Különleges novellák hívják fel a figyelmet
Genetikai szívbetegségek: sok beteg diagnosztizálatlan marad
A szív- és érrendszeri betegségek világszinten és Magyarországon is vezető haláloknak számítanak, 2019-ben a halálozások közel felét tették ki ilyen betegségek hazánkban. A szeptember 29-ei szív világnapja alkalmából az örökletes szívbetegségekre – amelyek közül a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák fordulnak elő a leggyakrabban – hívják fel a figyelmet. Egy örökletes szívbetegség sok generáción át végigkísérhet egy családot, ezért egy különleges kiállítás keretében kortárs magyar írók is azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével.
Évente több mint húszmillió ember halálát okozzák a szív- és érrendszeri betegségek, és előfordulásuk évről évre növekvő tendenciát mutat. Hazánkban is a szív-és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, a KSH 2019-es adatai szerint a halálozások 49 százaléka ezekhez a betegségekhez köthető, ez közel 64 ezer halálesetet jelent.
A szívbetegségek egy része örökletes is lehet, így egy család több generációjánál jelentkezhetnek, bármilyen életkorban, ám mivel a betegek sokáig tünetmentesek lehetnek, jelentős részüknél egyáltalán nem, vagy csak később diagnosztizálják a betegséget. A Bristol Myers Squibb biotechnológiai gyógyszervállalat ezért a szív világnapján az örökletes szívbetegségekre és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet.
A leggyakoribb örökletes szívbetegség, az úgynevezett hipertrófiás kardiomiopátia esetén a bal szívkamra fala nagymértékben megvastagodik és merevebbé válik, ami egy idő után akadályozhatja a szívből kiáramló vér útját. A betegség idővel súlyosbodhat, és visszafordíthatatlan szövődményekhez vezethet.
A szívizom betegségei, azaz a kardiomiopátiák gyakran genetikai eredetűek. A hipertrófiás kardiomiopátiában szenvedőknél magasabb a hirtelen szívhalál kockázata – gyakran ez a betegség áll a fiatal sportolók hirtelen szívhalálának hátterében –, ám ez a rizikó az időbeni diagnosztizálással csökkenthető, illetve megelőzhető, a betegség megfelelő kezeléséhez igazodó életmódváltással. Egy örökletes szívbetegség ugyanakkor a fizikális tünetek – mint például a mellkasi fájdalom, nehézlégzés, fáradékonyság – mellett sok esetben jelentős lelki teherrel és depresszióval is járhat, és kihathat a beteg társas kapcsolataira.
Az örökletes szívbetegségek hazánkban minden kétszázadik embert érinthetik – tette hozzá Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. A professzor ismertette: ha fény derül az örökletes okokra, akkor genetikai szinten is lehetőség adódik az érintett beteg szűrővizsgálatára. A legtöbb örökletes szívbetegség esetében nagyon egyszerű vizsgálatokkal kideríthető, hogy van-e rizikó a kór kialakulására. A hipertrófiás kardiomiopátia esetén például az EKG már jelezhet olyan elváltozást, ami további szívultrahang-vizsgálatot tesz szükségessé, ezzel pedig igazolni lehet a kamrafal megvastagodását okozó betegséget.
Minden szívnek van egy története
A szív világnapja alkalmából egy különleges edukációs kampány is indult kortárs magyar írók közreműködésével, amely a genetikai eredetű szívbetegségekre – köztük a kardiomiopátiákra – hívja fel a figyelmet. Ahogy minden családnak, minden szívnek megvan a története, ez a gondolat inspirálta azokat a rendhagyó novellákat, amelyek a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika falait díszítik. A József Attila-díjas Lackfi János, valamint Ijjas Tamás, Posta Marianna és Véssey Miklós írók történetei valódi szívbetegek, valamint hozzátartozóik történeteit dolgozzák fel, azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet az örökletes szívbetegségekre, és reményt adjanak minden érintettnek. (A szerzők egy-egy novellája az írók nevére kattintva olvasható.)
