Hétfőn már napirenden a termékdíj!

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, dr. Kovács József valamint Font Sándor képviselők által jegyzett törvényjavaslatot pénteken nyújtották be, s azt már hétfőn tárgyalja az Parlament egészségügyi bizottsága. Az előterjesztés nemigen tér el a MedicalOnline korábbi információjától, a lapunk által ismertetett határértékek közül szigorítás az energiaitaloknál van, ahol a korábban tervezett 20 helyett már 1-1 dl-re eső 10 mg koffeintartalom az adó hatálya alá tartozik.

A törvénytervezet nem sorolja fel részletesen mindazokat a készítményeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, csupán az egyes termékcsoportok azonosításánál használatos vámtarifaszámot (VTSZ) adják meg. Ezekből az hámozható ki, hogy a korábban beharangozottaknak megfelelően a cukor és a sótartalom áll az adózás középpontjában, ám vannak kivételek. Így például a jövőben sem sújtja termékdíj a kenyérféléket és péksüteményeket, a mustárt és ketchupöt, illetve értelemszerűen a cukor illetve sótartalom megadott határértéke alá eső készítményeket. A termékdíj kizárólag az előrecsomagolt termékekre vonatkozik, s lényegében egy úgynevezett egyfázisú adóról van szó, ami azt jelenti, hogy az áruk értékesítőinek kell befizetniük az adóhatósághoz. Arról viszont nem szól a rendelet, hogy az ily módon beszedett összeg miként jut el az egészségügyhöz, s ezen belül a korábban nevesített Egészségvédelmi Alaphoz. A termékdíj megfizetése alól többek között azok kaphatnak mentességet, akik éves szinten 50 kg, illetve 50 liternél kevesebbet adnak el az érintett termékekből.

Mennyi az annyi?

Ami a termékdíj mértékét illeti: a megengedetnél több cukrot tartalmazó üditőitaloknál literenként 5, energiaitaloknál viszont – ahol a koffeintartalom a mérték - ugyanezen mennyiségnél 250 forint. Az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében kilogrammonként 100 forint, sós snackeknél ugyanezen mennyiségnél 200, az míg ételízesítőknél 500 forint.

A témáról tanulmányt készítő IDEA – Intézet a Demokratikus Alternatíváért – szerint könnyen lehet, hogy az előterjesztők törököt fognak ötletükkel. Előzetesen ugyanis nem készültek vizsgálatok arról, hogy az intézkedés épp ellenkező hatást ér el, vagyis nem csak a termékdíj, hanem az adott készítmények eladásából származó áfa bevétel is a tervek alatt marad. Az IDEA példaként az Egyesült Államok hasonló intézkedését említi. Az USA-ban mielőtt hasonló adót vetettek volna ki, empirikus vizsgálattal felmérték, hogy ez milyen fogyasztás csökkenést generál. Kiderül például, hogy a sós snackek esetében 1 százalékos áremelés 0,2-07 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez. A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az árak hasonló mértékű – egy százalékos – növelése az üdítőitaloknál 0,8 százalékos forgalom visszaesést okoz. Az intézet kalkulációja szerint a médiában elterjedt, minimum 20 milliárdos bevétel legfeljebb 15 milliárd forint lehet.