Népbetegség a meddőség
Új jogszabályok kellenek, hogy megszülethessenek a tervezett gyerekek, derül ki a Magyar Nemzet összeállításából.
Óriási tévedés azt hinni, hogy ma már negyven év felett is gond nélkül szülhetnek a nők vagy apák lehetnek a férfiak, ugyanis a negyedik x felett drámaian romlik a termékenység. Ezt a tényt még az amúgy elképesztő módon fejlődő mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal sem lehet minden esetben felülírni, az esély ilyenkor már minimális arra, hogy egészséges utód szülessen. A szakemberek a meddőségi kezelésekre vonatkozó szabályozás megújítását sürgetik, de azt is hangsúlyozzák, hogy aki gyermeket szeretne, az időben, lehetőleg még a húszas éveiben kezdjen hozzá a családalapításhoz, írja a Magyar Nemzet.
Magyarországon körülbelül 150 ezerre tehető a meddő párok száma. Mint Sipos Miklós főorvos, az Üllői úti Asszisztált Reprodukciós Centrum vezetője fogalmazott: a meddőség nem szégyen, hanem betegség, mégpedig népbetegség. Az okok között nagyon sok minden meghúzódhat mind a női, mind a férfioldalon, a szervi elváltozásoktól egészen a stresszig, de a rizikófaktorok közül manapság már az idős kor, a kései gyerekvállalás a legjelentősebb.
A centrumvezető a lapnak elmondta, hogy a világ egyik legkorszerűbb meddőségi centrumában, a római Generában a beavatkozások 80 százalékában végeznek a beültetendő embrióknál előzetes genetikai szűrést, és azt találták, hogy 45 év felett nincs szabályos genetikai állományú, egészséges embrió. Ezért ott és világszerte egyre több helyen a 45 év felettieknél már nem vállalnak mesterséges megtermékenyítést.
Magyarországon egyelőre csak anyagi gát van ennél a korcsoportnál, 45 év felett ugyanis már nem jár társadalombiztosítási támogatás a művi megtermékenyítéshez. Sipos Miklós hozzátette: nemcsak a gyermekre vágyó nőknek, hanem a leendő apáknak is nagyon tudatosan meg kellene tervezniük a családalapítást. Az adatok szerint ugyanis fokozatosan romlik a férfiak megtermékenyítőképessége.
Sipos Miklós kérdésre elmondta: a termékenységi mutatók javításában nagyon fontos lépést tett a kormány a meddőségi kezelések ingyenessé tételével és azzal, hogy anyagilag segítette az egyetemi központokban asszisztált reprodukciós centrumok létrehozását. Úgy vélte, ez is jelentős előrelépés a meddőség problémakörének új alapokra helyezésében, ám még vannak teendők. A szakma szerint égető szükség lenne a területet szabályozó 1997-es jogszabályok felülvizsgálatára, hiszen például a biotechnológia elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 23 évben, de az ott leírt beavatkozások hetven százalékát már nem is végzik, ugyanakkor számos olyan eljárás van, ami nem is szerepel a törvényben.
Szükségesnek látják az ivarsejt-adományozás kérdésének felülvizsgálatát is, lehetővé téve a donor hímivarsejtekhez és donor petesejtekhez való térítésmentes, korszerűen szabályozott hozzáférést.
