerül elvégezni ezt az eljárást a szemen, akkor nem látom, miért ne használhatnánk nagyobb szerveken is, mint például a bőrön, ami a szaruhártyához hasonlóan viselkedik” – összegzett Di Girolamo.
Forrás: Balázs Richárd, sg.hu
