Kell néhány év, hogy változzon a hálapénzzel kapcsolatos attitüd
A hálapénzfizetés volt a koronavírus évében a legelterjedtebb vesztegetési forma hazánkban. A Transparency International jelentéséről a 24.hu ír.
A Globális Korrupciós Barométer elnevezésű kutatás egyik legfontosabb jellemzője, hogy a lakosság közvetlen tapasztalataira, így a megvesztegetésben való részvételére is rákérdez. Az ilyen kérdéseknél ugyan mindig magas a látencia, és sokan nem is válaszolnak, de a kapott reakciókból mégis fontos következtetések vonhatók le.
A globális korrupciós kutatás Magyarországra vonatkozó, 2020-as adatai azt jelzik, hogy a hálapénzfizetés toronymagasan vezetett a válaszadók által bevallott vesztegetési formák között. Az arány így is valamelyest csökkenő tendenciát mutat: a Transparency International 2016-os hasonló kutatásában ez még 22 százalék volt.
Mikola Bálint, a Transparency International Magyarország kommunikációs és kutatási vezetője a 24.hu kérdésére elmondta: a globális kutatás Magyarországra vonatkozó adatait 2020 novemberében és decemberében vették fel, 901 fő megkérdezésével készültek, a minta Magyarország felnőtt lakosságára nézve reprezentatív.
2020 elején a válaszadók 21,5 százaléka azzal utasította el a hálapénzre vonatkozó kérdést, hogy az erkölcsileg elfogadhatatlan, csaknem 18 százalék pedig úgy vélte, hogy a hálapénz egyenlőtlen viszonyokat teremt az egészségügyben.
Érdemes figyelembe venni, hogy mindkét adatfelvétel abban az időszakban történt, amikor a hálapénzfizetés még megtűrt jelenség volt Magyarországon, legalábbis annak utólagos és önkéntes felajánlása – mondta Mikola Bálint, hozzátéve, hogy amikor a most megjelent tanulmány készült, már nyilvános volt a – korrupcióellenes szervezet által helyesnek tartott – törvényalkotói szándék, amely a hálapénz tilalmára vonatkozik.
Számítani kell arra, hogy akár néhány éves átfutása is lehet annak, hogy a magyarok igazodnak az új jogi szabályozáshoz – tette hozzá Mikola arra utalva, hogy a hálapénzzel kapcsolatos attitűdök nem változnak meg egy csapásra csak azért, mert a büntető törvénykönyv szankciót helyez kilátásba.
A most megjelent tanulmány szerint a magyar válaszadók 43 százaléka vallotta be, hogy élt a személyes kapcsolatok által biztosított előnyökkel, amikor közszolgáltatást vett igénybe vagy hatóságnál intézte az ügyeit. Az egészségügy e tekintetben is kiemelkedő adatokat produkált.
