ETOSZ: Legyen stratégiai partner az egészségügy!
Ígéretéhez híven összeállította és megküldte az új egészségügyért felelős államtitkárnak és a döntéshozóknak a magyar egészségügy fenntarthatóságának megteremtésére irányuló stratégiai javaslatait az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ).
Mint azt a MedicalOnline megírta: nem könnyen megoldható és sokat vitatott kérdést feszeget az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), amikor azt mondja: lényegében arra sincs már időnk az egészségügyben, hogy megvárjuk, míg a nagypolitika meghatározza, mi jár a befizetett járulékért cserébe, s miért kell(ene) a betegnek fizetnie. Elérkezett a pillanat, amikor az intézmények súlyos anyagi helyzete, az ágazat eladósodottsága miatt be kell engedni a magánforrásokat az egészségügybe. Az államtitkárnak most megküldött koncepció hat stratégiai pontba foglalja azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik az érdemi előrelépést. Mint az ETOSZ írja, egyértelmű számukra, hogy az egészségügy fenntarthatóságának megteremtése, a nemzetgazdasági és társadalmi stabilizáló hatásainak kiaknázása rendkívül összetett feladat, melyből azonban minden érintettnek ki kell vennie a részét. Szeretnék, ha a döntéshozók számára is egyértelművé válna: minden előremutató lépés előfeltétele, hogy az egészségügy újra a felelős társadalmi és kormányzati gondolkodás előterébe kerüljön. A fenntartható egészségügyi rendszer kiegyensúlyozottsága ugyanis mindannyiunk érdeke, hiszen közvetlenül és közvetve is jelentős mértékben támogatja Magyarország teljesítőképességét.
Az ETOSZ azt ajánlja, hogy legyen az egészségügy a kormányzat fő stratégiai partnere! Különösen fontosnak tartják a gyors kormányzati beavatkozást, szerintük ugyanis komoly aggodalomra ad okot az ellátórendszer finanszírozása. Bár lassan két éve a kórházak döntő többsége szoros állami kontroll alatt áll, a gazdálkodást állami intézmények folyamatosan ellenőrzik és elvben költségvetési intézményként fedezet nélkül nem is lehetne kötelezettséget vállalni, mégis újra hatalmasra duzzadt az ellátórendszer adósságállománya – közli a szervezet, amely számos konkrét javaslatot fogalmazott meg, hogyan lehetne a helyzetet kezelni.
Legutóbb a Figyelő konferenciáján derült ki, hogy bár az adatok szerint az intézmények adóssága már áprilisban meghaladta a 60 milliárdot, s az államadósság jelentős részét az egészségügy lejárt tartozásai adják, Banai Péter Benő, az NGM államtitkáraegyelőre nem ígért forrásbővülést. Mint közölte, az NGM nyitott a stratégiai együttműködésre, a várt gazdasági növekedés ellenére a kormány azonban nem gondolkodik abban, hogy a pluszforrásokat teljes mértékben „szétossza”, mert az adósságot csökkenteni kell. Szerinte annak ellenére nem lesz teljes körű a konszolidáció, hogy az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete már talált is 100 milliárdot ennek forrásául a költségvetésben – az állam kamat-megtakarításaiban.
Az ETOSZ a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott dokumentum szerint, a Zombor Gábor államtitkárnak küldött levélben felajánlotta partneri együttműködését a fenntarthatóság irányába tett lépések kidolgozásában és megvalósításában. Szerintük reményre ad okot, hogy olyan vezetőt kapott irányítási jogkört, „aki politikusi és egészségügyi szakemberi rátermettségét is többször bizonyította már”.
Az ETOSZ leszögezi: egészségügy stratégiai jelentőségű ágazat, mely önmagán messze túlmutató jelentőséggel bír: a szociális kohézió, az egészséges, munkaképes és foglalkoztatáson keresztül nemzetgazdasági értéket teremtő társadalom, a nemzetgazdaság növekvő erejének, Magyarország jövőjének és nemzetközi versenyképességének kulcsa. Az egészségügy egésze messze nem egyenlő az egészségügyi intézmények összességével, hanem egy sokszereplős, összetett és érzékeny egyensúlyi rendszer, melyben a betegek érdekében az egészségügyi szakemberek és szolgáltatók, a szakpolitika és ágazati igazgatás valamint az egészségipar szereplőinek kölcsönös egymásrautaltsága érvényesül. Egy olyan rendszer, melyben minden szereplő pótolhatatlan szereppel bír, bármelyikük kiesése vagy meggyengülése akár a rendszer egészét veszélyezteti.
Az egészségügy fenntarthatóságának megteremtése, a nemzetgazdasági és társadalmi stabilizáló hatásainak kiaknázása az ETOSZ szerint rendkívül összetett feladat, melyből azonban minden érintettnek ki kell vennie a maga részét. Ennek eredményeképpen az elmúlt évtizedekben számos közös eredménnyel büszkélkedhetünk: nőtt a születéskor várható élettartam, korábban gyógyíthatatlannak hitt betegségek terápiája Magyarországon is elérhetővé vált, és minden nehézség ellenére világszínvonalú gyógyító munkára is képes a magyar egészségügyi ellátórendszer. Ennek ellenére a korábban soha nem látott mértékű, egyre csak tornyosuló kihívásokra egyelőre még nem tudtunk megnyugtató megoldásokat találni: a demográfiai változásokkal menetrendszerűen érkező krízisekre nincs kipróbált ellenszer, a magyar egészségügyi ellátórendszer mára sok tekintetben kritikus helyzetbe került.
A magyar egészségügyi rendszer iránt érzett felelősségünk felismerése és érvényre juttatása érdekében a hazai egészségügyi ipar meghatározó szereplőit tömörítő érdekképviseletként közösen hívjuk fel a figyelmet a magyar egészségügy fenntarthatósága megteremtésének fontosságára – írja az ETOSZ. Az előttünk álló kihívások, a betegek és a nemzetgazdaság érdekeinek védelme ugyanis az eddigi gyakorlat újragondolását igényli. A hatékony előrelépés kulcsa az ellátórendszer fenntartható pályára állítása: konszolidáció, forrásbővítés és rendszerszintű hatékonyság javítása. Emellett azonban szükséges az egészségügy nemzetstratégiai jelentőségének – súlyának megfelelő kormányzati figyelemmel és szereppel történő – fókuszba állítása, illetve az egészségügy stabil és kiszámítható jövőképének transzparens kialakítása. A terápia további halogatása már valós és mindenki által érezhető veszélyekkel járhat – állapítja meg az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete.
A teljes javaslat ide kattintva érhető el.
