Gyurcsány: államcsőd és szociális válság egyidejűleg kialakulhatott volna
A miniszterelnök közölte, az alternatíva lett volna a szégyen. A legrosszabb forgatókönyv, amelytől napokon keresztül félt a kormány, az volt, hogy elindul a forint zuhanása, és az euróhoz viszonyított árfolyama nem áll meg 350-400 forintig. Ebből pillanatok alatt 20-30 százalékos infláció alakulhatott volna ki, ami azt jelentette volna, hogy az emberek elveszítik a jövedelmük negyedét, harmadát - mondta. Egy másik ágon az fenyegetett, hogy az állam papírjait a külföld nem vásárolja meg, a lejárt kötvényeket nem hosszabbítják meg, az államnak valamennyi bevételét azok kifizetésére kell fordítania és három hónap, fél év múlva veszélyben van a tanárok fizetése, az orvosok fizetése, a nyugdíjak kifizetése. Ez egy igazi, komoly válság lehetősége volt, amitől - mint mondta - úgy látja, sikerült megóvni az országot.
Arra a kérdésre, hogy Demján Sándor államcsődöt említett, vajon fennállt-e ennek lehetősége, a kormányfő úgy fogalmazott: "Ebből államcsőd és szociális válság egyidejűleg alakulhatott volna ki, hogy ha nem tesszük jól a dolgunkat." Gyurcsány Ferenc szerint a válság kétharmada külső körülmények következménye, egyharmada belső okokra vezethető vissza. A belső ok ugyanakkor nem kizárólag ezt a kormányt jelenti - mutatott rá a miniszterelnök.
Szerinte négy speciálisan magyar ok van. Először is a magyar lakosság 2000-2001 óta, amióta beindult a Fidesz otthontámogatási politikája, lényegében nem takarít meg. 2000 és 2006 között lényegesen többet költöttünk a költségvetésből, mint amennyi bevételünk volt - sorolta tovább, hozzátéve, "ebben benne van a mi felelősségünk is". A reformpolitika 2006 és 2008 között megakadt, ezért - hangoztatta Gyurcsány Ferenc - a fő felelősség az ellenzéké. Végül pedig, az elmúlt három-négy évben a magyar lakosság és a vállalatok "elképesztő módon adósodtak el devizában és nem forintban", és ez a devizaválság veszélyét teremtette meg.
A kormányfő elmondta, hogy az európai nagyhatalmak vezetőinek, Gordon Brown brit miniszterelnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, valamint Nicolas Sarkozy francia elnöknek kulcsszerepe volt a Nemzetközi Valutalap (IMF) hitelkeretének biztosításában. Mint hozzátette, arról, hogy az amerikai kormány aktívan benne lett volna a döntésben, nem tud.
Forrás: MTI; Vasárnapi Hírek
