Innováció a gazdaságban – konferencia a gyógyszeriparról

Ha egyelőre másképp nem is, legalább a gondolkodás szintjén megvalósult az előadók által preferált Public Private Partnership: a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia és a gyógyszeripari vállalatok együttműködése.
A március 10-i konferencia nyitó előadásában a jelenlévők nagy számára utalva prof. dr. Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora örömét fejezte ki, hogy sokan szurkolnak a gyógyszeripar jövőjéért, és, fűzte hozzá, nem alaptalanul, hiszen jelenleg ez a leginnovatívabb iparág, „a magyar ipar gyöngyszeme”. S hogy az „Innováció a gazdaságban” konferenciasorozat miért a gyógyszeriparra fókuszált elsőként, arra álljon itt néhány adat.
A magyar gyógyszeripar a nemzetközi rangsorokban is kiváló helyezéseket ér el: a világ száz legdinamikusabb vállalata között egy, a 250 leginnovatívabb cég között pedig két hazai gyógyszercég található. A kormány is elismeri, hogy ez az ágazat  a válságban stabilizáló tényező, illetve kitörési pont, ezért az itt folyó gyógyszeripari kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) támogatása kiemelkedő jelentőségű. Az ipari vállalkozások közül a gyógyszer- és biotechnológiai ipar költi a legtöbbet K+F-re, az összes ráfordítás 19,2 százalékát adva. (A második 18,3 százalékkal a technológiai berendezéseket gyártó iparág, a harmadik az autóipar 17 százalékkal.)
A gyógyszeripar fontosságát hangsúlyozva a rektor kiemelte: a megítélés szempontjából igen lényeges mutató, hogy az egyes országokban a piac szereplői milyen mértékben támogatják a kutatást: az EU-27 átlagában a versenyszektor a legnagyobb finanszírozó 64 százalékkal, és csak ezt követi a kormányzati szektor hozzájárulása 13,5 százalékkal. Magyarországon az ipar csak a K+F-ráfordítás felét adja, s jóval magasabb az állami részvétel: 25,3 százalék. Ebből egyenesen következik, hogy hazánkban a versenyszektornak jóval nagyobb szerepet kellene vállalnia ezen a területen. 
Mészáros Tamás professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem foglalkozunk eleget a gazdasági teljesítmény és a tudásmérleg hiányával, pedig a hazai hozzáadott érték növelése nélkül elképzelhetetlen az előrelépés. A magyarok egy területen jobbak, mint az uniós átlag, ez pedig a gyógyszeripari hozzáadott érték, azaz az innováció. Ezt azonban elsősorban néhány tucat külföldi tulajdonú óriáscég finanszírozza – zárta előadását a konferenciának helyt adó egyetem rektora.

Gyógyszeripari akcióterv készül

Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) versenyképességért felelős szakállamtitkára ismertette a minisztérium által készíttetett hatástanulmány legfőbb megállapításait. Jó hír, hogy a gyógyszeriparban a foglalkoztatottak 40 százaléka felsőfokú végzettségű, az viszont szomorú tény, hogy 2007-hez képest 2008-ban feleannyit költöttek beruházásra az ipar szereplői.
A szakállamtitkár szerint az úgynevezett gyógyszeripari akciótervnek – melyet a szaktárca júniusban terjeszt a kormány elé –, vagyis az állami intézkedéseknek elsősorban a K+F területére kell koncentrálnia. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az állami elvonásokat, mert Magyarország egyedülálló abban, hogy a világszerte alkalmazott tucatnyi elvonási mód közül tízet alkalmaz, ami jelentős mértékben visszafogja az innovációt is. A törzskönyvezési eljárás tervezett felgyorsítása segítheti a versenyképességet, és közrejátszhat abban, hogy a nemzetközi cégek a jövőben ne vigyék el se a gyártást, se a fejlesztést az országból – vélte Mester Zoltán.

