Kivennék a családjogból az élettársi kapcsolatot
Főként családjogi kérdésekről és a cselekvőképességet érintő szabályozásról beszéltek a képviselők az új Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslat szerdán folytatódott általános vitájának első felében.
Varga István, a Fidesz képviselője a Ptk. második könyvével, "Az ember, mint jogalany" című fejezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagykorúak cselekvőképességének korlátozásán indokolt volt változtatni. Azt mondta, a javaslat a szükségesség és az arányosság elvéhez igazodva szabályozza a cselekvőképesség részleges és teljes korlátozásának szabályait és szigorítja a teljes gondnokság alá helyezés feltételeit.
Szerinte régi adósságot pótol a javaslat azzal, hogy a közéleti személyek személyiségi jogainak védettsége esetében közelíti a jogot a bírói gyakorlathoz, emellett a megszünteti a nem vagyoni kártérítést és bevezeti a sérelemdíjat.
A KDNP az élettársi kapcsolatot kivenné a családjogból
Varga László, a KDNP képviselője örömét fejezte ki, hogy a családjog ismét a Ptk. része lett, ugyanakkor megerősítette: a KDNP azt javasolja, hogy az élettársi kapcsolatot vegyék ki a családjogból és a tegyék a szerződéses jogba, mert az élettársi kapcsolat "két ember közti szerződést jelent és nem családot".
A politikus úgy fogalmazott: családban élni komoly felelősség, de anélkül, hogy meg akarna sérteni bárkit, azt kell mondania, hogy az "élettársi kapcsolat az bizonyos felelősséget nem vállaló emberek közössége". Mint mondta, tudja, hogy ezért fog kapni "hideget is meleget is", de vállalja véleményét.
Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztethet családjogi jogviszonyt, ezért külön törvényben kell szabályozni, hiszen "ez nem család, nem vállalhatnak gyermeket, örökbe nem fogadhatnak, semmi olyan jellemzője nincs, ami a családhoz egyáltalában köthető, vagy a családhoz hasonlítható".
Jobbik: ne legyen lehetőség az egynemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatára
Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője szerint a hatályos családjogi törvényben nem egyértelmű, hogy két férfi vagy két nő házasságot köthet-e, ugyanakkor üdvözölte, hogy az új Ptk. tisztázza: csak férfi és nő házasodhat össze.
Ugyanakkor közölte: nem támogatja, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége megmaradjon az egynemű pároknak. Szerinte egy többségében keresztény országban, "hitünk törvényei szerint" ezt ilyen formában nem kellene támogatni. Pozitívnak tartotta ugyanakkor, hogy az új Ptk. bevezeti a mediációt a bontóperek esetében.
Fidesz: kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás
Mátrai Márta fideszes képviselő, kiemelte, hogy a család a "zsidó-hellén-keresztény" kultúrkörökben, törtnetileg és a formailag is kizárólag olyan kapcsolatrendszer, amely házasságon vagy vérségi leszármazáson alapszik. Szerinte ezért a leszármazó nélküli élettársi kapcsolat sem jogilag, sem szociológiai értelemben nem család, azonban alapvetően megváltoztatja az élettársak helyzetét, ha a kapcsolatból kiskorú gyermek származik, mert ebben az esetben nemcsak a kiskorú gyermek élvez családjogi védelmet, hanem az élettársak is.
A fideszes képviselő a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot a "családjog értékrendjébe nem illeszkedő kapcsolati formának" nevezte, és jelezte, hogy a statisztikai adatok szerint jelenleg 200 bejegyzett élettársi kapcsolatot tartanak nyilván Magyarországon.
Mátrai Márta közölte: kérdést vet fel, hogy a kódex örökjogi könyve az egynemű élettársakat az öröklés szempontjából a házastársak jogállásába helyezi.
Az LMP módosítana a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon
Szabó Tímea, az LMP politikusa üdvözölte, hogy az új Ptk.-ban eltörlik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, azonban szerinte a javaslat figyelmen kívül hagyja a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény előírásait, és elnagyoltan kezeli a cselekvőképesség korlátozása nélküli, segítő, támogató modellek érvényesülését.
A politikus üdvözölte, hogy a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet határozatlan időre megállapítani, ugyanakkor úgy értékelte, amíg létezik a cselekvőképesség teljes kizárása, addig paradigmaváltásról nem lehet beszélni ezen a területen.
A személyiségi jogokkal kapcsolatban örömtelinek nevezte, hogy a javaslat az emberi méltósághoz való jogot emeli a középpontba, ugyanakkor jelezte, a közéleti szerelők alacsonyabb védettségi szintjével kapcsolatos részletszabályozásról módosító indítványokat nyújtanak be.
