Jó is lehet a meddőségi program
Eddig a magánklinikák nem igazán voltak érdekeltek abban, hogy mihamarabb létrejöjjön a terhesség, írja a Privátbankár.
Bár a magánkézben lévő klinikák között az Istenhegyi Géndiagnosztikai Központban nem folyik lombikprogram, meddőségi kivizsgálás igen. Ezért a Privátbankár arról faggatta dr. Soós Miklós ügyvezetőt, mennyiben fogják érinteni intézményüket a decemberben bejelentett változások.
A magán egészségügyi centrum vezetője nem borúlátó, szerinte a kormány nyilván fel akarja szabadítani a volumenkorlátot a születésszámok növelése érdekében, azaz nem akarja limitálni, hogy meddig és mennyi embernek finanszírozza a lombikprogramot. Ezzel viszont olyan mértékben ugrott volna meg a meddőséggel kezelt párok száma, ami a bekebelezett intézmények eddigi 30 százalékos haszonkulcsát még feljebb tolta volna.
Soós logikus döntésnek gondolja, hogy az állam előállítsa a meddőségkezeléshez szükséges kapacitásokat, melyhez azt az utat választották, hogy új állami intézmények létesítése helyett magánszolgáltatókat vásároltak fel. Ebben sok kockázatot lát, de ha a kormány valóban eltörli a volumenkorlátot, tehát ezentúl nem csak öt, hanem akár több beültetés is ingyenessé válik, akkor természetes, hogy a magánszolgáltatók profitja még inkább megugrott volna. Az ügyvezető ezért tartja egyértelműnek, hogy az állam ezt a nyereséget újabb ciklusok finanszírozására fordítja.
A szakember szerint a legfontosabb, hogy a hatékonysági ráta végre javuljon az országban, mert ez hazánkban kimagaslóan rossz. A finanszírozásban eddig nem jelent meg a minőség/eredményesség, mint szempont. Ez mindenképp nagy feladat, mert a klinikák között akár ötszörös eltérés is lehet e kritériumok szerint (ami egyébként nem magyar sajátosság, világszerte ekkora a szórás).
Ez pedig azt eredményezné, hogy egyes klinikákon túl sok, míg más klinikákon túl kevés páciens jelentkezne meg egy idő után. Ha viszont egy úgynevezett egyesített vezérkar alá tartozik az összes beültetés, s feláll egy részletekbe menő adatszolgáltatási struktúra, akkor tisztán lehet majd mérni és látni a hatékonyságot. A lényeg, hogy ne azok értékeljék a rendszert, akik benne dolgoznak, hanem egy független testület.
Mert lássuk be – folytatja a gondolatot – az eddig működő rendszerben, ahol öt ciklust finanszírozott az állam, nem igazán voltak érdekeltek a magánklinikák abban, hogy minél hamarabb megtörténjen a terhesség. Ha lesz egy megfelelő struktúra, amit alaposan kidolgoznak és számszerűsítik az elvárásokat, akkor számon lehet majd kérni, hogy 100 beültetésből mennyi megvalósult terhesség lett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az államosított klinikák nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen míg régebben megtehették, hogy elküldték az idősebb pácienseket vagy a komplikáltabb eseteket, az állami egészségügyben már senkit nem tanácsolhatnak el.