Lassú, de biztos út

Panos Kanavos professzor, a London School of Economics tanára előadásának elején arra a kérdésre kereste a választ, hasznos-e egyáltalán a gyógyszeripari innováció, majd számadatokkal bizonyította az új termékek és eljárások bevezetéséből származó vitathatatlan nyereséget. A múlt évszázad utolsó harminc évében az antibiotikumoknak köszönhetően 83 százalékkal csökkent a reumás láz okozta halálozás; az innovatív rákgyógyszerek az egyéves túlélést 69,4 százalékról 76,1 százalékra, az ötéves túlélést 45,5 százalékról 51,3 százalékra növelték. Mindenki előtt ismert – folytatta –, milyen hatásosak a vakcinációs programok: a bárányhimlő miatti munkakiesés költsége például a védőoltás bevezetése révén a tizedére esett vissza. A rehabilitációs és ápolási költségek csökkenésére a professzor az akut iszkémiás stroke szöveti plazminogén aktivátorral történő kezelését hozta fel példaként. Ezzel a gyógyszer árának több mint háromszorosát lehet megtakarítani – állította.
Végül megemlítette, hogy 1970 és az ezredforduló között a megnövekedett élettartam miatti nyereség megközelítette a 3 trillió angol fontot, ami megfelel Nagy-Britannia kétéves GDP-jének.
Panos Kanavos ismertette annak a felmérésnek az eredményeit is, amelynek során vezető amerikai belgyógyászokat kérdeztek meg, mit tartanak a legfontosabb egészségipari innovációnak. Háromnegyedük az MR és a CT felfedezését tette az első helyre, a második legtöbb szavazatot az ACE-gátlók, a harmadikat az értágító ballonok kapták. A negyedik és az ötödik helyen a sztatinok, illetve a mammográfia végzett. Előadásának végén, egy hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az eddigiekben a terápiát célzó fejlesztésekről volt szó, holott a betegségek 65 százalékban az életmód következtében alakulnak ki, ezért a megelőzés az, ami a leginkább nyereséges lehet. A prevenció kiterjesztése azonban csak hosszú távon, húsz-harminc év alatt hozna eredményeket, ezért az országok a gyors siker érdekében hajlamosak ezt elhanyagolni.

Dollármilliárdokat fialó apró laborok

Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy más államok politikusai kitüntetett figyelmet szentelnek a gyógyszerkutatásnak, Angela Merkel német kancellár például a Science című lapban értekezett a témáról. A magyar gyógyszeripar nagy hagyományokkal rendelkezik, de nem elég a múltra mutogatni, véli az akadémikus, még akkor sem, ha a magyar tudományos teljesítmény kiemelkedőbb annál, mint ami a gazdasági fejlettség alapján elvárható lenne. Egyre több vállalat létesít kapcsolatot az akadémiákkal, az egyetemekkel, és onnan merítenek ötleteket, új gondolatokat. Erre a legjobb példa Anglia, ahol James Black a London University egy apró laborjában, egyetlen izolált szerven fedezte fel a H₂-receptor-antagonistákat, majd 1988-ban Nobel-díjat kapott felfedezéséért. Ma ennek az egy szernek (a cimetidinnek) az éves forgalma 5 milliárd dollár.
Vizi E. Szilveszter úgy látja, a kormány negatívan diszkriminálja a magyar gyógyszeripart. Miközben Németországban a teljes K+F-költség levonható az adóból, a hazai gyártó nem élhet ezzel a lehetőséggel, viszont mindkét céget azonos befizetési kötelezettség terheli a magyarországi piacon értékesített készítmények után. Többek között ennek a következménye is, hogy Magyarország versenyképessége az elmúlt években sokat romlott, és ma már csak a 62. a World Economic Forum 164 országot felsoroló, Global Competitiveness rangsorában. Vagyis Magyarországot a gazdasági válság felkészületlenül érte – szögezte le Vizi E. Sziveszter. A megoldást abban látná, ha a GDP 1 százalékánál sokkal többet költenénk K+F-re, hisz az EU-átlag ennek a duplája (az USA-ban 3,6 százalék, Finnországban 4,2, Romániában viszont mindössze 0,4 százalék).

