Kásler: A magyar egészségügy tradíciója a rendkívül igényes betegellátás
Átadták a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Egészségtudományi Karának 2,5 milliárd forintból megújult gyakorlati oktatási helyszíneit.
Az egészségügy fejlesztését a kormányzat átfogó módon végzi: a jogállási törvénnyel a működést, a gazdálkodást és a finanszírozást igyekeztek új egységben megszervezni, a megfelelő működés biztosításával pedig olyan szakmai struktúra létrehozását kezdeményezték, amely a század igényeinek és a magyar tradícióknak is megfelel – mondta köszöntőjében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – Ezt a programot az oktatás átszervezése nélkül nem lehet megoldani, hiszen napjainkban a korszerű egészségügyi igények szabják meg az orvosok és más egészségügyi szakemberek képzésének tartalmát.
A szervezeti keretek meghatározásával, a felsőoktatási intézmények átalakításával, az infrastrukturális feltételek javításával a kormányzat igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy a magyar egészségügy megtarthassa tradícióját: a rendkívül igényes betegellátást – mondta a tárcavezető.
A felsőoktatási fokozatváltással augusztustól az egyetemek versenyképesebbé válnak, szabadabban működhetnek, több pénzből gazdálkodhatnak és egyre több külföldi hallgatót fogadhatnak – emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. – Valamennyi modellváltó egyetem alapítványi bejegyzése megtörtént szerdán, így szeptemberben a hallgatók csaknem 70 százaléka, több mint 180 ezer fiatal kezdi meg tanulmányait ilyen intézményben.
Magyarország célul tűzte ki, hogy regionális tudásközponttá váljon, e tekintetben pedig jó úton járunk – fogalmazott, kitérve arra, hogy idén tíz magyar egyetem is felkerült a Global Ranking of Academic Subjects rangsorára, és a klinikai orvostudományok területén a PTE is előkelő helyet vívott ki magának. – Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magyar fiatalok egyre versenyképesebb, korszerűbb képzésekben részesülhetnek, egyúttal külföldi hallgatók számára is vonzó képzéseket nyújtanak a magyar intézmények. A magyar egyetemeken tanuló külföldi hallgatók száma már a tavaly zárult tanévben is megközelítette a 2023-ra előirányzott negyvenezret, a pécsi egyetemen pedig az öt évvel ezelőtti kétezer helyett ma már ötezer külföldi hallgató vesz részt az oktatásban – ismertette.
A magyar felsőoktatásnak és a tudományos életnek is köszönhető, hogy Magyarország nemcsak átvészelte a világjárványt, de világviszonylatban is gyorsan, gazdaságilag megerősödve jött ki belőle – mondta Palkovics László, közölve azt is, 2020 őszétől eddig 8700 orvos- és egészségtudományi, valamint egyéb képzésben részt vevő hallgató látott el veszélyhelyzeti feladatokat úgy, hogy közben a tanulmányi kötelezettségének is eleget tett.
Miseta Attila, a PTE rektora azt mondta, a Modern városok program keretében összesen több mint 30 milliárd forintos fejlesztést hajthat végre az intézmény, a projektek között jelentős részt képviselnek az egészségügyi képzéseket szolgáló fejlesztések. A mostani beruházásra utalva azt mondta: a fejlesztések magasabb minőségű képzéseket tesznek lehetővé és hozzájárulnak az egészségtudományi kar további bővüléséhez.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte, a fejlesztések tették lehetővé, hogy hallgatóik húsz százaléka ma már külföldi, hatékonyabb a karok működése és magasabb minőségűek a képzések. Ács Pongrác, az egészségtudományi kar dékánja kiemelte: az intézményegység az elmúlt tíz évben a 20-szorosára, 400-ra emelte külföldi hallgatói számát.
A Modern városok program keretében megvalósult beruházások során modern oktatási és kutatási környezetet alakítottak ki a kar két pécsi belvárosi épületének felújításával. A kar öt képzési helyen működik: Pécsen kívül Kaposváron, Szombathelyen, Zalaegerszegen és a délvidéki Zomborban. Többek között leendő mentőtiszteket, ápolókat, dietetikusokat, gyógytornászokat, szülésznőket, védőnőket oktatnak, emellett képeznek hallgatókat a sporttudomány, így a rekreáció és a sportszervezés területén is. Hallgatóik száma meghaladja a háromezret.
