Hálapénz: tájékoztatást kér a ReSzaSz

2014-ben a legfőbb ügyész jogszabály-módosítást kezdeményezett az akkor illetékes minisztériumnál, mert a hálapénz utólagos elfogadása az új Btk. vesztegetés törvényi tényállását valósítja meg, és ez az Mt. rendelkezéseivel összevetve nem egyértelmű, közli a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete, amely emlékeztet: a jogszabály-módosítás azóta sem történt meg.

 Mint íeják: bizalomra adhat okot, hogy az utóbbi időbena kormány több intézkedésével egyértelművé tette, hogy a jövő egészségügye hálapénzmentes. Erre példa, hogy a rezidens ösztöndíjak pályázati feltételei közé beemelték a hálapénzmentességet, illetve, hogy elkezdődött a hálapénzmentes, extra szolgáltatások vásárlására teret adó szülészetek elindítása.

A hálapénzrendszer felszámolásához szükséges egy a gyakorlatban is működő keretrendszer kidolgozása. Ezen keretrendszer egyik fontos eleme, az egészségügyben dolgozók megbecsülése mellett a hálapénz jogi helyzetének rendezése, vélekednek, ezért fordultak levélben Trócsányi László miniszterhez, melyet alább teszünk közzé.

Dr. Trócsányi László Miniszter Úr részére

Budapest, 2017. február 12.
Igazságügyi Minisztérium
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.  

Tárgy: tájékoztatás kérése az előre nem követelt, utólag elfogadott orvosi hálapénz büntetőjogi megítéléséről

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott dr. Dénes Tamás, mint a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (a továbbiakban: ReSZaSZ) elnöke az ügyben fordulok a Tisztelt Miniszter Úrhoz, hogy tájékoztatást kérjek az előre nem követelt, azonban utólag elfogadott orvosi hálapénz (a továbbiakban: hálapénz) büntetőjogi megítéléséről.

2013. július 1-jén hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), amelynek 291. § (1) bekezdése már nem tartalmazza a „kötelezettsége megszegéséért” fordulatot.

„291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mindezek eredményeképpen azt a következtetést lehet levonni, hogy a hálapénz utólagos elfogadása is megvalósítja a fentebb idézett rendelkezést, mivel már a tényállásnak nem szükséges feltétele a kötelezettségszegés.

Továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (2) bekezdése a következőket rögzíti:

“52. § (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki”.

Így a fentebb idézett tiltó rendelkezésből, valamint a gyakorlatból az állapítható meg, hogy a munkáltató előzetes engedélyével jogszerűen lehet harmadik személytől díjazást elfogadni. Ezen értelmezést segíti elő az Mt. indoklása is, amely szerint az Mt. 52. § (2) bekezdésének rendelkezése a borravaló és a hálapénz jogi helyzetét hivatott rendezni.

2014-ben, mint a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a fentebb bemutatott jogszabályi ellentét feloldása érdekében - Dr. Gellér Balázs Ügyvéd Úr közreműködésével - a Legfőbb Ügyészhez, Dr. Polt Péter Úrhoz fordultam.
A Legfőbb Ügyész Úr válaszában arra a következtetésre jutott, hogy „a tényállás jelenlegi megfogalmazása – miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezéseknek ad teret – nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét”. Ezt követően a híradások révén azt tudtam meg, hogy a Legfőbb Ügyész Úr jogszabály-módosítást kezdeményezett az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy ez a jogszabályi ellentét feloldásra kerüljön és a jogbiztonság helyre álljon. Azonban a tudomásom szerint ezzel kapcsolatosan már körülbelül 2,5 éve nem történt semmilyen előre lépés.

Mindezek értelmében kérem a Tisztelt Miniszter Úr szíves tájékoztatását az ez idő alatt végbement jogszabály-módosítási lépésekről. Így kérem a lentebb megfogalmazott kérdéseim minél hamarabbi megválaszolását:

1.    Azt követően, hogy 2014-ben a Legfőbb Ügyész Úr jogszabály-módosítást kezdeményezett, milyen lépéseket tett az Igazságügyi Minisztérium a jogi helyzet rendezése érdekében?
2.    Milyen érdekképviseleti szervek vettek vagy vesznek részt a jogszabály-módosítási javaslat előkészítésében?
3.    Mikorra várható a Minisztérium által előkészített jogszabály-módosítási javaslat elkészítése, valamint az mikor kerül az Országgyűlés elé előterjesztésre?
4.    Miniszter Úr álláspontja szerint mikorra várható a hálapénz minden formájának
A.    de iure, valamint
B.    de facto
    történő teljes tiltása?

Tekintettel arra, hogy a hálapénz rendszer megsemmisítésében a jogalkotás mellett a társadalmi konszenzus is elengedhetetlen, kérem a Miniszter Úr szíves megértését arra vonatkozóan is, hogy a jelen levelet és a válaszlevelét a sajtó segítségével a közvélemény tudomására hozza a ReSZaSZ.


Tisztelettel a ReSzaSz elnöksége nevében:

Dr. Dénes Tamás
Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének
elnöke