hirdetés
2024. április. 28., vasárnap - Valéria.

Hónapokat kell várakozni a várólistára is?

Az Átlátszó szerint vannak titkos nyilvántartások kórházakról, ahol akár hónapokig várakozhatnak a betegek mielőtt felkerülnének a hivatalos várólistára.

Volt olyan beteg, akinek két év várakozási időt jósoltak az orvosok. A helyzet azért is érthetetlen, mert az Orbán-kormány milliárdokat költött – legalábbis hivatalosan – arra, hogy „lefaragjanak” a várólisták hosszából. A Magyar Orvosi Kamara szerint a kormány intézkedései csak „tűzoltásra” elegendőek, szerintük a várakozási időt legkönnyebben jól szervezett betegirányítással lehetne „kiegyenlíteni”.

Az Átlátszó beszámolt példaként Éva esetéről, akinek még 2020 decemberében javasolta a kezelőorvosa a csípőprotézis-műtétet. A beteg csak 2021 tavaszára kapott időpontot, ezután pedig csak félévente tudott visszajárni állapotfelmérésre.

Hasonlóan megdöbbentő Mária esete is, akinek szaruhártya-transzplantációra lenne szüksége. Elmondása szerint egy budapesti kórházban fel is került a várólistára, ám azt javasolták neki, hogy inkább várjon néhány hónapot, hátha javulni fog az állapota. Sajnos, nem így történt: ezután arról tájékoztatta az orvosa, hogy megszűnt a Cornea Bank Budapest – szaruhártyabank –, ezért nem tudja elvégezni a beavatkozást.

Emiatt másik kórházhoz kellett fordulnia: az egyik helyen azt mondták neki, hogy másfél, míg a másik kórházban arról tájékoztattak, hogy két év múlva kerülhet sor leghamarabb a műtétre.

Egy egészségügyi területen dolgozó szakember megerősítette, hogy a betegek által említettek egyáltalán nem egyedi esetek.

„Ezek ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzi a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan.”

Az okok kapcsán említette, hogy nem létezik olyan program, ami összefésülné a magánrendelésen vagy akár az ambulanciára beeső, és aztán műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben hosszabb a várólista a hivatalosan elérhető adatoknál, rövidebb is lehet, például, ha nem törlik a listáról azt a beteget, akinél mégsem kerül sor a műtétre.

Az „alternatív” adatvezetésről szóló információkat a lap NEAK adatbázisában végzett gyűjtése szintén alátámasztja. A szürkehályog, a térdprotézis és a csípőprotézis az a három műtét, ami rendszeresen elöl szerepel a listákon, akár várakozási időről, akár a várakozó betegek számáról van szó. Ezért ezen a három ellátáson keresztül jártak utána, hogy mely kórházak mutatnak kiugró, szélsőséges adatokat.

(...)

A járvány után feltorlódott várakozói létszámra az orvosok is igyekeztek megoldást találni. 2021 nyarán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyílt levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterhez, melyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a várólisták csökkentése érdekében. Szerintük a várakozási időket betegirányítással kellene kiegyenlíteni, vagyis ha a területileg illetékes kórházban hosszú a várakozási idő, fel kell ajánlani más intézményeket a betegeknek, ahol hamarabb kaphatnak ellátást.

A MOK-ot az Átlátszó arról kérdezte: látnak-e érdemi változást a várólisták hosszában a kormányzati többletforrásoknak köszönhetően. Válaszában a kamara arról írt, hogy jelentős javulásról a járvány lecsengése óta sem tudnak beszámolni, a magyar egészségügy lényegében ugyanazokkal a strukturális és pénzügyi gondokkal küzd, mint a járvány előtt. A gyorsabban elvégezhető, kisebb műtétek esetében látnak javulást, ezzel szemben a munkaerő -és eszközigényesebb beavatkozások, mint például a nagyízületi protézis-beültetések terén az erre szánt összeg szétforgácsolódott, így érdemi előrelépés meglátásuk szerint nem történt.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a várólisták problémáját nem lehet elkülöníteni az ellátórendszer anomáliáitól: a széttagolt egészségügyi struktúra, a hiányzó személyzet, az alulfinanszírozottság mind-mind megoldásra váró feladatok, és ameddig ezek nem szűnnek meg, „addig minden beavatkozás tűzoltás, alacsony hatásfokkal.”

A hosszú várólisták mögött a kamara szerint több ok is húzódik: a pandémia hatására bázisfinanszírozás lépett érvénybe, ami ellenérdekeltté tette az intézményeket a várólisták ledolgozásában. Ez megszűnt ugyan, azóta újra visszaállt az egészségügy a teljesítmény alapú finanszírozásra, de a MOK szerint ez túl későn történt meg.

Keresték a Magyar Kórházszövetséget is, ők azonban azt mondták, április óta – amkor Velkey György, a Kórházszövetség elnöke többek között arról beszélt, hogy „tarthatatlan, hogy éveket kelljen várni nagy műtétekre” – nincs semmilyen új információjuk a kérdéssel kapcsolatban, így most nem szeretnének nyilatkozni.

A témával kapcsolatban szerették volna az illetékesek álláspontját is megismerni, azonban a cikk megjelenéséig sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem pedig az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem válaszolt.

(forrás: Átlátszó)
hirdetés

Könyveink