Nem kiadás, befektetés

Az egészségügyi költségek, beleértve a gyógyszerkiadásokat is, olyan befektetésnek tekintendők, amelyek a jövőben megtérülnek – hangsúlyozta a konferencia egy másik előadója, dr. Robert G. Geursen, a Geursen Consulting ügyvezető igazgatója. A generikus készítményekkel kapcsolatban kiemelte, hogy egy új formuláció ugyanúgy hozzáadott értéket jelenthet a páciensek ellátásában, mint egy innovatív molekula. Egyformán fontos a terápiás újdonság, a beteg együttműködését fokozó innováció és a gazdaságosságot növelő felfedezés – húzta alá.
Az európai gyógyszeripar versenyképességét gátolja a kutatási rendszerek és a piac töredezettsége, aminek következtében 2000-ben a tíz legnagyobb forgalmú gyógyszer közül csak egy származott az unióból. A 2000-ben kiadott Pammolli- és a 2003-as G-10-jelentés az unió gyógyszeripari elmaradásának okait vizsgálva megállapította, hogy az európai gyártók késve léptek be a molekuláris biológiai kutatások területére, túlságosan ragaszkodtak a tradicionális kémiai anyagok kutatásához, míg az amerikai cégek képesek az új technológiák gyors bevezetésére és a biotechnológiai kooperációra. A jövőben a K+F folyamatok párhuzamossá válnak, az interdiszciplinaritás növekszik, a tudásmenedzsment és az informatikai eszközök szerepe megnő. A jelentések ajánlásai szerint a versenyképesség érdekében javítani kell a betegtájékoztatás minőségét és erősíteni kell a betegek részvételét a népegészségügyi döntéshozatali folyamatokban. Elengedhetetlen az internetes networkök fejlesztése, az e-Health kiépítése – mondta Robert Geursen.

Közös érdek

Gál Péterné, az EGIS Nyrt. vezérigazgatója kommentárjában Robert Geursent idézte: a gyógyszercégek számára nem az a fontos, hogy szeressék, hanem hogy érdemeik alapján elismerjék őket. A hazai gyógyszeripart sújtó megszorítások és különadók éppen a K+F elől veszik el a forrást. Egy Magyarország méretű kis országnak szerinte patrióta – azaz a hazai ipar versenyképességét elősegítő, az iparát „helyzetbe hozó” – gazdaságpolitikát kellene folytatnia.
A protekcionizmus azonban semmiképp sem kívánatos. Olyan környezetet kell teremteni, hogy az országban  a bizonyítottan fejlődés- és versenyképes vállalkozások kaphassanak támogatást. A gyakorlati megfontolásokról szólva a vezérigazgató megjegyezte: az EGIS Európa más részein középvállalatnak számít, hazánkban mégis kizárják a kis- és középvállalatok számára meghirdetett pályázatokból, és a strukturális alapokból sem részesedhet, nem kap támogatást környezetvédelmi, energetikai beruházásokhoz, holott ezek nemzetgazdasági érdekeket is szolgálnának. Ismét Robert Geursenre hivatkozva hívta fel a figyelmet arra,  hogy nemcsak az originális termékek kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen az innováció, hanem a generikus gyógyszerek előállításához is. A jobb felszívódás, kioldódás, tolerálhatóság, kisebb szennyezőanyag-tartalom elérése rengeteg kutatómunkát és újítást igényel – a döntéshozók feladata lenne, hogy megtalálják az innovatív tevékenységek támogatásának  EU-konform módját. Pozitív lépésként értékelte, hogy végre elindult a párbeszéd a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a szakma között, ami remélhetően előreviszi a gyógyszeripari innováció ügyét.
Konferenciazáró felszólalásában Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója bemutatta cégét, és elmondta, büszke arra, hogy ők költik K+F-re a legtöbbet a közép-kelet-európai régióban – tavaly 18 milliárd forintot, bevételük 10 százalékát –, világszerte pedig a 204. helyen vannak. A Richter évről évre nemcsak százalékosan, de abszolút értékben is egyre magasabb összeggel finanszírozza a fejlesztést, hiszen kellenek a remek ötletek és a kiváló kutatók, de pénz, pénz és pénz nélkül nincs előrelépés – hangsúlyozta Bogsch Erik. Az egyetlen magyarországi székhelyű gyógyszergyártó nyolcszáz kutatót foglalkoztat, originális fejlesztésének célpontja a központi idegrendszer, ezen belül három igen aktuális irány: a krónikus fájdalom, a szkizofrénia és a szorongás kezelése. A Richter nagyon fontosnak tartja az egyetemekkel és az Akadémiával való együttműködést: 9 egyetem 28 tanszékével, valamint 5 akadémiai intézet 12 részlegével dolgozik együtt. A jövő irányait a klaszterek létrehozásában és a biotechnológiai befektetésekben látja a vezérigazgató, és utalt arra, hogy debreceni üzemük 2014-ben megkezdi a terápiás fehérjék piaci előállítását, olyan módszerekkel, amelyek minimális mértékben terhelik a környezetet.

Kazai Anita, Medical Tribune